
Fotó: MTVA
Jankovics Marcell idén májusban hunyt el, már nem érhette meg várva-várt munkája, a Toldi bemutatását. Az Arany János elbeszélő költeményét feldolgozó sorozat a magyar animáció hagyományait követi, de igyekszik a fiatalokhoz is szólni, mai lenni.
2021. október 20., 18:122021. október 20., 18:12
2021. október 20., 18:412021. október 20., 18:41
Arany János Toldi című művének megfilmesítése – pontosabban animációs filmrevitele – kihívás, szép és izgalmas feladat egyben, méltó az idén elhunyt Jankovics Marcellhez. Az 1846-ban megjelent elbeszélő költemény kis túlzással minden magyar gyerekkorának, fiatalkorának a része, része kéne, része kellett volna legyen, az egyik „alap” kötelező olvasmány, és épp ezért kihívás 2021-ben elővenni.
Az animációs film igyekszik a régi „rajzfilmek” és a kortárs alkotások stílusát ötvözni, mindezt úgy, hogy tiszteleg a mű és alkotója előtt. Utóbbit teszi azáltal is, hogy az elbeszélő költeménnyel ellentétben
Fotó: MTVA
Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író olyan művei által ismert, mint a János Vitéz, a Fehérló Fia vagy az Ember tragédiája, illetve szakértője volt a Magyar Népmesék alkotógárdájának is. A Magyar Népmesék hagyományos világa visszatér a Toldi epizódjaiban is, ám érződik az újítás szándéka, hogy az alkotó igyekezett a fiatalokhoz, a képregény-filmeken, a Marvel-univerzumban felnőtt gyerekekhez szólni (Toldi figurája néhol egészen szuperhősösnek tűnik).
– bár tény, hogy csak kis mértékben törekszik erre, hiszen szövege többnyire követi az eredeti alkotást, de néhol kihagyja az elbeszélő költemény bizonyos részeit, mondanivalójukat képekkel pótolva. A szöveget Széles Tamás mondta fel, aki nem mellesleg Ben Affleck és Paul Rudd szinkronhangja is, ami ad egy különös frissességet a szövegnek, azzal együtt, hogy retorikailag is teljesen helyén van a dolog, stílusa nem túlzó, de érzékletes és kifejező.
Fotó: MTVA
Az animációs sorozat főcímdala Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriája című költeményének első és második versszakának megzenésített változata. A szöveget maga Jankovics Marcell választotta, a zenét Krulik Zoltán szerezte, Korzenszky Klára énekelte fel. A historizáló hangzású ének hangulatos és szép, tökéletesen talál a főcím egyéb elemeihez, de tény, hogy nagyon távol áll az újítás csírájától is, inkább a Magyar Népmesék rajongóinak kedvence lesz, mint a mai fiataloké.
A képek szépek és élnek. A képen nem csak, hogy követik a költeményt, hanem még pörgőbbé is teszik, és izgalmas világot, érdekes történéseket tárnak a néző elé, a sok alaposan kidolgozott részlet gondoskodik arról, hogy a néző egy percig se unatkozzon. Az alkotásban sok a humor is, néha vicces, érdekes szófordulatok elevenednek meg a „filmvásznon” rajzok, rövid jelenetek formájában.
Fotó: MTVA
A mű központi figurája is jól megalkotott, pontosabban Jankovics ügyesen vászonra vitte az Arany által megálmodott figurát, a szőke és izmos legény egy igazi hős, akiről elhisszük, hogy bármire képes.
A vasárnap esténként megnézett énekeket szeretné folytatni a néző, hisz a színes világ annyira beszippantja, hogy jó lenne nem kizökkenni belőle egy egész hétre. A Toldi lehetne akár egy egészestés animáció, a család élvezné, ott ülne miatta a képernyő előtt két-három órát is. Egy olyan alkotás, amelyet életkortól függetlenül a család minden tagja élvezhet, szerethet, látványos, érdekes, izgalmas, tulajdonképpen egy jó eszköz a kötelező olvasmány megszerettetésére. De nem csak. A Toldi-animáció önmagában egy értékes, valószínűleg pár év vagy évtized múlva egy klasszikusnak titulált mű lesz.
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
szóljon hozzá!