
Drámajátékokkal is megtűzdelik a másfélórás foglalkozást
Fotó: Daczó Dénes
Tapintható tárgyak, játékos bemutató eszközök, drámajátékok segítségével fedezhetik fel a gyermekek és fiatalok a közel ezer év székely hadtörténeti eseményeit a tavaly augusztusban megnyitott szépvízi Székely Határőr Emlékközpont múzeumpedagógiai foglalkozásain. A program célja, hogy megmutassák a hadakozó katona mögötti embert, életmódját és értékrendjét, és hogy minél több kapcsolódási pontot találjanak a résztvevők az iskolai tananyag és a kiállításon bemutatottak között. Kádár Kincső múzeumpedagógussal beszélgettünk a nemrég indult múzeumpedagógiai programról.
2022. április 08., 18:082022. április 08., 18:08
A múzeumpedagógiai foglalkozásoknak általában véve kettős célja van – mutatott rá Kádár Kincső. Az egyik az, hogy a múzeumokban felhalmozott szellemi javakat tegye közkinccsé, élvezhetővé. A múzeumpedagógia az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára, és mintegy másfél évtizede Erdélyben is elérhető ez a szolgáltatás. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM az 1968-as konferenciáján azt szorgalmazta, hogy a gyűjtésmegőrzés, feldolgozás, publikálás mellett a múzeumok mint szolgáltatók a nevelést is részesítsék előnyben. Tehát élményszerűen, a pedagógia eszközeivel tolmácsolja a nagyközönség felé az adott kiállításról való tudnivalókat. A tágabb célja pedig az, hogy ezáltal múzeumba járó közönséget neveljen ki.
Kádár Kincső szerint egy ilyen óriási téma, mint amit az emlékközpont bemutat, közel ezer év történetének az ismertetése is megfoghatóbbá, érthetőbbé, összefüggéseiben tisztábbá válik, ha a tárgyakon keresztül magyarázza el a tudnivalókat, kiegészítve múzeumpedagógiai eszközökkel, drámajátékokkal. Az általa vezetett múzeumpedagógiai foglalkozás mintegy másfél órát vesz fel, annak érdekében, hogy a kiállítás három szintjét be tudják járni, ki tudjanak emelni és fel tudjanak dolgozni információkat, ismereteket, hogy felhívja a figyelmet egyes történelmi események jelentőségére és a katonáskodó székelyek szerepére.
Az adózási rendszer a viszonyítási pont
Fotó: Daczó Dénes
„A történelemmel a harmadik, negyedik osztálytól kezdve találkoznak iskolai körülmények között a gyerekek. Igyekeztem én is átnézni a történelemtankönyveket, és adott esetben egyeztetve a történelemtanárokkal, a foglalkozásokkal a tananyag feldolgozását szeretnénk segíteni. A harmadik-negyedikes korosztály a híres embereken, várakon, címereken, legendákon keresztül tud becseppenni ennek a kiállításnak a világába. Talán az 5–8. osztályosok számára a legaktuálisabb a kiállítás tartalma, hiszen ők friss ismeretekkel rendelkeznek magyarságtörténelemből, benne vannak a témában, és a kiállítás megtekintésével és a múzeumpedagógiai tevékenységnek köszönhetően talán lesz egy olyan keretük, amibe bele tudják helyezni az iskolai tanulmányaikat. A középiskolás és egyetemista korosztály számára pedig egy alapos ismétlést, rendszerezést jelenthet. A harmadik osztályosnál kisebb korosztálynak nem nagyon van még térképismerete, és ezt a kiállítást sokszor térképek segítségével érdemes magyarázni, ugyanakkor még nem ismernek történelmi fogalmakat, melyek feloldása ugyan nem lehetetlen, de rengeteg időt vesz igénybe, amihez kevésbé van türelmük” – avatott be Kádár Kincső.
Összefüggésekben láttatják a múltat, a jelent és a jövőt
Fotó: Daczó Dénes
A múzeumpedagógiai foglalkozásokra kedden és szerdán várják a csoportokat, 10, 12 és 14 órai kezdési időponttal. A múzeumpedagógus elmondta, a foglalkozáson a székelyek letelepedésével indítanak, és ezzel kapcsolatban nagyon sok fogalmat igyekeznek tisztázni, amelyek a további történések megértését szolgálják.
Egy érdekes viszonyítási pontot találtam, az adózást. Mert erre lehet felfűzni a változásokat, a sérelmeket, a mentességet. Összehasonlítjuk, hogy a székelyek adózása miben különbözött például a vármegyei adózáshoz képest. És ha ezt a részt alaposan megbeszéljük, akkor a későbbiek során könnyebben tudjuk követni a székely társadalom változását.”
Tanulás tárgyakkal
Fotó: Daczó Dénes
A foglalkozást néhány helyen drámajátékokkal is megtűzdelik, a tárgyak, ruhadarabok pedig, amelyeket magukra öltenek, segítik a résztvevőket abban, hogy vizuálisan is folyamatosan maguk előtt lássák a különböző korokat.

A székelység legutóbbi ezer évének történetét vonultatják fel előttünk a székely hadak katonái, ha meglátogatjuk a Szépvízért Egyesület által létrehozott Székely Határőr Emlékközpontot. Mi ezt tettük, utunkon Nagy József történész, kurátor kísér el.
Kádár Kincső hangsúlyozta, érdemes minden gyermeknek megnézni a Székely Határőr Emlékközpont kiállítását, hogy ismerkedjen a saját történelmével, a múltjával, hiszen a kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy alakuljon ki egyfajta történelemtudata, azaz képes legyen a múlt és jelen/jövő közötti kapcsolatteremtésre, a múlt tapasztalataiból képes legyen jelen- vagy jövőbeli következtetések levonására.
A foglalkozásokat Kádár Kincső múzeumpedagógus tartja
Fotó: Daczó Dénes
„A foglalkozás során rengetegszer kitérünk fogalommagyarázatokra, helyzetmagyarázatokra, és néhány helyen feladat az is, hogy ezeket összekössük. Nagyon jó filmek, szemléltetőanyagok, vizuális anyagokkal rendelkezünk, erre lehet építeni, és biztatunk mindenkit, hogy vegyen részt a foglalkozásokon, és sokszor térjen vissza a kiállításra. Nekünk az az egyik feladatunk, hogy összefüggésekben láttassuk a múltat, a jelent és a jövőt, hogy a résztvevők megértsék, hogy ezek összefüggenek, és a múltbéli események kihatnak a jelenre. Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek rálátásuk legyen arra, hogy hogyan működik a történelemtudomány, milyen forrásokat használ, miért mondjuk azt, hogy többféle elmélet van valamiről, miért kell ezekről tudni és hogyan kell hozzáállni. A múzeumpedagógiai program pedig segít felfedezni azt, hogy a dolgok, események, tények másnak tudnak mutatkozni, ha más-más szempontból vizsgáljuk. Van egy olyan táblánk, amely felhívja a gyerekek figyelmét arra, hogy a számítógépes játék és a valós háborús események hogyan mutatnak egymás mellett fotókon.
A kiállítással és a foglalkozásokkal is arra szeretnénk nevelni őket, hogy a konfliktusaikat békés módon oldják meg, a mindennapi életükben is ebben a szemléletben kezeljék a problémáikat.”
A foglalkozásokra a 0761-130216-os telefonszámon vagy a szekelyhatarorszepviz@gmail.com e-mailcímen lehet jelentkezni.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
szóljon hozzá!