
Nagy Gyöngyvér. Festő, fényképész és költő rokonáról írt monográfiát
Fotó: Pinti Attila
Mezei József festőről, ükanyjának testvéréről írta meg első könyvét a csíkszeredai Nagy Gyöngyvér. Az 1848-as tüzérségi honvédtiszt és képzőművész nagymonográfiájának összeállítását három éves kutatómunka előzte meg. A könyvről és annak „főszereplőjéről” a szerzővel, Nagy Gyöngyvérrel beszélgettünk.
2018. november 20., 16:002018. november 20., 16:00
2018. november 20., 20:312018. november 20., 20:31
– Hogyan találkozott Mezei József nevével?
– 1870-ben jelent meg verseskötete, egyet ükanyámnak is dedikált. A kötet egyik verssorának – „Hol vagy múzsám, festészet múzsája?” – köszönhetően jött létre ez a nagymonográfia, ugyanis a költőnek hitt Mezei Józsefről kiderült számomra, hogy valójában festőművész volt.
Művészettörténészekkel, levéltárosokkal, muzeológusokkal, egyházi alkalmazottakkal folytattam hosszas levelezést, kutattam a Nemzeti Galériában, a Nemzeti Múzeumban, az Országos Levéltárban, a Magyar Tudományos Akadémián, a Hadtörténeti Intézetben, az interneten, mely során róla szóló dokumentumok, festményei és általa készített fényképek kerültek elő. Mindezt teljesen autodidakta módon végeztem, hiszen nincsen ilyen irányú végzettségem, fényképészként dolgoztam negyven éven át a Csíki Székely Múzeumban.
– Melyek voltak a leginkább említésre méltó felfedezései?
– Mezei József a magyarországi Kislétán született, azonban a községben elfeledték emlékét, ezért a kislétai közösségi oldalra írtam róla. Egy ottani helytörténésznek, Pénzes Lászlónak köszönhetően 2016-ban emlékművet állítottak számára, és az emlékmű másik oldalán még további 23 honvédnek. Azóta itt tartják a március 15-ei ünnepségeket. Ezt elérni nagy öröm volt számomra. Szintén sikernek könyvelhettem el, hogy a Kolozsvári Képzőművészeti Múzeum gyűjteményében lévő, ismeretlen férfiról készített portrén a neves néprajzkutató Lehoczky Tivadart ismertem fel. Több személyiség portréját is megfestette, így Petőfi Sándort, Bem József, Damjanich János és Czetz János tábornokokat. Kutatásom legértékesebb darabja a Mezei Józsefhez intézett Orbán Balázs-dedikálás.
Több személyiség portréját is megfestette, így Petőfi Sándorét, illetve Bem József, Damjanich János és Czetz János tábornokokét
Fotó: Veres Nándor
– Milyen kép alakult ki Mezei Józsefről, ki volt ő, mit kell tudni róla?
– Mezei József 1823-ban született Kislétán, földmérő mérnöknek tanult, majd tüzérhadnagyként részt vett az 1848-as szabadságharcban, az erdélyi hadjáratban, Bem-tábornok csapatában. A forradalom után Marastoni Jakab képzőművészeti akadémiáján tanult fél évet. Majd két évet olaszországi tanulmányúton volt. Száznál is több alkotását tudtam összeírni, amit tizenöt év festészeti munkássága alatt készített. Sok oltárképet festett Szatmár és Bereg megye templomai számára, a nagybányai római katolikus templomok összes oltárképe Mezei alkotása, de ő festette a máramarosszigeti templom főoltárát is. Fontos megemlíteni, hogy Orbán Balázsnak barátja és munkatársa volt, a Székelyföld leírása monumentális mű számára készített fényképeket. Tragikus sorsú művész volt, hiszen 38 évesen elveszítette egyetlen kislányát, és negyvenéves korára elveszítette látását. 1882-ben Budapesten hunyt el, a mai Fiumei Úti Sírkertben temették el, de sírjának pontos helye nem ismert.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!