Hirdetés
Hirdetés

Vidám dalok a Kövesdombról: Póra Zoltán

Sokan tényleg így ismerik: a kicsik „Zolibácsija” •  Fotó: Rab Zoltán

Sokan tényleg így ismerik: a kicsik „Zolibácsija”

Fotó: Rab Zoltán

Hozzátartozik a megjelenéséhez a szakáll és a fejfedő a hétköznapokban is, utóbbi a koncertek jellegétől függően változhat: a hétköznapibb simléderes sapkát bűvészkalap, netán papírkorona is felválthatja. Sokan tényleg így ismerik: a kicsik „Zolibácsija”, aki egy szál gitárral megénekelteti, megnevetteti a gyerkőcöket a színpadon.

Szász Cs. Emese

2022. szeptember 21., 20:012022. szeptember 21., 20:01

Úgy érzi, mindig a gyerekek mellett volt a helye. Vagy a gyerekeknek van a helyük őmellette. A marosvásárhelyi Póra Zoltán dalszerző, énekes, pedagógus és háromgyerekes családapa. És a gyerekeivel együtt közben a dalai is elkezdtek felnőni.

Hirdetés

Amikor nem próbál vagy koncertezik, a marosvásárhelyi kövesdombi unitárius egyházközség egyik termében van a székhelye: gitárra tanítja a hangszer szerelmeseit, valamint román- és angolórát tart gyerekeknek egyénileg vagy csoportosan – itt is elő-elő kerülhet a gitár. Évekig volt bejáró vendég a marosvásárhelyi óvodákban is, ahol játékos angolórát tartott a legkisebbeknek is. Talán itt ragadt rá a Zoli bácsi annyira, hogy már nehéz lenne „lemosni” magáról, nem csak a gyerekek kiabálják utána, hogy szia, Zoli bácsi, sokszor a szülők is így emlegetik.

Gyerekek között van a helye

De hogy lett a kicsik Zoli bácsija? Póra Zoltán azt mondja, olyan húszéves korától kezdett el tanítani, aztán azóta már dolgozott gyerekotthonban, gyülekezetben, jövőre pedig tíz éves a Póra Zoli és a Stone Hill zenekar is. S hogy tényleg, hogy kezdődött? Szívesen eleveníti fel.

„Tizenkilenc-húsz éves lehettem, amikor Magyarországon voltunk egy kórussal, és arra emlékszem, hogy nagyon-nagyon kínozott akkor az allergiám. Volt egy kis templom, amit bementünk meglátogatni, és arra emlékszem, hogy én két dologért imádkoztam. Az egyik az allergiám volt, rettenetesen kínozott, hátha valahogy megszűnik, a másik meg az volt, hogy megtudjam, hogy akkor most hol a helyem, és hogy mit csináljak én 19-20 évesen. Aztán mikor hazajöttünk, valaki egyszer csak ideadott egy fényképet, amit rólam készített. Rögtön azután készült, ahogy kijöttünk a templomból, bementünk egy parkba, ahol volt egy ovis csoport, én pedig ösztönösen odamentem közéjük, lehajoltam hozzájuk, és elkezdtünk beszélgetni meg játszani. És valaki ezt lefotózta. És nekem ez a fotó annyira visszaköszönt, egyből eszembe jutott az én imádságom. Utána minden más igazolta, hogy gyerekek között van a helyem” – eleveníti fel a ma 44 éves Póra Zoli a két évtizeddel ezelőtti eseményeket.

El is kezdett nagyon fiatalon angolt tanítani, aztán gyerekotthonba került, ahol pótapuka volt, majd gyülekezetbe, vallásórát tartott, táborokat szervezett sokáig, és mindig mindenütt gyerekek között volt, az egészen kicsiktől egészen a tinikig. Bár elvégezte a főiskolát, tanítóként konkrétan sosem dolgozott, de a katedra számos részét kipróbálta, nevelt egy egész nemzedéket.

Az első akkordok

S hogy jött ehhez a zene és a zenekar? A fiatal Póra Zoli évekig csak álmodozott a gitárról, a gitározásról, bár mindig ott volt benne a zene, az éneklés, de valahogy sokáig nem adódott rá lehetőség. 19 évesen, amikor elkezdett tanítani, s volt már fizetése, akkor vette meg az egyik barátja gitárját, és saját maga kezdte el pengetni, s már az első akkordoknál azt vette észre, hogy jönnek belőle a dallamok, illetve hozzá a szöveg is.

„Egy idő után kezdtem egy gitárral énekelgetni, az édesanyámnak vagy a barátoknak kezdtem megmutatni, hogy milyen dallamok, szövegek vannak a fejemben.

Idézet
Amikor már annyira bátor voltam, hogy az a pár akkord vállalható volt emberek előtt, akkor valahogy jöttek is egyből a dalocskák. És akkor ez így növekedett mindenféle téren a zenekarig”

– meséli.

A Stone Hill zenekar – amelynek a neve a marosvásárhelyi Kövesdomb városrészből jön, ahonnan Zoli és a zenekar tagjai származnak – 2013-ban született meg, nem kifejezetten gyerekzenekarnak szánták, de mivel a dalszerző-énekes életében mindig ott voltak a gyerekek, így valahol a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy amit mindennap megél, azok belekerülnek a dalokba is – a napjai nagy részét pedig gyülekezetben, óvodában, mind-mind gyermekek közt töltötte. „Nem is tudom, mi szültük a gyerekzenekart, vagy lehet, hogy mások ezt látták benne. A dalainkra nem mondhatom azt, hogy most ez egy ötévesnek íródott, vagy hogy tízen felül ezt nem érdemes hallgatni.

Idézet
A dalok mindig úgy születtek, hogy a felnőttek felé is szóltak, de valahogy mégis a közönség a gyereksereg volt, és persze a szülők. Megtévesztő lehet az is, hogy a videoklipjeink tele vannak gyerekekkel, és azokkal a gyerekekkel, akikkel éppen foglalkoztunk. Én pedig mindig annak énekelek, aki ott van”

– hangsúlyozza.

Felnőnek a dalaik is

Az egyik első daluk és videóklipjük volt például a Bringázni jó című dal, amely bekerült biciklis reklámokba is, de még jó pár Stone Hill-dalt játszanak a rádiók, jó néhányhoz videóklip is készült. Zoli három fia is gyakran bele-belekerült egy-egy videóklipbe, ezek a kisfiúk pedig már lassan nem kisfiúk: a legnagyobb már betöltötte a 18 évet is. Zoli pedig azt vette észre, mintha a gyerekeivel együtt nőnének fel a dalai is. „Az utolsó dalaim egyáltalán nem a gyerekvilághoz szólnak, de ebben is van egy természetesség, ugyanis a saját gyerekeim is nőnek fel, és már észrevettem akár írókon vagy költőkön is, hogy ameddig kicsik voltak a gyerekeik, addig gyerekverseket írtak, s utána váltottak. Mert az foglalja le az embert, azt éli meg éppen” – magyarázza.

Hozzáteszi, a Szaladunk a Hold felé című dalt is, ha rádióban hallja az ember, biztosan nem köti gyerekekhez, vagy a Levegő című daluk is egyértelműen szövegben és videóklipben is a felnőttekhez szól, komolyabb, mélyebb dolgok kerültek a dalba. Viszont egyik dal sem olyan, hogy akkor nem hallgathatná a gyerek, de néha lehet, hogy a felnőttek felé billen a dalaik világa.

Az új daluknak merész címet adtak: A te hibád, na de ez sem egy dühös dal, gyakorlatilag azt mondja, hogy „a boldogságom csak a te hibád”. „Ebben a klipben is vannak lányok és fiúk, de itt már nem gyerekekről van szó, hanem tinik, 14-től 18 évesekig vannak a klipben. Én meg közben rájöttem, hogy ezek a gyerekek mellettem nőttek fel, nemcsak a sajátjaim, hanem azok is, akik vallásórások vagy ovisok voltak. A fiam, aki a Bringázni jó klipben nyolcévesen bringázik, most robogón érkezett be” – mondja a dalszerző-énekes, akinek 18, 16 és 9 évesek most a gyerekei.

•  Fotó: Rab Zoltán Galéria

Fotó: Rab Zoltán

Hogy fogja-e folytatni valamelyik az édesapja példáját? Az még a jövő zenéje. A kicsi egész nap énekel, de nem erőltetnek rá semmit. Zoli sem tartja magát énekesnek amúgy: dalszerző énekesként szokta definiálni önmagát, amiben az van benne, „hogy valaki, aki dalokat ír, és a saját dalait énekli”. A koncertek is így szerveződnek: a Póra Zoli & Stone Hill saját dalokat játszik, legyenek a közönségben gyerekek vagy felnőttek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés