
Fotó: MTVA
Jankovics Marcell idén májusban hunyt el, már nem érhette meg várva-várt munkája, a Toldi bemutatását. Az Arany János elbeszélő költeményét feldolgozó sorozat a magyar animáció hagyományait követi, de igyekszik a fiatalokhoz is szólni, mai lenni.
2021. október 20., 18:122021. október 20., 18:12
2021. október 20., 18:412021. október 20., 18:41
Arany János Toldi című művének megfilmesítése – pontosabban animációs filmrevitele – kihívás, szép és izgalmas feladat egyben, méltó az idén elhunyt Jankovics Marcellhez. Az 1846-ban megjelent elbeszélő költemény kis túlzással minden magyar gyerekkorának, fiatalkorának a része, része kéne, része kellett volna legyen, az egyik „alap” kötelező olvasmány, és épp ezért kihívás 2021-ben elővenni.
Az animációs film igyekszik a régi „rajzfilmek” és a kortárs alkotások stílusát ötvözni, mindezt úgy, hogy tiszteleg a mű és alkotója előtt. Utóbbit teszi azáltal is, hogy az elbeszélő költeménnyel ellentétben
Fotó: MTVA
Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író olyan művei által ismert, mint a János Vitéz, a Fehérló Fia vagy az Ember tragédiája, illetve szakértője volt a Magyar Népmesék alkotógárdájának is. A Magyar Népmesék hagyományos világa visszatér a Toldi epizódjaiban is, ám érződik az újítás szándéka, hogy az alkotó igyekezett a fiatalokhoz, a képregény-filmeken, a Marvel-univerzumban felnőtt gyerekekhez szólni (Toldi figurája néhol egészen szuperhősösnek tűnik).
– bár tény, hogy csak kis mértékben törekszik erre, hiszen szövege többnyire követi az eredeti alkotást, de néhol kihagyja az elbeszélő költemény bizonyos részeit, mondanivalójukat képekkel pótolva. A szöveget Széles Tamás mondta fel, aki nem mellesleg Ben Affleck és Paul Rudd szinkronhangja is, ami ad egy különös frissességet a szövegnek, azzal együtt, hogy retorikailag is teljesen helyén van a dolog, stílusa nem túlzó, de érzékletes és kifejező.
Fotó: MTVA
Az animációs sorozat főcímdala Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriája című költeményének első és második versszakának megzenésített változata. A szöveget maga Jankovics Marcell választotta, a zenét Krulik Zoltán szerezte, Korzenszky Klára énekelte fel. A historizáló hangzású ének hangulatos és szép, tökéletesen talál a főcím egyéb elemeihez, de tény, hogy nagyon távol áll az újítás csírájától is, inkább a Magyar Népmesék rajongóinak kedvence lesz, mint a mai fiataloké.
A képek szépek és élnek. A képen nem csak, hogy követik a költeményt, hanem még pörgőbbé is teszik, és izgalmas világot, érdekes történéseket tárnak a néző elé, a sok alaposan kidolgozott részlet gondoskodik arról, hogy a néző egy percig se unatkozzon. Az alkotásban sok a humor is, néha vicces, érdekes szófordulatok elevenednek meg a „filmvásznon” rajzok, rövid jelenetek formájában.
Fotó: MTVA
A mű központi figurája is jól megalkotott, pontosabban Jankovics ügyesen vászonra vitte az Arany által megálmodott figurát, a szőke és izmos legény egy igazi hős, akiről elhisszük, hogy bármire képes.
A vasárnap esténként megnézett énekeket szeretné folytatni a néző, hisz a színes világ annyira beszippantja, hogy jó lenne nem kizökkenni belőle egy egész hétre. A Toldi lehetne akár egy egészestés animáció, a család élvezné, ott ülne miatta a képernyő előtt két-három órát is. Egy olyan alkotás, amelyet életkortól függetlenül a család minden tagja élvezhet, szerethet, látványos, érdekes, izgalmas, tulajdonképpen egy jó eszköz a kötelező olvasmány megszerettetésére. De nem csak. A Toldi-animáció önmagában egy értékes, valószínűleg pár év vagy évtized múlva egy klasszikusnak titulált mű lesz.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.
A karamellás popcorn sokak kedvenc házi nassolnivalói közé tartozik: vajas, édes és enyhén sós egyszerre. A pattogatott kukoricát selymes karamell borítja, amely sütőben roppanósra sül, mégis kellemesen rágós marad. Egyszerű, de ellenállhatatlan.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Újabb ízletes ehető vadnövényekkel bővülhet a kosarunk, hiszen sorra bújnak ki az új tavaszi fajok a felmelegedésnek köszönhetően. Ezúttal a bajuszos hagymát fogjuk megismerni, és a salátaboglárka leveleit is elkezdhetjük begyűjteni.
Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
szóljon hozzá!