
Fotó: MTVA
Jankovics Marcell idén májusban hunyt el, már nem érhette meg várva-várt munkája, a Toldi bemutatását. Az Arany János elbeszélő költeményét feldolgozó sorozat a magyar animáció hagyományait követi, de igyekszik a fiatalokhoz is szólni, mai lenni.
2021. október 20., 18:122021. október 20., 18:12
2021. október 20., 18:412021. október 20., 18:41
Arany János Toldi című művének megfilmesítése – pontosabban animációs filmrevitele – kihívás, szép és izgalmas feladat egyben, méltó az idén elhunyt Jankovics Marcellhez. Az 1846-ban megjelent elbeszélő költemény kis túlzással minden magyar gyerekkorának, fiatalkorának a része, része kéne, része kellett volna legyen, az egyik „alap” kötelező olvasmány, és épp ezért kihívás 2021-ben elővenni.
Az animációs film igyekszik a régi „rajzfilmek” és a kortárs alkotások stílusát ötvözni, mindezt úgy, hogy tiszteleg a mű és alkotója előtt. Utóbbit teszi azáltal is, hogy az elbeszélő költeménnyel ellentétben
Fotó: MTVA
Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író olyan művei által ismert, mint a János Vitéz, a Fehérló Fia vagy az Ember tragédiája, illetve szakértője volt a Magyar Népmesék alkotógárdájának is. A Magyar Népmesék hagyományos világa visszatér a Toldi epizódjaiban is, ám érződik az újítás szándéka, hogy az alkotó igyekezett a fiatalokhoz, a képregény-filmeken, a Marvel-univerzumban felnőtt gyerekekhez szólni (Toldi figurája néhol egészen szuperhősösnek tűnik).
– bár tény, hogy csak kis mértékben törekszik erre, hiszen szövege többnyire követi az eredeti alkotást, de néhol kihagyja az elbeszélő költemény bizonyos részeit, mondanivalójukat képekkel pótolva. A szöveget Széles Tamás mondta fel, aki nem mellesleg Ben Affleck és Paul Rudd szinkronhangja is, ami ad egy különös frissességet a szövegnek, azzal együtt, hogy retorikailag is teljesen helyén van a dolog, stílusa nem túlzó, de érzékletes és kifejező.
Fotó: MTVA
Az animációs sorozat főcímdala Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriája című költeményének első és második versszakának megzenésített változata. A szöveget maga Jankovics Marcell választotta, a zenét Krulik Zoltán szerezte, Korzenszky Klára énekelte fel. A historizáló hangzású ének hangulatos és szép, tökéletesen talál a főcím egyéb elemeihez, de tény, hogy nagyon távol áll az újítás csírájától is, inkább a Magyar Népmesék rajongóinak kedvence lesz, mint a mai fiataloké.
A képek szépek és élnek. A képen nem csak, hogy követik a költeményt, hanem még pörgőbbé is teszik, és izgalmas világot, érdekes történéseket tárnak a néző elé, a sok alaposan kidolgozott részlet gondoskodik arról, hogy a néző egy percig se unatkozzon. Az alkotásban sok a humor is, néha vicces, érdekes szófordulatok elevenednek meg a „filmvásznon” rajzok, rövid jelenetek formájában.
Fotó: MTVA
A mű központi figurája is jól megalkotott, pontosabban Jankovics ügyesen vászonra vitte az Arany által megálmodott figurát, a szőke és izmos legény egy igazi hős, akiről elhisszük, hogy bármire képes.
A vasárnap esténként megnézett énekeket szeretné folytatni a néző, hisz a színes világ annyira beszippantja, hogy jó lenne nem kizökkenni belőle egy egész hétre. A Toldi lehetne akár egy egészestés animáció, a család élvezné, ott ülne miatta a képernyő előtt két-három órát is. Egy olyan alkotás, amelyet életkortól függetlenül a család minden tagja élvezhet, szerethet, látványos, érdekes, izgalmas, tulajdonképpen egy jó eszköz a kötelező olvasmány megszerettetésére. De nem csak. A Toldi-animáció önmagában egy értékes, valószínűleg pár év vagy évtized múlva egy klasszikusnak titulált mű lesz.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
szóljon hozzá!