
Nagy Gyöngyvér. Festő, fényképész és költő rokonáról írt monográfiát
Fotó: Pinti Attila
Mezei József festőről, ükanyjának testvéréről írta meg első könyvét a csíkszeredai Nagy Gyöngyvér. Az 1848-as tüzérségi honvédtiszt és képzőművész nagymonográfiájának összeállítását három éves kutatómunka előzte meg. A könyvről és annak „főszereplőjéről” a szerzővel, Nagy Gyöngyvérrel beszélgettünk.
2018. november 20., 16:002018. november 20., 16:00
2018. november 20., 20:312018. november 20., 20:31
– Hogyan találkozott Mezei József nevével?
– 1870-ben jelent meg verseskötete, egyet ükanyámnak is dedikált. A kötet egyik verssorának – „Hol vagy múzsám, festészet múzsája?” – köszönhetően jött létre ez a nagymonográfia, ugyanis a költőnek hitt Mezei Józsefről kiderült számomra, hogy valójában festőművész volt.
Művészettörténészekkel, levéltárosokkal, muzeológusokkal, egyházi alkalmazottakkal folytattam hosszas levelezést, kutattam a Nemzeti Galériában, a Nemzeti Múzeumban, az Országos Levéltárban, a Magyar Tudományos Akadémián, a Hadtörténeti Intézetben, az interneten, mely során róla szóló dokumentumok, festményei és általa készített fényképek kerültek elő. Mindezt teljesen autodidakta módon végeztem, hiszen nincsen ilyen irányú végzettségem, fényképészként dolgoztam negyven éven át a Csíki Székely Múzeumban.
– Melyek voltak a leginkább említésre méltó felfedezései?
– Mezei József a magyarországi Kislétán született, azonban a községben elfeledték emlékét, ezért a kislétai közösségi oldalra írtam róla. Egy ottani helytörténésznek, Pénzes Lászlónak köszönhetően 2016-ban emlékművet állítottak számára, és az emlékmű másik oldalán még további 23 honvédnek. Azóta itt tartják a március 15-ei ünnepségeket. Ezt elérni nagy öröm volt számomra. Szintén sikernek könyvelhettem el, hogy a Kolozsvári Képzőművészeti Múzeum gyűjteményében lévő, ismeretlen férfiról készített portrén a neves néprajzkutató Lehoczky Tivadart ismertem fel. Több személyiség portréját is megfestette, így Petőfi Sándort, Bem József, Damjanich János és Czetz János tábornokokat. Kutatásom legértékesebb darabja a Mezei Józsefhez intézett Orbán Balázs-dedikálás.
Több személyiség portréját is megfestette, így Petőfi Sándorét, illetve Bem József, Damjanich János és Czetz János tábornokokét
Fotó: Veres Nándor
– Milyen kép alakult ki Mezei Józsefről, ki volt ő, mit kell tudni róla?
– Mezei József 1823-ban született Kislétán, földmérő mérnöknek tanult, majd tüzérhadnagyként részt vett az 1848-as szabadságharcban, az erdélyi hadjáratban, Bem-tábornok csapatában. A forradalom után Marastoni Jakab képzőművészeti akadémiáján tanult fél évet. Majd két évet olaszországi tanulmányúton volt. Száznál is több alkotását tudtam összeírni, amit tizenöt év festészeti munkássága alatt készített. Sok oltárképet festett Szatmár és Bereg megye templomai számára, a nagybányai római katolikus templomok összes oltárképe Mezei alkotása, de ő festette a máramarosszigeti templom főoltárát is. Fontos megemlíteni, hogy Orbán Balázsnak barátja és munkatársa volt, a Székelyföld leírása monumentális mű számára készített fényképeket. Tragikus sorsú művész volt, hiszen 38 évesen elveszítette egyetlen kislányát, és negyvenéves korára elveszítette látását. 1882-ben Budapesten hunyt el, a mai Fiumei Úti Sírkertben temették el, de sírjának pontos helye nem ismert.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!