
Fotó: Disney+
Lézerkardok és látványos űrcsaták nélküli Csillagok háborúja is létezik, sőt, ez a világ disztópikus western gyanánt is működik – ezt bizonyítja a nyolcrészes The Mandalorian-sorozat, ami számos aspektusa miatt vált népszerűvé, nem csak a feketeöves Star Wars-rajongók körében. Emellett rendkívül jól ellensúlyozza a Star Wars: A Skywalker kora által okozott csalódást. Kritika.
2020. február 03., 17:052020. február 03., 17:05
2022. augusztus 17., 10:252022. augusztus 17., 10:25
Úgy tűnik, hogy a Star Wars-jogokat birtokló Disneynél is van világos és sötét oldal. Utóbbi készítette el a lelketlen, egy kaptafára készülő, az eredeti trilógiát szolgalelkűen másoló, rajongói igényeket kiszolgáló, szédületes sebességgel, de lényeges tartalom nélkül pörgő új trilógia záróepizódját, a Skywalker korát. És van a jó oldal, aminek a Star Wars első élőszereplős sorozatát, a The Mandaloriant köszönhetjük, ami
A Disney+ streamingfelület beindítására készített sorozat úgy kellett a Star Wars világának, mint egy falat kenyér, hiszen a 2015-től életre keltett új trilógia és a mellette készülő, univerzum-bővítő filmek (Rogue One, Solo) hullámzóan teljesítettek, megosztották a rajongókat, és nem bizonyultak akkora anyagi sikernek, mint amit a stúdió elvárt volna tőlük. Nem beszélve a rajongókról, akiknek egy elhanyagolható része épp ezek miatt gondolkodott el azon, hogy
Fotó: Disney+
A rendkívül rosszul sikerült, Han Solo fiatalkorát bemutató Solo: Egy Star Wars-történet anyagi és kritikai fiaskója, valamint az új trilógia középső részeként elkészült, Az utolsó Jedik vegyes fogadtatása arra kényszerítette a Disney fejeseit, hogy biztosra menjenek, ezért hívták vissza Az ébredő Erőt is készítő J. J. Abramst az utolsó film rendezői székébe, hogy készítse el az új trilógia befejező részét, úgy, hogy az minden rajongó igényét kielégítse. Ez megtörtént, a kasszarobbantás azonban elmaradt
Ez azért is visszaesés, mivel a befejezéstől minimum rekorddöntést várt volna a készítő és forgalmazó stúdió.
Eközben viszont ott készült a Disney nem annyira profithajhászó boszorkánykonyhájában Jon Favreau (A Vasember, A Dzsungel könyve, Az Oroszlánkirály) keze alatt A Mandalóri (The Mandalorian), az első élőszereplős sorozat, ami a Star Wars világában játszódik. Jobban nem is különbözhetne az eddig megszokott, messzi galaxisban játszódó történetektől, hiszen a
Fotó: Disney+
Egy sisak mögé bújó, renegát fejvadász története, aki megbízásokat teljesít a Peremvidéken a Jedi visszatér és Az ébredő Erő közti időkben. Bár tudjuk, hogy a Birodalom elbukott, a végeken ez nem annyira egyértelmű, az élet az addigi kerékvágásban megy tovább. Főhősünk egy sisakos fejvadász, egy bizonyos mandalóri, aki hasonlít is meg nem is a Star Wars ikonikus, de mostohán kezelt jetpackkel felszerelkezett fejvadászára, Bobba Fettre, akinek végzete a mindent elnyelő Sarlacc gyomra lett az eredeti trilógia befejező részében.
Az egyedül dolgozó fejvadász az első epizódban különleges megbízást kér és kap, és miután egy harci droid segítségével egy egész sereget iktat ki, kiderül, hogy küldetésének célpontja mindvégig egy bölcsőben levő kis űrlény volt.
Fotó: Disney+
Itt jön be a cukiságfaktor, ugyanis – nagyobb összeget mernék tenni rá, hogy ezt cégen belül egy belső felmérés előzte meg, hogy melyik Star Wars-figura fiatalkori mását készítsék el – a kis alien nem más, mint egy fiatal példány a yoda-fajból, hatalmas fülekkel és szemekkel, és olyan nézéssel, hogy nincs az a rajongó, aki ne zárta volna rögtön a szívébe. Itt jön képbe a „vállalati sötét oldal”, ugyanis, ha Favreaunak és stábjának alkotói szabadságot biztosítottak, az internet által Bébi Yodának nevezett kis űrlény biztosan egy percig sem képezte vita tárgyát közte és a vállalat fejesei között, hiszen nem titkolt szándéka a Disneynek, hogy a filmek és sorozatok mellett rengeteg merchandise-t (játékok, star-warsosított hétköznapi tárgyak és kellékek stb.) adjanak el, hiszen a bevételeik jelentős része származik ebből. A vállalati logika szerint pedig a nagyszemű, cuki lény egyértelműen pénzzé tehető plüss, műanyag, póló, bögre és még sorolhatnánk hányféle formátumban, hiszen a sorozat után melyik rajongó nem akarna egy kézzelfogható darabot a talán legcukibb Star Wars-figurából?
A sorozatban csak A Gyermekként emlegetett kis lény tökéletesen kiegészíti a vallása miatt a maszk mögül kibújni nem akaró, öntörvényű fejvadászt, aki vesszőfutásba kezd, amikor kiderül, hogy a megbízóinak nem a legtisztességesebbek a szándékai az általa „szállított” kis lénnyel, akit időközben annyira megkedvel, hogy szembefordul mindenkivel, hogy megvédje őt.
Fotó: Disney+
A Mandalorian történetvezetése nagyon hasonlít a reneszánszukat élő, sztorialapú videójátékokéra. A főhős elvállalja a küldetést, legyőzi/kiiktatja/lefegyverzi a célpontot, megszerzi és leszállítja az óhajtott tárgyat, felmarkolja a jutalmat és elvállalja a következő megbízást. A sorozat mellékszálai is így épülnek fel, főhősünk a küldetések spiráljában kénytelen improvizálni, de ez szövetségesek nélkül lehetetlennek bizonyul. A mellékszereplők nagyon jók, a mindössze nyolc epizódnyi játékidő alatt pedig kellően sikerül elmélyíteni őket, kezdve a Nick Nolte által játszott, csak a lényegről beszélő Kuiillel, egészen a Gina Carrano által alakított, rendkívül szimpatikus amazon, Cara Duneig, ugyanakkor, mint minden Star Wars-sztoriban, itt is kapunk egy időnként idegesítő, máskor pedig vicces és szerethető droidot, aki saját létezésének mond ellent azzal, hogy a programozásával ellenkező döntéseket hoz.
Fotó: Disney+
Bár a Trónok harcából és a Narcosból ismert Pedro Pascalt nyerték meg a főszerepre, sokat nem látunk belőle, ugyanis folyton maszkban és harci felszerelésben van a karaktere, aki arcát a renegát vallása miatt nem mutathatja meg élő embernek. Ez lehetőséget adott a készítőknek, ugyanis néhány részben nem Pascal, hanem egy-egy statiszta játssza el a mandalóri, ez azonban nem látszik a végeredményen, sőt,
Fotó: Disney+
A western-elemeket bőségesen felvonultató, lézervető-párbajokban bővelkedő, túlélős-harcolós sorozatban nincsenek lézerkardok, még csak szó sem esik a mindent összetartó erőről, a jedik még csak említés szintjén sincsenek jelen, mégis
Földhözragadtsága emberközelibbé teszi a szereplőket, a sorozatformátum pedig lehetőséget biztosít arra, hogy jobban megismerjük őket, még ha csak egy rész erejéig is tűnnek fel. A börtönös epizódért pedig külön piros pont jár a készítőknek, hiszen egy nagyon kellemes, filler (töltelék) epizódot szállítottak, amiben a főhős korábbi konfliktusaiba is betekintést nyerhetünk.
Fotó: Disney+
A mellékküldetésekkel tarkított főküldetésnek végül hatalmas tétje lesz, a főgonosz megjelenítését pedig az utolsó részekre hagyják a patikamérlegen adagolt sztoriban, ami természetesen pont akkor ér véget, amikor a legérdekesebb lesz. Jó hír azonban, hogy
Aki pedig addig is csillapíthatatlan vágyat érez a Star Wars világában játszódó történetre, az a február végén érkező Star Wars: A klónok háborújának befejező évadával (Star Wars: The Clone Wars) vigasztalódhat.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
szóljon hozzá!