
Fotó: Veres Nándor
Mi történik, ha egy színész, egy tudománytörténész, egy zenekar és egy vizuális művész találkozik egy kultúrkocsmában, amelyet történetesen Szimmetriának hívnak? És hogyan tudnak kapcsolódni ők a szimmetria jelenségéhez, fogalmához? Aki kíváncsi rá, megtudhatja március 18-án 19 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában, Nagy Péter legújabb tudományos ismeretterjesztő előadásán.
2023. március 17., 12:532023. március 17., 12:53
A szimmetria ősi és univerzális jellegű, a világ valamennyi kultúrkörében megjelent. Az idők folyamán a fogalom egyre gazdagodott, amíg a mai tág értelmezését elnyerte. És ez avatta olyan általános fogalommá, amely
– olvasható az előadás beharangozójában. Hozzáteszik: ma már a szimmetriák alapvető fontosságúak a tudományban, sőt, a tudósok rájöttek, hogy magának az Univerzumnak a története igazából a szimmetriák története is. A Világegyetem fejlődésének azok a legfontosabb és legizgalmasabb pillanatai, amelyekben a szimmetria és a rend hirtelen megváltozása egy új, korábbihoz képest minőségileg fejlettebb kozmikus színteret eredményez.
„Amikor elkezdtem a szimmetriákon gondolkodni, az alapötlet természetesen a tudományos oldala volt.
Maguknak a fizikusoknak sem volt nyilvánvaló, hogy a világegyetem legfontosabb törvényei mind visszavezethetők a szimmetriákra. Ennek az első megfogalmazója tulajdonképpen egy olyan hölgy volt, aki egy korábbi előadásunknak is hőse volt. Ő Emmy Noether német zsidó matematikusnő, és ő volt az első, aki a szimmetriákat bizonyos vonatkozásait bevezette a matematikai és fizikai rendszerekbe és törvényekbe. Ennek olyan komoly következményei voltak, hogy többek között például Einstein azt mondta, hogy Emmi Noether törvényei a legfontosabb matematikai törvények, amelyeket valaha feltaláltak a fizika szempontjából.
– magyarázta Nagy Péter. A szimmetria, mint általános fogalom megjelenik a művészetben, a mindennapi életben, a természetben, építkezésben stb. Ezért is hálás téma, ugyanakkor ott van a tudományos vonatkozása – véli.
„Éppen a multijelentése miatt szerettem volna, ha készítünk egy olyan előadást, ami már nem az a klasszikus tudományos előadás lesz, mint a korábbiak, hogy kiállok a színpadra, mesélgetek, aztán bejönnek a zenészek.
A felkért vizuális művész olyan videókat készített, ami játszik a szimmetriákkal és nagyon betalál a zenéhez és a mondanivalóhoz. És aztán jött az ötlet, hogy az egész sokkal inkább hasonlítson egy színházi, mint egy tudományos előadásra. Mintha egy kávéházi beszélgetés történne meg egy színész barátom és köztem.
– avatott be a részletekbe. A tudományos részt pedig történekbe, személyes visszaemlékezésekbe építik bele, ezekre reagál Borsos Tamás színész versekkel, prózai szövegekkel.
„Szimmetriákról beszélünk ugyan, de amikor egy érdekes dolog történik az univerzum történetében, akkor tulajdonképpen mindig egy szimmetria megsérül, és abból a szimmetriasérülésből lesz egy újabb kozmikus színtér, ami fejlettebb, mint az előbbi. Azt próbálom meg elmondani, hogy melyek ezek a szimmetriasértések. Azt pedig, hogy melyik lesz a következő, fizikai értelemben, az univerzumban, azt valószínű, nemhogy én, hanem a legnagyobb koponyák sem tudják” – fejtette ki.
Nagy Péter a terveiről is mesélt. Mint kiderült, áprilistól kezdődően havi rendszerességgel tudománytörténeti előadásokat fog tartani a Csíki Moziban. Az Óriások vállán elnevezésű előadássorozat hat részből áll, lényege a tudománytörténeti ismeretterjesztés és egyben tisztelet a tudomány nagyjai előtt. Azt is elmondta, hogy tervezik a korábbi előadásaikat más városokba is elvinni, ugyanakkor egy újragondolt formában Csíkszeredában ismét látható, hallható lesz az Egyedül vagyunk című előadás a nyár folyamán.
„Ez a földönkívüli életről szólt, illetve annak a tudományos megfigyeléséről, hiszen a tudósok véleménye között is óriási különbségek vannak e tekintetben. Az asztróbiológusok meg vannak győződve, hogy az élet burjánzik, ha a lehetőségek megengedik, és hiszik, hogy számtalan olyan bolygó létezik, amelyen az élet valamilyen formája megjelent. Az asztrófizikusok szkeptikusabbak, sokkal inkább azt mondják, hogy annyira precízek, merevek és leszűkítettek a lehetőségek és szinte elképzelhetetlen véletlenek sorozatából jött létre az élet, hogy ez sehol máshol nem fordul elő. A nagyon szélsőségesek azt mondják, hogy mi vagyunk az egyetlen élő faj. Szerintük egy ilyen hihetetlenül nagy kozmikus magányban élünk. Ugyanakkor az a Pink Floyd lemez, A fal, amiből mi inspirálódtunk, az emberi magányról beszél, hogy mi magunk is a Földön el vagyunk magányosodva. Ennek a párhuzamát akarom kicsit jobban kiélezni. Eddig az előadásaink nem szóltak társadalmi dolgokról, kimondottan maradtam a tudománynál.
– avatott be az elképzeléseibe.
A nagy álma pedig az, hogy egy-két éven belül létrehozzon egy természettudományos kiállítást, ami az elképzelése szerint látványos, modern és interaktív lenne. „Ha legalább hatvan százalékát sikerül megcsinálni abból, amilyenre álmodom, olyan látványos lesz, amilyent Erdélyben még nem láttak” – zárta a beszélgetést Nagy Péter.
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Hagyományos sütőben is készíthető a fahéjas kelt csiga, de most air fryerben sütöttük meg ezt a finomságot.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
A téli időszak az étkezés szempontjából egy nehéz időszak. Hiába vannak tele az üzletek „friss” zöldséggel, gyümölccsel, a mesterséges termesztési körülmények miatt ezekben a terményekben sokkal kevesebb a mikrotápanyag.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
szóljon hozzá!