
Tóth Péter Lóránt tavaly bejárta Radnóti útját. Előadásával a nézőket is magával hívja
Fotó: Veres Nándor
Egyik héten még Felvidéken van, a következő héten már magyarországi iskolákban tart rendhagyó irodalomórákat, de már készül Erdélybe vagy éppen Délvidékre. Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjas versmondóval Csíkszeredában találkoztunk.
2020. február 28., 11:242020. február 28., 11:24
2020. március 02., 11:002020. március 02., 11:00
A „versvándorral” 2016-ban találkoztunk Csíkrákoson, akkor József Attila-műsorral érkezett. Mint kiderült, az volt az első tanév, amikor már nem tanított iskolában, hanem vándorbotot vett a kezébe, és elindult, hogy bejárja a Kárpát-medencét. Tóth Péter Lóránt ugyanis korábban testnevelés és történelem szakos tanárként dolgozott a magyarországi Kunszentmiklóson, mellette pedig rendhagyó irodalom- és történelemórákat tartott. Tizenkét év tanítás után döntött úgy, hogy megpróbálja ezt az életformát – mesélte, amikor a Csíkszeredai Sapientia EMTE büféjében egy kávé mellett beszélgettünk. Délelőtt iskolákban tartott rendhagyó irodalomórákat, este pedig az egyetemen, a felnőttek számára készült Radnóti-műsort mutatta be.
„Akkor még kiszámíthatatlannak tűnt az egész, de nagy szerencsém volt abban a tanévben, mert tulajdonképpen belecsöppentem a Kárpát-medencébe. 147 határon túli iskolát látogattam meg Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken és a horvátországi Baranyában. Abban az évben beutaztam az egész Kárpát-medencét, és ez az utazás és azok a találkozások – diákokkal, pedagóguskollégákkal – lehetővé tették azt, hogy azóta is ezen az úton vagyok. Kunszentmiklóson lakom, de a Kárpát-medencében élek. Életvitelszerűen járom a Kárpát-medencét” – meséli Lóránt.
Mint mesélte, a versvándor jelzőt nem ő találta ki magának, hanem épp az útja elején, 2016-ban egy horvátországi iskolában egy tanító néni így mutatta be a gyerekeknek:
Úgy véli, valóban találó, mert kifejezi az ő életformáját.
Jelenleg mintegy 12 műsor van a tarisznyájában, akad köztük olyan, amelyet egyedül állított össze, de születtek koprodukciók is, például Kálló Béla Jászai Mari-díjas színésszel a Szabadságharc című előadás, amelyben Arany és Petőfi barátságát mutatják be, vagy éppen a Hajvert Ákossal és Török Noémivel készült Az örökség című előadás, amelynek központjában Arany János versei állnak. Évente két új előadással jelentkezik, jövőre a „Humor a magyar irodalomban” tematikát járná körül.
Műsoraival bejárta az egész Kárpát-medencét
Fotó: Veres Nándor
Tóth Péter Lóránt kifejtette, mindig az a döntő egy előadás létrejöttekor, hogy amikor egy adott költő versét olvassa, mi az, ami megfogja őt olyan szempontból, hogy a költeményeken keresztül tudjon magáról beszélni. Hogy melyek azok a gondolatok, amelyeket a saját gondolatainak a közvetítéséhez fel tud használni.
„Egy versbe úgy bele van sűrítve minden, hogy sokkal könnyebb, szebb és sokkal találóbb egy-egy érzésnek, vagy gondolatnak a megfogalmazása. Amikor a rendhagyó órákat összeállítom a gyerekeknek, akkor egy adott költőről beszélek, az életéről, versekkel és életrajzi történetekkel fűszerezve” – fejtette ki.
Számára nagyon fontos az, hogy az adott költőn keresztül milyen érzelmeket tud megmozgatni a gyerekekben, milyen 21. századi problémákat tud feszegetni, ami a költők életén keresztül el tud jutni a gyerekekhez. Fontos, hogy ne csak a múltról legyen szó benne, ne csak a történelemről, hanem a jelenről és akár a jövőről is.
Próbálom a gyerekek és a felnőttek figyelmét is felhívni erre, hogy minél inkább húzzák magukhoz közel a művészetet” – mutatott rá.
Hozzátette, sokat segített neki a versmondás és az emberekkel való találkozás, mert ő tipikusan az a fiú volt diákkorában, aki nagyon gátlásos, visszahúzódó, de közben ő volt az osztály bohóca. És azzal, hogy ő verseket kezdett mondani, és elmondta ezeket különböző közösségekben, ahol rengeteg szeretetet és elfogadást kapott, elfogadta az életét olyannak, amilyen.
„Önbizalmat adott ez az egész történet, és azok az óriási nagy viharok, amik korbácsoltak a lelkemben mindenféle dolog miatt, azok lecsillapodtak.
Ez lelki út. De ott van a rengeteg fizikai út is. És ezért is kezdtem el annak idején, hogy eljussak Csíkszeredába, és elmenjek a Nyerges-tetőre és megnézzem, hogy milyen Csíkországban, ahol legszebben énekelnek a madarak és ott vannak a fenyőfák, hogy menjek el Aradra, és nézzem meg, hogy hol nyugszanak az aradi hősök, vagy Kassán Rákóczi, és sorolhatnám a helyeket ebben a gyönyörű nagy Kárpát-medencében. Sokszor, amikor elutazom határon túlra, és ott vagyok már pár napja, annyira belefeledkezek az ottani létbe, hogy el is felejtem, hogy az nem Magyarország. Furcsa érzés ez nekem” – vallotta be az előadóművész.
Sok székelyföldi iskolában hangzottak el a Radnóti-versek
Fotó: Veres Nándor
Gyakran érzi úgy, mintha Trianon egy rémálom lenne, és ebből majd egyszer felébresztik. „Azt tapasztaltam, hogy a száz évvel ezelőtti dolgok nagyon benne égnek az emberek szívébe-lelkébe, már szinte genetikai módon bennünk van ez a trauma és ez a sokkhatás. És most keressük magunkat és az egymáshoz vezető utat. Ezért is csinálom ezeket az előadásokat, mert nagyon nagy kérdés számomra az, hogy tíz, húsz, ötven, száz év múlva mi lesz itt. És azért kell a gyerekeknek beszélni József Attiláról, Radnótiról, Aranyról, Trianonról, Hunyadiról, Szent Lászlóról, hogy tudják, milyen értékeink vannak” – hangsúlyozta.
A Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjas versmondó február 24–28. között a Hargita Megyei Főtanfelügyelőség szervezésében és a Magyarság Háza támogatásával Székelyföldön tartott rendhagyó irodalomórákat és pódiumműsorokat Radnóti életének utolsó hat hónapjáról.
Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.
Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.
Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.
Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.
A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.
A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.
Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
szóljon hozzá!