Hirdetés
Hirdetés

Semseyné néhai bugyogója Málnásfürdőn

Az egykor szebb időket megélt Málnásfürdőn többek között Semseyné bugyogóját is megcsodálnánk túránk alatt, ha lehetne. A fürdőtelep múltja igen gazdag, jelene azonban inkább szegényes.

Jánosi Csaba

2018. december 14., 15:572018. december 14., 15:57

Az a bizonyos bugyogó, amely elveszítette bugyogását és ezáltal ragyogását •  Fotó: Jánosi Csaba

Az a bizonyos bugyogó, amely elveszítette bugyogását és ezáltal ragyogását

Fotó: Jánosi Csaba

Az egykor szebb időket megélt Málnásfürdőn többek között Semseyné bugyogóját is megcsodálnánk túránk alatt, ha lehetne. A fürdőtelep múltja igen gazdag, jelene azonban inkább szegényes.

Jánosi Csaba

2018. december 14., 15:572018. december 14., 15:57

Lépésről lépésre változik az időjárás. Míg Csíkban vastag, tejfehér ködben autóztunk addig Háromszéken hét ágra sütött a nap. A Tusnádi-szoros déli kijáratánál, Csíkorrán fennakadt a ködfolyam, azután már a fény uralta a tájat. Fürdő- és közösségépítő kiállítás megnyitójára igyekeztünk. Sepsiszentgyörgyre.

Az a bizonyos bugyogó, amely elveszítette bugyogását és ezáltal ragyogását •  Fotó: Jánosi Csaba

Az a bizonyos bugyogó, amely elveszítette bugyogását és ezáltal ragyogását

Hirdetés

Fotó: Jánosi Csaba

Azért annyira nem siettünk, hogy meg ne csodáljuk Semseyné bugyogóját Málnásfürdőn. Csodáltuk volna, de sajnos már nem bugyog. Az egykor nevezetes, Semseyné bugyogója nevű fürdőmedence a felújítás során elveszítette varázsát, bugyogását. Jól lepadolták, nehogy a pokolból felszálló szén-dioxid-buborékok bizsergést okozzanak. De rövid időre lépjünk vissza a történelemben – ne csak száz évre, annál valamivel többre –, és vizsgáljuk meg Málnásfürdő dicső múltját!

•  Fotó: Jánosi Csaba

Fotó: Jánosi Csaba

Az egykor szebb időket megélt, fekete kockaköves sétányon felidézzük azt a néphagyományt, amely úgy tartja, hogy a málnásfürdői források gyógyhatását az itt legeltető pásztorok fedezték fel. Rühös kecskéiket a későbbi Lobogó medencéjében kúrálva észlelték, hogy azok meggyógyultak. Nemcsak napjainkban alkalmazzák az állatkísérleteket a gyógyászatban. Pásztoraink is ismerték a módszert. Ha a kecskék túlélték a kúrát, akkor jöhetett az ember is. Bányai János geológus írja: „Mivel a legfontosabb forrása a mai Herkules hidegfürdő medencéje, már maga ősi állapotában is erősen bugyborékolt a sok gáztól, azért Bugyogónak nevezték el. Mivel egykor az özvegy Semseyné birtokába került át a fürdő, amint az irodalmi adatokból ismeretes, sokáig Semseyné bugyogója néven emlegették.”

Az Ilona-forrás •  Fotó: Jánosi Csaba

Az Ilona-forrás

Fotó: Jánosi Csaba

A Semsey család tulajdonában lévő fürdő rohamos fejlődésnek indult. Orbán Balázs is megemlíti, hogy „1865. fürdőidény alatt már 185 család látogatja”. Szintén az ő leírásából tudjuk, hogy a „Bugyogó vize zavaros, hamvas színű, s oly élénk könkéneg szagú, hogy a benne fürdő, ha orrát a víz felületére tartja, elszédül”. A később Herkules-fürdőre keresztelt Bugyogó egyik kabinjának falára került fel a következő humoros, de igaz versike: „Csöppet se tanakodj azon, hogy mit csinálsz,/ Ha gyötri testedet csúz vagy ischiász,/ Itt van Herkules, ucu! Ugorj bele!/ Bár a hidegtől megeszen a fene.”

Az Ilona-forrás pavilonja •  Fotó: Jánosi Csaba

Az Ilona-forrás pavilonja

Fotó: Jánosi Csaba

A történelem lapjait forgatva csak kapkodjuk a fejünket. Hány meg hány ivókút, fürdő sorakozott a Bormező alatti törésvonal mentén! Ilona, Főforrás, Szemvíz, Neptunfürdő, Herkulesfürdő, Lábfürdő. Gazdag múltja van Málnásfürdőnek. Jelene ellenben szegényes. Az egykori zenepavilon mellett elhaladva, bal oldalt barlangszerűen kiképzett mofetta fogad. Mellette az ártéren egy felhagyott medence, a Lábáztató Semseyné bugyogóját idézi. A szürkés-zöldes vízfelületen a kipattanó buborékok nagy köröket írnak le. Továbbállva a Bormező felé haladó egykori sétányról az Olt kékes csíkját csodáljuk meg. Az évszázados tölgyek, hársak övezte út martjában egy apró zöld sziget. Az eget tükröző forrás foglalatán tenyésző zöld mohaszőnyeg üde sziget a szemnek.

Zenepavilon •  Fotó: Jánosi Csaba

Zenepavilon

Fotó: Jánosi Csaba

A Somos-tető alatt az Olt magas teraszába bevágódott völgyben feltörő híres nátrium-hidrogénkarbonát-klorid típusú Mária-forrás vizét szép fehér porcelán palackokban forgalmazzák. A Mária-forrás vize „elsőrangú gyógyító tényező és pedig különböző hurutok kezelésében, anyagcsere-zavarok esetén és fertőző bántalmakban egyaránt kiváló segédeszköze a gyógyításnak, azonkívül kórmegelőző óvszer is”.

A régi Málnásfürdő nyoma •  Fotó: Jánosi Csaba

A régi Málnásfürdő nyoma

Fotó: Jánosi Csaba

Hiába keressük Málnásfürdőn a Siculia gyógyforrást, amelynél a „hatalmas arányokban fejlődő szénsavgázak nyomása a vízoszlopot periódusokban, szökőkút módjára a föld színe fölött 34 méter magasra lövelli ki”. Hiába keressük a Siculia pasztillákat, „amelyekben a Siculia gyógyvízben lévő bicarbonátok teljes mértékben bennfoglaltatnak”. Hiába keressük a Siculia vagy Kovászna Gyöngye vizet. A palackozón egy nagy lakat. Sikeres privatizáció. Hiába keressük a szénsavgázt palackozó üzemet. A 19. század végén Kölnben, a Süther Maschinen Fabrik által gyártott, bőrszíjakkal meghajtott szénsavsűrítő gépek ipartörténeti műemlékek. Voltak. A tulajdonos összevágatta, s ócskavasnak eladta. Még száz év, s nem marad semmi.

„Zöld sziget” •  Fotó: Jánosi Csaba

„Zöld sziget”

Fotó: Jánosi Csaba

Estére, amikor Sepsiszentgyörgyre leértünk, az Erdélyi Művészeti Központban „elévettük a tarisnyát, azt a csíki tarkabarkát”, s a takaróruhára kiraktuk: kalákázni jó! Nem hiába jöttünk ide. A kalákában felújított csíki, háromszéki, udvarhelyi, gyergyói, vajdasági, felvidéki fürdők képe üde zöld szigetként hatott. Korábban a Gellért fürdőben kiállított anyagról nagy elismeréssel beszéltek a budai gyógyfürdőben megfordult külföldi vendégek is, mondta Herczeg Ágnes tájépítész. S ahogy azt később megjegyezte, a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka egy olyan lavina, amely nem eltakar, hanem magával ragad mindenkit, és alkotásra késztet.

A Bormező •  Fotó: Jánosi Csaba

A Bormező

Fotó: Jánosi Csaba

Az Olt Málnásfürdőnél •  Fotó: Jánosi Csaba

Az Olt Málnásfürdőnél

Fotó: Jánosi Csaba

Lábáztató •  Fotó: Jánosi Csaba

Lábáztató

Fotó: Jánosi Csaba

•  Fotó: Jánosi Csaba

Fotó: Jánosi Csaba

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés