Hirdetés
Hirdetés

Szuperhős-történet egyedi értelmezésben – tíz éves a Sötét Lovag

•  Fotó: Warner Bros.

Fotó: Warner Bros.

Napra pontosan tíz évvel ezelőtt került romániai moziforgalmazásba Christopher Nolan Batman-trilógiájának második része, A Sötét Lovag (The Dark Knight). A sajátosan újraértelmezett denevérmaszkos „igazságosztó” és ellenfelének története immár végérvényesen elfoglalta helyét a filmtörténeti klasszikusok között.

Tamás Attila

2018. július 25., 16:262018. július 25., 16:26

Tíz éve még nem mind arról szóltak a nyári blockbuster-mozik, hogy különleges képességekkel vagy adottsággal rendelkező emberek miként mentik meg újra és újra a világot, az éppen aktuális legnagyobb veszélytől, vagy épp milyen világégés romjaiból próbál felállni az emberiség, de a lehetséges jövő-elképzeléseket is kevésbé feszegették akkoriban a filmesek. Hogy csak a filmes szcénában maradjunk: abban az évben debütált a moziban a Vasember: ami aztán beindított egy filmes univerzumot, akkor még csak készült a filmes látványvilágban mindent lepipáló James Cameron-film, az Avatar, nem volt még rebootolt Mad Max, de a Star Wars akkori, „új” trilógiájának befejező része is 2008-ban volt három éves, ugyanakkor még nem volt annyira népszerű a kisképernyős sorozat-műfaj sem.

•  Fotó: Warner Bros. Galéria

Fotó: Warner Bros.

Hirdetés

2008-ban debütált a mozikban Christopher Nolan második, teljesen újragondolt Batman-filmje: A Sötét Lovag (The Dark Knight), ami többek közt megmutatta, hogy

egyedi vízióval rendelkező alkotó filmje is világot hódíthat, és olyan klasszikus lehet belőle, mint a Keresztapa, vagy éppen az előbb említett Star Wars (a klasszikus) trilógia.

Az eredeti elképzeléseiről és egyedi látásmódjáról azóta is híres Christopher Nolan Batman-trilógiájának második filmje több szempontból is egyedülálló. Egy teljesen újragondolt képregényes szuperhős és örökös nemezisének története A Sötét Lovag, amely méltón foglalja el helyét a filmtörténelemben, hiszen

egy olyan alkotás, amiről így, tíz év távlatából is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.

•  Fotó: Warner Bros. Galéria

Fotó: Warner Bros.

A több szempontból is felejthető, de ennek ellenére korrekt eredettörténetnek számító Batman: Kezdődik! (Batman Begins) alapozta meg a korábbi denevérember-filmek sötét tónusát újragondoló és elmélyítő új trilógiát, amelynek minden szempontból kiemelkedő második etapját a harmadik, befejező rész sem tudta túlszárnyalni, így sokak szerint

a Birodalom Visszavág és a Keresztapa második része mellett ez az egyik legjobb „második rész”.

A Christian Bale főszereplésével és a bemutató előtt drogtúladagolásban elhunyt Heath Ledger főszerepnek is beillő mellékszereplésével készült, A sötét lovag tovább mélyíti a tragikus sorsú denevérember karakterét, aki a félelmei legyőzésére felépített alternatív énjét a bűnüldözés szolgálatába állítja és „igazságszolgáltatóként”, saját kódja szerint próbálja fenntartani a békét és felszámolni az alvilágot.

•  Fotó: Warner Bros. Galéria

Fotó: Warner Bros.

A rendszer jól működik mindaddig, amíg a Ledger által megformált Joker színre nem lép, hogy

a káoszteremtés eszközeivel rávegye a maszk mögé rejtőző „igazságosztót” az elvei feladására és arra, hogy felfedje kilétét.

•  Fotó: Warner Bros. Galéria

Fotó: Warner Bros.

Kevés ilyen karakteres filmes főgonosz van a filmtörténetben, aki bár eléggé árnyalt és jól felépített, ennek ellenére az eredetéről semmi nem derül ki. És pont ebben rejlik a nagyszerűsége. Joker az, aki pénzzel, néhány fegyverrel és némi robbanószerrel a feje tetejére állítja a várost, és bár ő maga mondja, hogy meg kell ölni a denevérembert, amikor a főhős ezzel szembesíti, szemberöhög vele, hogy annak tulajdonképpen semmi értelme nem lenne.

Heath Ledger Joker-alakítása a pont a nem túl hosszú, de annál emlékezetesebb életmű végén, és biztosan elenyésző azok száma, akik elvitatják, tőle az alakításért posztumusz adott Oscar-díjat. A szerep így, tíz év távlatából is felértékelődik, hiszen ott van az örökös vita, hogy a Tim Burton Batmanjében a Jack Nicholson által megformált, vagy a Nolan Sötét Lovagjában Heath Ledger által megszemélyesített Joker-e az „igazi”? A dilemmába most újabb alkotás száll be, hiszen a tervek szerint jövő októberében jönne Joker eredettörténete a háromszoros Oscar-jelölt színész, Joaquin Phoenix főszereplésével, amit sokan szkeptikusan fogadnak, hiszen

Christopher Nolan Jokerje a legjobb példa arra, hogy az örökös szuperhős-nemezis attól nagyszerű, hogy senki sem tudja, hogy honnan jött és hová tart.

•  Fotó: Warner Bros. Galéria

Fotó: Warner Bros.

A film egyediségét ugyanakkor az adja, hogy a hőst és ellenfeleit egyszerű emberi mivoltukból építi fel: megjelenik minden gyarlóságuk és nagyszerűségük, emellett a mostani szuperhős-mozikkal ellentétben ők nem sebezhetetlenek, ugyanakkor nem a világ, hanem a körülöttük levő emberek megmaradása vagy elpusztulása a tét. A fiktív, New Yorkról mintázott Gothamben játszódó történet kellő súllyal bír,

a kulcsszereplők pedig megfelelően kidolgozottak ahhoz, hogy ne csupán az örökös jó és rossz küzdelmének toposzára épüljön a cselekmény.

Ebben nagy szerepe van a Joker mellett nagy hangsúlyt kapott Harvey (Two Face) Dentnek, aki a káosz és a rend között az egyenlő esély elvét alkalmazza: hősként és antihősként egyszerre.

•  Fotó: Warner Bros. Galéria

Fotó: Warner Bros.

A Sötét Lovag mondhatni egy kitérő a DC filmes univerzumában, hiszen azóta teljesen újragondolták Batman és az Igazság Ligája hőseinek történetét, Christian Bale után pedig mint tudjuk Ben Affleck öltötte magára a denevérember-jelmezt. A szuperhős-vonat tehát egy ideig nem áll meg a mozikban, azonban ha nem heroikus csatákra épülő világmegváltást akarunk látni, akkor Nolan-trilógiája a legmegfelelőbb, ami nyilván nem nélkülözi az akciójeleneteket, viszont

sokkal visszafogottabb a Marvel és a DC azóta vászonra vitt képregény-történeteihez képest.

•  Fotó: Warner Bros. Galéria

Fotó: Warner Bros.

Így, tíz év távlatából, sokadik újranézésre is tud újat mutatni A Sötét Lovag, most pedig az évforduló apropóján nálunk szerencsésebb nézők az Amerikai Egyesült Államok néhány IMAX-mozijában újból átélhetik nagyvásznon a film által nyújtott különleges élményt.

Mi viszont be kell érnünk az otthoni tévén: a Netflix, vagy valamelyik kereskedelmi tévécsatorna hétvégi késő esti műsorsávjának kínálatában.

A nagy klasszikusokhoz hasonlóan A Sötét Lovag történetét érdemes időről-időre újra újranézni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 06., kedd

Régmúlt idők örömteli pillanatai

A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.

Régmúlt idők örömteli pillanatai
Régmúlt idők örömteli pillanatai
2026. január 06., kedd

Régmúlt idők örömteli pillanatai

Hirdetés
2026. január 05., hétfő

A mögöttünk lévő jövő, avagy Tesla jóslatai száz év távlatából

1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.

A mögöttünk lévő jövő, avagy Tesla jóslatai száz év távlatából
2026. január 04., vasárnap

Fenntartható a húsfogyasztás?

Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.

Fenntartható a húsfogyasztás?
Fenntartható a húsfogyasztás?
2026. január 04., vasárnap

Fenntartható a húsfogyasztás?

2026. január 03., szombat

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak

Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
2026. január 03., szombat

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak

Hirdetés
2026. január 03., szombat

Jellegzetes illatú, közkedvelt zöldségünk: a zeller

Erdélyben a húsleves elmaradhatatlan összetevője, de krémleves és különféle saláták is készíthetőek a zellerből – tájainkon a legtöbben így ismerik a felhasználási módjait. Azonban a világ más konyháiban változatos elkészítési módozatai is ismertek.

Jellegzetes illatú, közkedvelt zöldségünk: a zeller
2026. január 02., péntek

Kedves naplóm, új év van

Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.

Kedves naplóm, új év van
Kedves naplóm, új év van
2026. január 02., péntek

Kedves naplóm, új év van

2026. január 02., péntek

Csirkemell vérnaranccsal

Egy könnyed, gyorsan elkészíthető fogás – csíraágyon, avokádóval és vérnaranccsal az igazi.

Csirkemell vérnaranccsal
Csirkemell vérnaranccsal
2026. január 02., péntek

Csirkemell vérnaranccsal

Hirdetés
2026. január 01., csütörtök

Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből

Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.

Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből
2026. január 01., csütörtök

Figyelni és szeretni a természetet – az új évben is

Az új év kezdetén érdemes megállni egy pillanatra, visszatekinteni a természet adta ajándékokra, és néhány újévi fogadalmat tenni, amelyek a figyelemre, a tiszteletre és a természet szeretetére szólítanak.

Figyelni és szeretni a természetet – az új évben is
2025. december 31., szerda

Évi kulturális szövet: emlékezetes pillanatok a Ligeten

Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások és közösségi események formálták az évet. A Liget kulturális áttekintője hónapról hónapra idézi fel azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták: a kultúra él, kérdez és összeköt.

Évi kulturális szövet: emlékezetes pillanatok a Ligeten
Hirdetés