
Fotó: MTVA
Fehérlófia és János vitéz után végre Toldi is megkapta a maga egészestés animációját méghozzá ő is a legendás Jankovics Marcelltől. A 2021-ben még sorozatként bemutatott Toldi-rajzfilm most vágatlan egészként került a nézők elé, és így jobban is működik, mint epizodikus formában. Kritika.
2023. április 19., 18:252023. április 19., 18:25
2023. április 20., 08:112023. április 20., 08:11
„Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.”
(Arany János: Toldi)
Megkerülhetetlen alkotás a Toldi a magyar irodalomban, főként tananyag mivolta miatt, hiszen a kötelező oktatás részét képező irodalomórák révén majdhogynem mindenki találkozik vele. Az archaikus szövege miatt nem egy könnyű és emészthető olvasmány, főleg nem a kisiskolások számára,
Fotó: MTVA
A Toldi történetének megértéséhez (mivel Arany Jánosi szófordulattal élve nem fűlött a fogam az elbeszélő költemény elolvasásához) tananyag-kiegészítőként nekem a Marosvásárhelyi Rádió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház koprodukciójában kiadott Toldi-hangkazetta volt, amiben az akkori színészek zenei aláfestéssel, dramatizálva adták elő a Toldit – feltehetően a hanghordozó korlátai miatt –, vagyis annak minden második-harmadik szakaszát.
Fotó: MTVA
Ezzel szemben Petőfi Sándor: János vitézét sokkal könnyebb volt befogadni, hiszen az illusztrációkkal gazdagon teletűzdelt könyvként, mesekazetta formájában (a teljes költemény egy mesélő által elmesélve) és rajzfilmként is „megvolt”, Jankovics Marcell János vitéz-feldolgozása pedig évek múlva is ugyanolyan elemi erővel hat rám minden egyes újranézéskor, így nem csoda, hogy többek között én is

Nem számít, hogy mikor és hol láttuk először, az iskolai kötelező tananyagon túl örökre a szívünkbe zárhattuk János vitézt és az ő gyönyörű Iluskáját Jankovics Marcell egész estés animációs filmjének köszönhetően. Petőfi elbeszélő költeményéhez hasonlóan ez a rajzfilm is örök.
Bár a Toldiból is készült rajzfilmváltozat, Gémes József festménytechnikával készült, főként statikus képeket használó, 1984-ben megjelent, Daliás idők című alkotása nem futott be akkora karriert mint a Jankovics Marcell-féle János vitéz vagy a Fehérlófia. Ez az alkotás is különleges, bár nehezebben befogadható, és meglehetősen sötét hangulatú a többségében vidám és derűs képeket, jeleneteket felvonultató és a humort sem nélkülöző János vitézhez képest, ugyanakkor
Arra, hogy a Toldiból is a János vitézhez hasonló animációs alkotás szülessen, 2021 őszéig kellett várni, amikor is a legendás Kecskemétfilmnél, sorozatként készült el Arany János hőskölteményének újabb feldolgozása. A fedélzeten ezúttal is a magyar animáció nagymestere, a Fehérlófia, János vitéz, Ének a csodaszarvasról és Az ember tragédiája animációs feldolgozásaiért is felelős Jankovics Marcell állt, aki azonban már nem érhette meg utolsó alkotásának októberi bemutatóját.
Fotó: MTVA
A közmédia csatornáin sorozatként bemutatott Toldiról már írtunk, és ahogy Tóth Gödri-Iringó kolléganőm fogalmazott az ajánlójában: „A Toldi egyetlen »hibája« épp az, ami a lényege, tehát, hogy sorozat.

Jankovics Marcell idén májusban hunyt el, már nem érhette meg várva-várt munkája, a Toldi bemutatását. Az Arany János elbeszélő költeményét feldolgozó sorozat a magyar animáció hagyományait követi, de igyekszik a fiatalokhoz is szólni, mai lenni.
Ezt mintha meghallották volna a készítők (na jó, ne túlozzunk, hiszen eleve tervben volt az animációs sorozat egészestés filmként való kiadása is, aminek premierje végül 2023 húsvétvasárnapján a Duna Televízióban volt), a Toldi végül egyben, megszakítások nélkül is nézhető lett, anélkül hogy kattogtatnunk kellene a következő epizódért, ez pedig
Még jobb lenne lesötétített moziteremben, hiszen a címében is ott van, a Toldi után a mozifilm elnevezés, de azért otthonunk kényelmében végignézve sem utolsó élmény (egyébként ingyenesen nézhető a Médiaklikk felületén).
Fotó: MTVA
250 csíkszeredai nézőnek (és remélhetőleg a későbbiekben Erdély-szerte többnek is) azonban lehetősége lesz moziban is megnézni az alkotást április 22-én, a Csíki Moziban tartandó Magyar Filmnapokon is.
Bár a Toldit Jankovics Marcell utolsó munkájaként is promózzák, de látszik rajta, hogy
Fotó: MTVA
A végeredmény nagyban elüt például a János Vitéz és a Fehérlófia sokszor egybeolvadó, különböző motívumokban kiteljesedő animációs stílusjegyein, a Toldi mozifilm mondhatni, hogy eléggé letisztult, és a mai trendeket követi, még úgy is, hogy egyes képsorokat a kódexek iniciáléinak stílusában animáltak a készítők. Ugyanakkor
A Toldi mozifilmben minden fontos rész és karakter benne van a költeményből, ezért is közelíti a két órát a játékideje, de minden egyes jelenetre szükség van ahhoz, hogy kellő részletességgel megismerhessék a Toldi történetét azok is, akik valamilyen okból kifolyólag nem olvasták az alapművet.
Fotó: MTVA
A karakterábrázolások is kitűnőek: Toldi György a sunyi, vörös, álnok kígyó archetípusa, míg Miklós az elképesztő erővel bíró siheder, aki lángoló hajkoronájával időnként a legyőzhetetlen Fehérlófiává változik (Jankovics eltéveszthetetlen stílusjegye), Lajos király a szkeptikus, de végtelenül igazságos fejedelem, míg Toldiné a makulátlan, a gyermekeiért folyamatosan aggódó özvegy. A
A film lényegretörően, és a fontos részeken elidőzve mutatja be ezeket, így az alkotás megnézése után nem lehet hiányérzetünk, hogy valami is kimaradt volna az alapmű feldolgozása során.
Fotó: MTVA
Egyébként abból is látszik, hogy nem Jankovics végezte a munka oroszlánrészét, hogy őt és az animáció többi készítőt is belerajzolták az alkotásba: a toldit körülvevő lovagok arcait a legendás készítők „adják”, Jankovics pedig
Fotó: MTVA
A Toldi mozifilm összességében egy nagyon szórakoztató, és jól sikerült animációs alkotás, méltó Jankovics többi rajzfilmjéhez, és egyébként
Ha pedig valaki moziban is meg tudja nézni, az már az ő szerencséje. A legfontosabb, hogy Toldi „dicső híre-neve” ezen alkotás révén is fennmarad – ha nem is örökre, de – az utókor számára mindenképp.
Fotó: MTVA
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!