Toldi animáció. Egy sorozat az egész családnak
Fotó: MTVA
Jankovics Marcell idén májusban hunyt el, már nem érhette meg várva-várt munkája, a Toldi bemutatását. Az Arany János elbeszélő költeményét feldolgozó sorozat a magyar animáció hagyományait követi, de igyekszik a fiatalokhoz is szólni, mai lenni.
Tóth Gödri Iringó
2021. október 20., 18:122021. október 20., 18:12
2021. október 20., 18:412021. október 20., 18:41
Arany János Toldi című művének megfilmesítése – pontosabban animációs filmrevitele – kihívás, szép és izgalmas feladat egyben, méltó az idén elhunyt Jankovics Marcellhez. Az 1846-ban megjelent elbeszélő költemény kis túlzással minden magyar gyerekkorának, fiatalkorának a része, része kéne, része kellett volna legyen, az egyik „alap” kötelező olvasmány, és épp ezért kihívás 2021-ben elővenni.
Az animációs film igyekszik a régi „rajzfilmek” és a kortárs alkotások stílusát ötvözni, mindezt úgy, hogy tiszteleg a mű és alkotója előtt. Utóbbit teszi azáltal is, hogy az elbeszélő költeménnyel ellentétben
Fotó: MTVA
Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író olyan művei által ismert, mint a János Vitéz, a Fehérló Fia vagy az Ember tragédiája, illetve szakértője volt a Magyar Népmesék alkotógárdájának is. A Magyar Népmesék hagyományos világa visszatér a Toldi epizódjaiban is, ám érződik az újítás szándéka, hogy az alkotó igyekezett a fiatalokhoz, a képregény-filmeken, a Marvel-univerzumban felnőtt gyerekekhez szólni (Toldi figurája néhol egészen szuperhősösnek tűnik).
– bár tény, hogy csak kis mértékben törekszik erre, hiszen szövege többnyire követi az eredeti alkotást, de néhol kihagyja az elbeszélő költemény bizonyos részeit, mondanivalójukat képekkel pótolva. A szöveget Széles Tamás mondta fel, aki nem mellesleg Ben Affleck és Paul Rudd szinkronhangja is, ami ad egy különös frissességet a szövegnek, azzal együtt, hogy retorikailag is teljesen helyén van a dolog, stílusa nem túlzó, de érzékletes és kifejező.
Fotó: MTVA
Az animációs sorozat főcímdala Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriája című költeményének első és második versszakának megzenésített változata. A szöveget maga Jankovics Marcell választotta, a zenét Krulik Zoltán szerezte, Korzenszky Klára énekelte fel. A historizáló hangzású ének hangulatos és szép, tökéletesen talál a főcím egyéb elemeihez, de tény, hogy nagyon távol áll az újítás csírájától is, inkább a Magyar Népmesék rajongóinak kedvence lesz, mint a mai fiataloké.
A képek szépek és élnek. A képen nem csak, hogy követik a költeményt, hanem még pörgőbbé is teszik, és izgalmas világot, érdekes történéseket tárnak a néző elé, a sok alaposan kidolgozott részlet gondoskodik arról, hogy a néző egy percig se unatkozzon. Az alkotásban sok a humor is, néha vicces, érdekes szófordulatok elevenednek meg a „filmvásznon” rajzok, rövid jelenetek formájában.
Fotó: MTVA
A mű központi figurája is jól megalkotott, pontosabban Jankovics ügyesen vászonra vitte az Arany által megálmodott figurát, a szőke és izmos legény egy igazi hős, akiről elhisszük, hogy bármire képes.
A vasárnap esténként megnézett énekeket szeretné folytatni a néző, hisz a színes világ annyira beszippantja, hogy jó lenne nem kizökkenni belőle egy egész hétre. A Toldi lehetne akár egy egészestés animáció, a család élvezné, ott ülne miatta a képernyő előtt két-három órát is. Egy olyan alkotás, amelyet életkortól függetlenül a család minden tagja élvezhet, szerethet, látványos, érdekes, izgalmas, tulajdonképpen egy jó eszköz a kötelező olvasmány megszerettetésére. De nem csak. A Toldi-animáció önmagában egy értékes, valószínűleg pár év vagy évtized múlva egy klasszikusnak titulált mű lesz.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kék a kökény, recece...
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
Kék a kökény, recece...
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
Amikor a libák elárulták Mártont
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
Amikor a libák elárulták Mártont
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
A kékülő tinóruk nyomában
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
A kékülő tinóruk nyomában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!