
Filmezéssel is össze lehet kötni a magyarságot. Magyari Tekla és Simó Csaba többször elhozták a fesztivál fődíját
Fotó: Erdélyi Bálint Előd
Míg egyesek filmfesztiválként azonosítják, és értékes pénzjutalmakat látnak benne, Bolyáki Attila alapító inkább nemzeterősítő kultúrprogramnak hívja a nyolc kiadást megért Kulturális Filmek Fesztiválját, amelynek rendszeres résztvevői az erdélyi filmesek is. „Nagy-Magyarországot nem tankokkal kell összekötni, hanem a magyarokat kell a kultúrával összekötni: egy nagy Magyarországot létrehozni a lelkekben, a szívekben, a kultúránkban” – ez a gondolat vezérelte a filmfesztivál alapításában is Bolyákit.
2022. december 12., 19:322022. december 12., 19:32
A Kulturális Filmek Fesztiválja már csak azért sem ismeretlen előttünk, mert egyrészt az internet segítségével bárkihez eljuthat egy Magyarországon rendezett fesztivál híre, másrészt az első és az utolsó kiadás fődíját is egy székelyudvarhelyi alkotópáros – Magyari Tekla és Simó Csaba – nyerte meg. Legutóbb Gergely István, azaz Tiszti egy napját követték végig a filmesek a Csibészek patrónusa című kisfilmben, ezzel érdemelve ki a fesztivál fődíját.
A fesztivál kilenc évvel ezelőtt született: Bolyáki Attila számos, népszerű televíziós műsor megálmodója Kerényi Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezővel karöltve alapította és valósította meg a Kulturális Filmek Fesztiválját. „Amikor a Magyar Televízióban a Főtér című ismeretterjesztő sorozatot csináltuk – amely amúgy ismertté tette Borbás Marcsit –, már akkor az volt az alapgondolatom, hogy fedezzük fel együtt a nemzetünket. Az volt az én mottóm és üzenetem, hogy egy a nemzet. Ha pedig egy a nemzet, akkor teljesen mindegy, hogy hol élünk a világban, az internet adta azt a lehetőséget, hogy össze tudjuk kötni magunkat.
Mert ha Sepsiszentgyörgyön vagy Szabadkán, Clevelandben, Washingtonban vagy Mátészalkán úgy érezzük, hogy a magyar kultúrára büszkék vagyunk, és amikor a Himnuszt kell énekelni, könnyezik a szemünk, akkor teljesen mindegy, hogy melyik országban élünk” – mesélt a filmfesztivált is létrehozó eszméről Bolyáki Attila Marosvásárhelyen. Gyorsan hozzá is tette, abból a szempontból mégsem mindegy, hogy hol élünk, hogy a nem az anyaországban élő magyar emberek sokszor szenvednek azért, mert a magyar kultúra képviselői, továbbéltetői. Sokkal könnyebb Magyarországon magyarnak lenni.
Ezzel a gondolattal indult útjára kilenc évvel ezelőtt az összmagyar kultúra értékeiről forgatott rövidfilmeket felvonultató Kulturális Filmek Fesztiválja, amelyen azok a rövidfilmek versenyeznek, amelyek pozitív példákkal, hiteles személyek életén keresztül mutatják be Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta területein ma is élő helyi magyar kultúra értékeit. „Nagyon szigorú a verseny szabályzata. Mindenki hozzá van szokva a 10-30-60 perces filmekhez, mi ezt 5 percben határoztuk meg, portrét ennyi percben nem könnyű összehozni.
– magyarázza Bolyáki. Hozzáteszi, ráadásul a versenyszabályzat szerint nem elég jó filmet csinálni, el is kell tudni adni: az alkotóknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a közösségi oldalakon minél többen megnézzék az ő versenyfilmjeiket. Általában 40-50 filmmel pályáznak az alkotók, abból körülbelül 20-25, maximum 30 kerül a közönségszavazatok alapján a zsűri elé pontozásra, és a zsűri döntése alapján a tíz legjobb film kerül be a döntőbe.
A zsűritagok a verseny helyszínén személyesen értékelik a döntőbe jutott filmeket, és csak az alkotókkal való személyes találkozó után döntik el, hogy kiknek adják a díjakat. A legjobb tíz film készítői a világörökség részét képező Tokaj borvidéken, Tállyán személyesen is meghallgatták a zsűri – Koltay Gábor elnök, Buglya Sándor filmrendező, dr. Kollarik Tamás producer és Kozári Réka, az MTVA szerkesztője – szakmai véleményét. „Kerényinek még annó egy nagyon fontos kritériuma volt, hogy személyesen tudjon találkozni az alkotókkal, és a zsűritagok most is így viszik tovább. Beszélgetnek az alkotókkal, az alkotók megvédik a filmjeiket. Ez például idén is ilyen három, három és fél órás beszélgetés, diskurzus volt, és csak azután döntöttek a díjakról, amelyek amúgy igen szépek, idén is 5 millió forintot osztottunk ki, a tíz döntőbe jutó mind kap díjat” – mesél a szabályokról Bolyáki, aki fontosnak tartja, hogy a Kárpát-medencében minél többen ismerjék meg a helyi magyar kulturális értékeit bemutató kisfilmeket, ezért egyfajta ismertető körútra indult, Szabadka és Mátészalka után november végén Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen mutatta be a fesztivált, decemberben pedig Burgenlandban teszi ugyanezt. Bemutatja a nyolcadik kiadást, miközben szervezi a jövő évit is, s arra biztatja a média képviselőit, a filmeseket, hogy kapjanak a hónuk alá egy kamerát, és keressenek egy portréalanyt.
Bolyáki Attila szerint nem elég jó filmet csinálni, el is kell tudni adni azt
Fotó: Bolyaki Attila saját archívuma
„Jövőre is maradunk a portrénál, de lesz egy kis nehezítés, hogy 40 év alatti személyekről kell portrét csinálnunk a versenyzőknek” – említette meg a változást a filmfesztivál igazgatója. Még hozzátette, eddig a Kárpát-medence filmeseit célozták meg, most már a diaszpórában is keresik az alkotókat és a filmeket, az a terv, hogy a tizedik fesztivált majd Burgenlandban szervezik meg, hiszen a kivándorolt magyarok körében is sok érték van, viszont a második, harmadik generációs leszármazottak gyakran már nem is beszélnek magyarul. Ahhoz, hogy őket is megtalálják ennek a fesztiválnak az üzenetével, elképzelhető, hogy a tizedik kiadásban már angol és magyar versenyt fognak hirdetni, vagyis megszólítják a világ bármely pontján élő magyarokat. Ezzel Bolyáki azt reméli, hogy már nem „csak” kétmillió embert fognak elérni a videómegosztókon, hanem akár húszmilliót is.
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
szóljon hozzá!