
Homoródszentmártonban és Sepsiszentgyörgyön is koncerteztek
Fotó: Péter Beáta
Becsület, Ha volna két életem, Ajándék, Kóbor angyal, Szállj fel magasra – csak néhány olyan dal, amelyet kötelező eljátszani egy Piramis-koncerten, és amelyet ma is szívesen énekelnek fiatalok és örökifjak egy-egy tábortűz melletti gitározáskor. A Piramis együttes néhány tagjával a második sepsiszentgyörgyi Kürtöskalács – Édes Ízek Fesztiválján futottunk össze.
2018. szeptember 12., 18:312018. szeptember 12., 18:31
2018. szeptember 12., 18:322018. szeptember 12., 18:32
Egy egész ország fiatalsága azonosult azzal az életérzéssel, amelyet a dalaik közvetítettek, úttörőőrsök, munkásbrigádok vették fel a nevüket, zsákszámra kapták a leveleket, és volt, hogy menekülniük is kellett a rajongók elől. Ez volt a Piramis-jelenség Magyarországon a hetvenes évek vége felé. A zenekar többször feloszlott, majd újraalakult, legutóbb 2009-ben tértek vissza, igaz, csak részben az eredeti felállással (Závodi János gitároshoz, Köves Miklós doboshoz és Gallai Péter billentyűshöz csatlakozott Vörös Gábor basszusgitáros, Nyemcsók János lett az énekes), azóta minden évben koncerteznek.
„Tegnap Homoródszentmártonon játszottunk, és nagyon boldogok vagyunk, mert annak ellenére, hogy szakadt az eső, mintegy háromezren voltak.
tegnap 80–20 százalék volt a fiatal és az idős korosztály aránya. Nagyon szeretem, ha a fiatalok rákattannak erre a zenére, kifejezetten jó buli volt, a vendéglátás fantasztikus, akárcsak itt Szentgyörgyön, bűbáj emberekkel ismerkedtünk meg” – kezdte mesélni székelyföldi élményeit lelkesen Nyemcsók János.
Fotó: Günther Ottó
Arról, hogy mi a titka, hogy a Piramis-dalokat még mindig „élnek” és népszerűek, Závodi János kifejtette: jó időben csinálták őket. „A másik, hogy a zenekar ősi felállásakor (Závodi, Köves, Gallai, Som Lajos, Lévay Tibor majd Révész Sándor – szerk. megj.) olyan jól egymásra találtunk, hogy nem is születhettek volna rossz dalok. Ezek időtállóak, bármikor bárhol el lehet játszani, és mi is nagyon szeretjük.”
Nyemcsók hozzátette, mindenki szerző volt a zenekarban, és mindenki hozzátette saját magát, a saját zenéjét. „Abból is táplálkoztak. Annak idején, amikor meghallgattam a zenekart – mert én fiatalabb vagyok a csapatban – mindig gondolkodtam, hogyan tudták ezt így összerakni. Jók a dalok.”
Fotó: Günther Ottó
A szövegek is időtállóak – mutatott rá Köves Miklós, „Pinyó”. „Onnan is látjuk, hogy a számok »viszik el a balhét«, mert annak ellenére, hogy cserélődtek a tagok a zenekarban, attól még ugyanúgy énekeljük a dalokat, mint az eredeti felállásban.
A szövegek is óriásiak, időtállóak. Amiket Horváth Attila és S. Nagy Pityu írt, azokat a mai napig is jó versnek, jó dalszövegnek lehet mondani. Ez a lényege a dolognak.”
És hogyan telnek a zenekar mindennapjai? „Sörözgetünk, borozgatunk, néha egy kis pálinka” – mondja viccesen Závodi János. Pinyó komolyabbra fordítja a szót, mint mondja, mindenki a családjával van, egyszerű, hétköznapi dolgokkal telnek, amikor nem játszanak. De próbálni, gyakorolni összeülnek, rengeteg zenét hallgatnak.
Fotó: Günther Ottó
„A téli hónapok szűkösebbek, nem klubozunk, három-négy hónapig leáll a csapat. Először jól esik a pihenés. Idén március harmadikán indult a turné, és október közepéig tart. Utána jó lesz egy kis pihenés, de egy-két hónap után már nagyon várjuk ilyenkor, hogy jöjjön a színpad varázsa, mert szeretünk játszani. Szeretünk a színpadon lenni, szeretjük a közönséget, ezeket a dalokat, az egész életérzést, ami ezzel párosul” – magyarázza Nyemcsók János.
Kérdésünkre, hogy új dalok születnek-e, elmondták, nem, mert nem vevő rájuk a koncertek közönsége. „Mindig gondolunk rá, hogy valamikor valamit kellene, de nehéz beletrafálni. Régi barátaink, régi zenekarok a Bikinitől kezdve az LGT-ig annak idején írtak új dalokat, de a következő hónapban már kihagyták a repertoárból mindegyiket.
Koncerten, ha beraknak egy-két új nótát, azt látják, hogy megy el a közönség. Ha nem ismerik, mennek el” – fejtette ki Pinyó.
Fotó: Günther Ottó
Ezt Nyemcsók is megerősítette: nem rakhatnak be olyan dalokat, amelyek a közönség számára ismeretlenek. „Itt van egy elég komoly repertoár, amiből tudunk válogatni, rengeteg olyan dal kimarad koncertek alatt, amelyet szeretnénk betenni. Vannak az alapdalok – Ha volna két életem, Becsület, Ajándék, Kóbor angyal, Szállj fel magasra – , amiket nem szabad kihagynunk, mintegy kötelező játszani őket. Azokat a közönség várja, szereti.”
És ha már kürtöskalács-fesztiválon voltunk épp, adódott a kérdés, szeretik-e a zenekar tagjai a kürtöskalácsot? Pinyó egyszer evett, a fia hagyott meg egy darabot. „A kisfiam meg van őrülve a kürtöskalácsért. Aranyos kis étel, de nem az én ízvilágom.” Závodi János öt éves kisfia, Janóka imádja az édességet, apukája szeretne is vinni neki a fesztiválról. Nyemcsók Bence, a zenekar „beugrós” billentyűse röviden csak annyit mondott, ő nem édesszájú. Édesapja, Nyemcsók János, annál inkább. „Itt, a zenekarban én vagyok az édesszájú. Lehet, hogy viszek magammal néhány kürtöskalácsot.
Závodi hozzáfűzte: nagyon szeretnek Erdélyben játszani, mert másabbak, kedvesebbek az emberek, mint odahaza. Csak az utazás készíti ki őket – tette hozzá Pinyó. „Nem amiatt, hogy távol van, hanem az utak állapota borzasztó. De olyan kedves emberek vannak itt, hogy bámulatos. Sokkal romlatlanabbak, sokkal tisztábbak, mint Magyarországon, pláne Budapesten.” Feltöltődve mennek haza – bólogatott Nyemcsók János, majd beleharapott egy darab kürtöskalácsba.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
szóljon hozzá!