Tankok helyett a filmekben látják a nemzetegyesítés lehetőségét
Filmezéssel is össze lehet kötni a magyarságot. Magyari Tekla és Simó Csaba többször elhozták a fesztivál fődíját
Fotó: Erdélyi Bálint Előd
Míg egyesek filmfesztiválként azonosítják, és értékes pénzjutalmakat látnak benne, Bolyáki Attila alapító inkább nemzeterősítő kultúrprogramnak hívja a nyolc kiadást megért Kulturális Filmek Fesztiválját, amelynek rendszeres résztvevői az erdélyi filmesek is. „Nagy-Magyarországot nem tankokkal kell összekötni, hanem a magyarokat kell a kultúrával összekötni: egy nagy Magyarországot létrehozni a lelkekben, a szívekben, a kultúránkban” – ez a gondolat vezérelte a filmfesztivál alapításában is Bolyákit.
Szász Cs. Emese
2022. december 12., 19:322022. december 12., 19:32
A Kulturális Filmek Fesztiválja már csak azért sem ismeretlen előttünk, mert egyrészt az internet segítségével bárkihez eljuthat egy Magyarországon rendezett fesztivál híre, másrészt az első és az utolsó kiadás fődíját is egy székelyudvarhelyi alkotópáros – Magyari Tekla és Simó Csaba – nyerte meg. Legutóbb Gergely István, azaz Tiszti egy napját követték végig a filmesek a Csibészek patrónusa című kisfilmben, ezzel érdemelve ki a fesztivál fődíját.
Harcok helyett kultúrával
A fesztivál kilenc évvel ezelőtt született: Bolyáki Attila számos, népszerű televíziós műsor megálmodója Kerényi Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezővel karöltve alapította és valósította meg a Kulturális Filmek Fesztiválját. „Amikor a Magyar Televízióban a Főtér című ismeretterjesztő sorozatot csináltuk – amely amúgy ismertté tette Borbás Marcsit –, már akkor az volt az alapgondolatom, hogy fedezzük fel együtt a nemzetünket. Az volt az én mottóm és üzenetem, hogy egy a nemzet. Ha pedig egy a nemzet, akkor teljesen mindegy, hogy hol élünk a világban, az internet adta azt a lehetőséget, hogy össze tudjuk kötni magunkat.
Mert ha Sepsiszentgyörgyön vagy Szabadkán, Clevelandben, Washingtonban vagy Mátészalkán úgy érezzük, hogy a magyar kultúrára büszkék vagyunk, és amikor a Himnuszt kell énekelni, könnyezik a szemünk, akkor teljesen mindegy, hogy melyik országban élünk” – mesélt a filmfesztivált is létrehozó eszméről Bolyáki Attila Marosvásárhelyen. Gyorsan hozzá is tette, abból a szempontból mégsem mindegy, hogy hol élünk, hogy a nem az anyaországban élő magyar emberek sokszor szenvednek azért, mert a magyar kultúra képviselői, továbbéltetői. Sokkal könnyebb Magyarországon magyarnak lenni.
Nem elég jó filmet csinálni
Ezzel a gondolattal indult útjára kilenc évvel ezelőtt az összmagyar kultúra értékeiről forgatott rövidfilmeket felvonultató Kulturális Filmek Fesztiválja, amelyen azok a rövidfilmek versenyeznek, amelyek pozitív példákkal, hiteles személyek életén keresztül mutatják be Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta területein ma is élő helyi magyar kultúra értékeit. „Nagyon szigorú a verseny szabályzata. Mindenki hozzá van szokva a 10-30-60 perces filmekhez, mi ezt 5 percben határoztuk meg, portrét ennyi percben nem könnyű összehozni.
– magyarázza Bolyáki. Hozzáteszi, ráadásul a versenyszabályzat szerint nem elég jó filmet csinálni, el is kell tudni adni: az alkotóknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a közösségi oldalakon minél többen megnézzék az ő versenyfilmjeiket. Általában 40-50 filmmel pályáznak az alkotók, abból körülbelül 20-25, maximum 30 kerül a közönségszavazatok alapján a zsűri elé pontozásra, és a zsűri döntése alapján a tíz legjobb film kerül be a döntőbe.
Folytatás némi nehezítéssel
A zsűritagok a verseny helyszínén személyesen értékelik a döntőbe jutott filmeket, és csak az alkotókkal való személyes találkozó után döntik el, hogy kiknek adják a díjakat. A legjobb tíz film készítői a világörökség részét képező Tokaj borvidéken, Tállyán személyesen is meghallgatták a zsűri – Koltay Gábor elnök, Buglya Sándor filmrendező, dr. Kollarik Tamás producer és Kozári Réka, az MTVA szerkesztője – szakmai véleményét. „Kerényinek még annó egy nagyon fontos kritériuma volt, hogy személyesen tudjon találkozni az alkotókkal, és a zsűritagok most is így viszik tovább. Beszélgetnek az alkotókkal, az alkotók megvédik a filmjeiket. Ez például idén is ilyen három, három és fél órás beszélgetés, diskurzus volt, és csak azután döntöttek a díjakról, amelyek amúgy igen szépek, idén is 5 millió forintot osztottunk ki, a tíz döntőbe jutó mind kap díjat” – mesél a szabályokról Bolyáki, aki fontosnak tartja, hogy a Kárpát-medencében minél többen ismerjék meg a helyi magyar kulturális értékeit bemutató kisfilmeket, ezért egyfajta ismertető körútra indult, Szabadka és Mátészalka után november végén Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen mutatta be a fesztivált, decemberben pedig Burgenlandban teszi ugyanezt. Bemutatja a nyolcadik kiadást, miközben szervezi a jövő évit is, s arra biztatja a média képviselőit, a filmeseket, hogy kapjanak a hónuk alá egy kamerát, és keressenek egy portréalanyt.
Bolyáki Attila szerint nem elég jó filmet csinálni, el is kell tudni adni azt
Fotó: Bolyaki Attila saját archívuma
„Jövőre is maradunk a portrénál, de lesz egy kis nehezítés, hogy 40 év alatti személyekről kell portrét csinálnunk a versenyzőknek” – említette meg a változást a filmfesztivál igazgatója. Még hozzátette, eddig a Kárpát-medence filmeseit célozták meg, most már a diaszpórában is keresik az alkotókat és a filmeket, az a terv, hogy a tizedik fesztivált majd Burgenlandban szervezik meg, hiszen a kivándorolt magyarok körében is sok érték van, viszont a második, harmadik generációs leszármazottak gyakran már nem is beszélnek magyarul. Ahhoz, hogy őket is megtalálják ennek a fesztiválnak az üzenetével, elképzelhető, hogy a tizedik kiadásban már angol és magyar versenyt fognak hirdetni, vagyis megszólítják a világ bármely pontján élő magyarokat. Ezzel Bolyáki azt reméli, hogy már nem „csak” kétmillió embert fognak elérni a videómegosztókon, hanem akár húszmilliót is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!