
Fotó: Veres Nándor
Mi történik, ha egy színész, egy tudománytörténész, egy zenekar és egy vizuális művész találkozik egy kultúrkocsmában, amelyet történetesen Szimmetriának hívnak? És hogyan tudnak kapcsolódni ők a szimmetria jelenségéhez, fogalmához? Aki kíváncsi rá, megtudhatja március 18-án 19 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában, Nagy Péter legújabb tudományos ismeretterjesztő előadásán.
2023. március 17., 12:532023. március 17., 12:53
A szimmetria ősi és univerzális jellegű, a világ valamennyi kultúrkörében megjelent. Az idők folyamán a fogalom egyre gazdagodott, amíg a mai tág értelmezését elnyerte. És ez avatta olyan általános fogalommá, amely
– olvasható az előadás beharangozójában. Hozzáteszik: ma már a szimmetriák alapvető fontosságúak a tudományban, sőt, a tudósok rájöttek, hogy magának az Univerzumnak a története igazából a szimmetriák története is. A Világegyetem fejlődésének azok a legfontosabb és legizgalmasabb pillanatai, amelyekben a szimmetria és a rend hirtelen megváltozása egy új, korábbihoz képest minőségileg fejlettebb kozmikus színteret eredményez.
„Amikor elkezdtem a szimmetriákon gondolkodni, az alapötlet természetesen a tudományos oldala volt.
Maguknak a fizikusoknak sem volt nyilvánvaló, hogy a világegyetem legfontosabb törvényei mind visszavezethetők a szimmetriákra. Ennek az első megfogalmazója tulajdonképpen egy olyan hölgy volt, aki egy korábbi előadásunknak is hőse volt. Ő Emmy Noether német zsidó matematikusnő, és ő volt az első, aki a szimmetriákat bizonyos vonatkozásait bevezette a matematikai és fizikai rendszerekbe és törvényekbe. Ennek olyan komoly következményei voltak, hogy többek között például Einstein azt mondta, hogy Emmi Noether törvényei a legfontosabb matematikai törvények, amelyeket valaha feltaláltak a fizika szempontjából.
– magyarázta Nagy Péter. A szimmetria, mint általános fogalom megjelenik a művészetben, a mindennapi életben, a természetben, építkezésben stb. Ezért is hálás téma, ugyanakkor ott van a tudományos vonatkozása – véli.
„Éppen a multijelentése miatt szerettem volna, ha készítünk egy olyan előadást, ami már nem az a klasszikus tudományos előadás lesz, mint a korábbiak, hogy kiállok a színpadra, mesélgetek, aztán bejönnek a zenészek.
A felkért vizuális művész olyan videókat készített, ami játszik a szimmetriákkal és nagyon betalál a zenéhez és a mondanivalóhoz. És aztán jött az ötlet, hogy az egész sokkal inkább hasonlítson egy színházi, mint egy tudományos előadásra. Mintha egy kávéházi beszélgetés történne meg egy színész barátom és köztem.
– avatott be a részletekbe. A tudományos részt pedig történekbe, személyes visszaemlékezésekbe építik bele, ezekre reagál Borsos Tamás színész versekkel, prózai szövegekkel.
„Szimmetriákról beszélünk ugyan, de amikor egy érdekes dolog történik az univerzum történetében, akkor tulajdonképpen mindig egy szimmetria megsérül, és abból a szimmetriasérülésből lesz egy újabb kozmikus színtér, ami fejlettebb, mint az előbbi. Azt próbálom meg elmondani, hogy melyek ezek a szimmetriasértések. Azt pedig, hogy melyik lesz a következő, fizikai értelemben, az univerzumban, azt valószínű, nemhogy én, hanem a legnagyobb koponyák sem tudják” – fejtette ki.
Nagy Péter a terveiről is mesélt. Mint kiderült, áprilistól kezdődően havi rendszerességgel tudománytörténeti előadásokat fog tartani a Csíki Moziban. Az Óriások vállán elnevezésű előadássorozat hat részből áll, lényege a tudománytörténeti ismeretterjesztés és egyben tisztelet a tudomány nagyjai előtt. Azt is elmondta, hogy tervezik a korábbi előadásaikat más városokba is elvinni, ugyanakkor egy újragondolt formában Csíkszeredában ismét látható, hallható lesz az Egyedül vagyunk című előadás a nyár folyamán.
„Ez a földönkívüli életről szólt, illetve annak a tudományos megfigyeléséről, hiszen a tudósok véleménye között is óriási különbségek vannak e tekintetben. Az asztróbiológusok meg vannak győződve, hogy az élet burjánzik, ha a lehetőségek megengedik, és hiszik, hogy számtalan olyan bolygó létezik, amelyen az élet valamilyen formája megjelent. Az asztrófizikusok szkeptikusabbak, sokkal inkább azt mondják, hogy annyira precízek, merevek és leszűkítettek a lehetőségek és szinte elképzelhetetlen véletlenek sorozatából jött létre az élet, hogy ez sehol máshol nem fordul elő. A nagyon szélsőségesek azt mondják, hogy mi vagyunk az egyetlen élő faj. Szerintük egy ilyen hihetetlenül nagy kozmikus magányban élünk. Ugyanakkor az a Pink Floyd lemez, A fal, amiből mi inspirálódtunk, az emberi magányról beszél, hogy mi magunk is a Földön el vagyunk magányosodva. Ennek a párhuzamát akarom kicsit jobban kiélezni. Eddig az előadásaink nem szóltak társadalmi dolgokról, kimondottan maradtam a tudománynál.
– avatott be az elképzeléseibe.
A nagy álma pedig az, hogy egy-két éven belül létrehozzon egy természettudományos kiállítást, ami az elképzelése szerint látványos, modern és interaktív lenne. „Ha legalább hatvan százalékát sikerül megcsinálni abból, amilyenre álmodom, olyan látványos lesz, amilyent Erdélyben még nem láttak” – zárta a beszélgetést Nagy Péter.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!