Hirdetés
Hirdetés

Toldi – akinek „dicső híre-neve fennmaradt örökre”

•  Fotó: MTVA

Fotó: MTVA

Fehérlófia és János vitéz után végre Toldi is megkapta a maga egészestés animációját méghozzá ő is a legendás Jankovics Marcelltől. A 2021-ben még sorozatként bemutatott Toldi-rajzfilm most vágatlan egészként került a nézők elé, és így jobban is működik, mint epizodikus formában. Kritika.

Tamás Attila

2023. április 19., 18:252023. április 19., 18:25

2023. április 20., 08:112023. április 20., 08:11

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.”

(Arany János: Toldi)

Hirdetés

Megkerülhetetlen alkotás a Toldi a magyar irodalomban, főként tananyag mivolta miatt, hiszen a kötelező oktatás részét képező irodalomórák révén majdhogynem mindenki találkozik vele. Az archaikus szövege miatt nem egy könnyű és emészthető olvasmány, főleg nem a kisiskolások számára,

ezért is jó, ha a szöveg mellé valamilyen kiegészítő „tananyag” is társul, ami által könnyebben befogadhatóvá válik a parasztfiúból lett vitéz története, amelyet az Ilosvai Selymes Péter által papírra vetett legendák alapján Arany János írt meg elbeszélő költemény formájában, amivel többek között a 200 éve született és emiatt idén széleskörben ünnepelt Petőfi Sándor csodálatát és elismerését is kivívta.

•  Fotó: MTVA Galéria

Fotó: MTVA

A Toldi történetének megértéséhez (mivel Arany Jánosi szófordulattal élve nem fűlött a fogam az elbeszélő költemény elolvasásához) tananyag-kiegészítőként nekem a Marosvásárhelyi Rádió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház koprodukciójában kiadott Toldi-hangkazetta volt, amiben az akkori színészek zenei aláfestéssel, dramatizálva adták elő a Toldit – feltehetően a hanghordozó korlátai miatt –, vagyis annak minden második-harmadik szakaszát.

A cselekmény teljes megértéséhez szükség volt tehát a költemény elolvasására is, így bár a rengeteg hallgatásnak köszönhetően kívülről tudtam egyes szakaszokat, a teljes kép végül a költemény elolvasásával állt össze, amikor már az archaikus szöveget is értelmezni tudtam valamennyire.

•  Fotó: MTVA Galéria

Fotó: MTVA

Ezzel szemben Petőfi Sándor: János vitézét sokkal könnyebb volt befogadni, hiszen az illusztrációkkal gazdagon teletűzdelt könyvként, mesekazetta formájában (a teljes költemény egy mesélő által elmesélve) és rajzfilmként is „megvolt”, Jankovics Marcell János vitéz-feldolgozása pedig évek múlva is ugyanolyan elemi erővel hat rám minden egyes újranézéskor, így nem csoda, hogy többek között én is

időtlen klasszikusként tartom számon.

korábban írtuk

János vitéz: időtálló mese az örök emberi értékekről
János vitéz: időtálló mese az örök emberi értékekről

Nem számít, hogy mikor és hol láttuk először, az iskolai kötelező tananyagon túl örökre a szívünkbe zárhattuk János vitézt és az ő gyönyörű Iluskáját Jankovics Marcell egész estés animációs filmjének köszönhetően. Petőfi elbeszélő költeményéhez hasonlóan ez a rajzfilm is örök.

Bár a Toldiból is készült rajzfilmváltozat, Gémes József festménytechnikával készült, főként statikus képeket használó, 1984-ben megjelent, Daliás idők című alkotása nem futott be akkora karriert mint a Jankovics Marcell-féle János vitéz vagy a Fehérlófia. Ez az alkotás is különleges, bár nehezebben befogadható, és meglehetősen sötét hangulatú a többségében vidám és derűs képeket, jeleneteket felvonultató és a humort sem nélkülöző János vitézhez képest, ugyanakkor

Arany János verssorai sem érvényesülnek benne, hiszen Szabó Gyula egyes szám első személyben, Toldi szemszögéből narrálja a történéseket benne.

Arra, hogy a Toldiból is a János vitézhez hasonló animációs alkotás szülessen, 2021 őszéig kellett várni, amikor is a legendás Kecskemétfilmnél, sorozatként készült el Arany János hőskölteményének újabb feldolgozása. A fedélzeten ezúttal is a magyar animáció nagymestere, a Fehérlófia, János vitéz, Ének a csodaszarvasról és Az ember tragédiája animációs feldolgozásaiért is felelős Jankovics Marcell állt, aki azonban már nem érhette meg utolsó alkotásának októberi bemutatóját.

•  Fotó: MTVA Galéria

Fotó: MTVA

A közmédia csatornáin sorozatként bemutatott Toldiról már írtunk, és ahogy Tóth Gödri-Iringó kolléganőm fogalmazott az ajánlójában: „A Toldi egyetlen »hibája« épp az, ami a lényege, tehát, hogy sorozat.

Idézet
A vasárnap esténként megnézett énekeket szeretné folytatni a néző, hisz a színes világ annyira beszippantja, hogy jó lenne nem kizökkenni belőle egy egész hétre. A Toldi lehetne akár egy egészestés animáció, a család élvezné, ott ülne miatta a képernyő előtt két-három órát is”.

korábban írtuk

Toldi animáció. Egy sorozat az egész családnak
Toldi animáció. Egy sorozat az egész családnak

Jankovics Marcell idén májusban hunyt el, már nem érhette meg várva-várt munkája, a Toldi bemutatását. Az Arany János elbeszélő költeményét feldolgozó sorozat a magyar animáció hagyományait követi, de igyekszik a fiatalokhoz is szólni, mai lenni.

Ezt mintha meghallották volna a készítők (na jó, ne túlozzunk, hiszen eleve tervben volt az animációs sorozat egészestés filmként való kiadása is, aminek premierje végül 2023 húsvétvasárnapján a Duna Televízióban volt), a Toldi végül egyben, megszakítások nélkül is nézhető lett, anélkül hogy kattogtatnunk kellene a következő epizódért, ez pedig

végre az alkotás azon verziója, amit tényleg érdemes egy leültünkben megnézni.

Még jobb lenne lesötétített moziteremben, hiszen a címében is ott van, a Toldi után a mozifilm elnevezés, de azért otthonunk kényelmében végignézve sem utolsó élmény (egyébként ingyenesen nézhető a Médiaklikk felületén).

•  Fotó: MTVA Galéria

Fotó: MTVA

250 csíkszeredai nézőnek (és remélhetőleg a későbbiekben Erdély-szerte többnek is) azonban lehetősége lesz moziban is megnézni az alkotást április 22-én, a Csíki Moziban tartandó Magyar Filmnapokon is.

Bár a Toldit Jankovics Marcell utolsó munkájaként is promózzák, de látszik rajta, hogy

a mester hagyta érvényesülni a nála fiatalabb és újabb generációkat képviselő rajzolókat és animátorokat, ő pedig mindössze a fő irányvonalakat és a sajátos kézjegyét adta az alkotáshoz.

•  Fotó: MTVA Galéria

Fotó: MTVA

A végeredmény nagyban elüt például a János Vitéz és a Fehérlófia sokszor egybeolvadó, különböző motívumokban kiteljesedő animációs stílusjegyein, a Toldi mozifilm mondhatni, hogy eléggé letisztult, és a mai trendeket követi, még úgy is, hogy egyes képsorokat a kódexek iniciáléinak stílusában animáltak a készítők. Ugyanakkor

a Toldi minden archaikussága ellenére próbál a mai fiatal generációkhoz is szólni, ezért is hozhatták be Arany Jánost egyfajta szellem-mesélőként, humoros gegként, hogy a hősköltemény archaikus szövegét valahogyan ellenpontozza, és azok is kapjanak valamit az alkotástól, akit nem föltétlenül érdekel a költemény szövege, csak az animációs alkotások iránti szeretetből és rajongásból néznék meg a Toldit.

A Toldi mozifilmben minden fontos rész és karakter benne van a költeményből, ezért is közelíti a két órát a játékideje, de minden egyes jelenetre szükség van ahhoz, hogy kellő részletességgel megismerhessék a Toldi történetét azok is, akik valamilyen okból kifolyólag nem olvasták az alapművet.

•  Fotó: MTVA Galéria

Fotó: MTVA

A karakterábrázolások is kitűnőek: Toldi György a sunyi, vörös, álnok kígyó archetípusa, míg Miklós az elképesztő erővel bíró siheder, aki lángoló hajkoronájával időnként a legyőzhetetlen Fehérlófiává változik (Jankovics eltéveszthetetlen stílusjegye), Lajos király a szkeptikus, de végtelenül igazságos fejedelem, míg Toldiné a makulátlan, a gyermekeiért folyamatosan aggódó özvegy. A

Toldi mozifilmben is repül a nehéz kő, öklelőzik a cseh, tombol az elszabadult bika, testvére ellen ármánykodik Toldi György, és így tovább, ahogy a költeményből ezeket a fordulatokat már ismerjük.

A film lényegretörően, és a fontos részeken elidőzve mutatja be ezeket, így az alkotás megnézése után nem lehet hiányérzetünk, hogy valami is kimaradt volna az alapmű feldolgozása során.

•  Fotó: MTVA Galéria

Fotó: MTVA

Egyébként abból is látszik, hogy nem Jankovics végezte a munka oroszlánrészét, hogy őt és az animáció többi készítőt is belerajzolták az alkotásba: a toldit körülvevő lovagok arcait a legendás készítők „adják”, Jankovics pedig

biztosan ennél szerényebb volt, hogy saját magának így állítson emléket az utókor számára, így ez inkább afféle tiszteletadás lehetett a mesternek és a produkció létrehozóinak a kezük alatt dolgozó készítők részéről.

•  Fotó: MTVA Galéria

Fotó: MTVA

A Toldi mozifilm összességében egy nagyon szórakoztató, és jól sikerült animációs alkotás, méltó Jankovics többi rajzfilmjéhez, és egyébként

kiváló oktató-segédanyag lehet vagy irodalomórán levetítve, vagy az olvasmányélményt kibővítve (de nem pótolva) otthon – ha már a lehetőség adott egyben – végignézve.

Ha pedig valaki moziban is meg tudja nézni, az már az ő szerencséje. A legfontosabb, hogy Toldi „dicső híre-neve” ezen alkotás révén is fennmarad – ha nem is örökre, de – az utókor számára mindenképp.

•  Fotó: MTVA Galéria

Fotó: MTVA

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 21., szerda

A magyar kultúra napja 2026 – székelyföldi és erdélyi programajánló

Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.

A magyar kultúra napja 2026 – székelyföldi és erdélyi programajánló
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Csokis keksz – videó

Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.

Csokis keksz – videó
Csokis keksz – videó
2026. január 21., szerda

Csokis keksz – videó

2026. január 20., kedd

Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?

Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.

Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?
2026. január 20., kedd

Nyújtózás a fény felé

A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.

Nyújtózás a fény felé
Nyújtózás a fény felé
2026. január 20., kedd

Nyújtózás a fény felé

Hirdetés
2026. január 19., hétfő

Több mint desszert: amikor a narancs sós oldalát mutatja

A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.

Több mint desszert: amikor a narancs sós oldalát mutatja
2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.

Muszka Sándor: Három
Muszka Sándor: Három
2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

2026. január 18., vasárnap

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa

A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa
Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa
2026. január 18., vasárnap

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa

Hirdetés
2026. január 18., vasárnap

Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó

Hagyományos sütőben is készíthető a fahéjas kelt csiga, de most air fryerben sütöttük meg ezt a finomságot.

Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó
Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó
2026. január 18., vasárnap

Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó

2026. január 17., szombat

Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája

Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.

Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája
2026. január 17., szombat

Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon

A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.

Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon
Hirdetés