Ünnepre hangoló tudományos előadás a fény történetéről

A fénykutatás rövid áttekintése

Elsőként a fénykutatás történetébe avatta be a nézőket az előadó, „visszalépve” egész az ókorig, méghozzá Thalészig, aki lefektette a látás kutatásának az alapjait. Thalész azt állította, hogy világítótorony-szerűen látunk, a fény kilövel a szemünkből, megtörik az előttünk lévő tárgyakon, azok pedig így leképeződnek az agyunkban.

Az előadás egy következő részében Newton munkásságáról volt szó, hiszen ő volt az első olyan európai fizikus, aki fénnyel végzett kísérleteket. Amikor ugyanis beütött Európában a pestisjárvány, bezártak az egyetemek, Newton pedig egy évet anyja farmján volt kénytelen tölteni. Ezt hívják Newton csodálatos évének, azaz annak az időszakának, amikor sokoldalúan alkotott. Ekkor végezte a fénnyel kapcsolatos kísérleteit is.

korábban írtuk

Megérteni a nagy történetet: Nagy Péter

A körülöttünk levő világ megismerésének a tudomány az alapja – véli Nagy Péter, akinek a tudományos gondolkodás meghatározza a világképét. Az előadásain is azt próbálja átadni, megmutatni, hogy a világuniverzum és a természettudomány csodálatos dolog.

„A többi tudóssal ellentétben Newton munkásságát többnyire ismerjük, ez pedig azért van, mert Newton mindent leírt” – fogalmazott az előadó. Érdekességként megemlítette, hogy négyezer szót írt a fizikáról, kétszer annyit az alkímiáról, és háromszor annyit a vallásról. Nagy gondolkodó volt, kortársai mégsem ismerték el teljes egészében. Az angol tudományos akadémia például visszautasította egy dolgozatát, azzal magyarázva, hogy „ami Newton dolgozatában helyes, az nem egyedi, ami pedig egyedi, az téves”.

Newton története után a Jungé következett, aki – mint elhangzott – egy valódi csodagyerek volt, ami nem ritka a fizika területén. Jung volt az, aki elvégezte „a fizikatörténet legszebb kísérletét”: a fény hullámhosszát állapította meg az interferenciajelenséggel.

korábban írtuk

Szimmetria kultúrkocsma: tudomány, irodalom, zene, videó

Mi történik, ha egy színész, egy tudománytörténész, egy zenekar és egy vizuális művész találkozik egy kultúrkocsmában, amelyet történetesen Szimmetriának hívnak? És hogyan tudnak kapcsolódni ők a szimmetria jelenségéhez, fogalmához?

Napjaink fizikája

Korunk fizikájának két alappillére van: a kvantumfizika és Einstein relativitáselmélete. A közös bennük pedig a fény. Az érdekes azonban az, hogy ez két egymásnak ellentmondó elmélet: ekképpen a fény tudathasadásos tulajdonsággal bír, ugyanis a fény hullámként utazik és részecskeként érkezik meg.

Végül négy magyar Nobel-díjasról volt szó az előadáson: Lénárd Fülöpről, Zsigmondy Richárdról, Gábor Dénesről és Krausz Ferencről. Mind a négyen valamilyen módon hozzátettek a fénykutatáshoz. Lénárd Fülöp volt például az, aki Röntgen előtt feltalálta az X-sugarakat, Zsigmondy Richárd pedig az ultra mikroszkópot fedezte fel. Gábor Dénes a hologram feltalálásáért kapta meg a neves kitüntetést, illetve Krausz Ferenc a lézerrel való vizsgálatokért kapott Nobel-díjat.

korábban írtuk

Az űrutazástól a farmernadrágig. Avagy hogyan kapcsolódik a zene és a tudomány?

Unalmasak és csak szűk réteget érdekelnek – ha eddig ezt gondolták volna a tudományos előadásokról, akkor eláruljuk, hogy ez nem alapszabály. Legyen szó fizikáról vagy űrkutatásról, megfelelően tálalva, netán még (élő)zenével is megspékelve, egy-egy ilyen esemény nem csak tanít és elgondolkodtat, hanem szórakoztat is.