Fotó: Vertigo Média
Az, hogy mekkora hatása volt az emberiségre a második világháborúnak és az azt követő időszaknak, mi sem bizonyítja jobban, hogy még mindig vannak el nem mesélt, de emberi sorsokat megváltoztató történetek ebből a korszakból. Mészáros Márta legutóbbi filmje, az Aurora Borealis egy ilyen történetet mesél el, keretes történetben. A film történelmi vonalon jelesre vizsgázik: a díszletek és a kosztümök a film nagyívűségéről tanúskodnak, de a tartalom és a megvalósítás már nem ennyire nagyszerű.
2018. szeptember 14., 14:002018. szeptember 14., 14:00
A Tőröcsik Mari és Tőröcsik Franciska (akik csupán névrokonok) főszereplésével készült film nézése alatt az volt az érzésem, hogy ezt a fajta történetmesélést már többször is láttam.
Mészáros Márta alkotásának történelmi vonala a második világháborút követő időszakban, az orosz megszállás alatt játszódik, a helyszín Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria.
Fotó: Vertigo Média
Mária és Ákos Magyarországról Ausztriába indulnak, azonban végérvényesen megpecsételődik a sorsuk amiatt, hogy szabadulni akarnak az önkény alól. Közben a jelenben Mária lánya, anyjának kómába esését követően hazatérve számára ismeretlen nevekkel és arcokkal szembesül. Mint kiderül: ezek a nevek és arcok alapjában változtatják meg mindazt, amit addig saját magáról és a világáról tudott. Szembesülés történik a múlttal, aminek hatása a jelen történéseire is kihat.
Fotó: Vertigo Média
A színészóriás Tőröcsik Mari számára igazi jutalomjáték a film, ő és a fiatalkori énjét játszó Tőröcsik Franciska teljesen hitelesek a szerepükben: előbbi egy megkeseredett, beteg öregasszonyt, utóbbi annak fiatalkori énjét alakítja, akinek történetén keresztül megtudjuk, hogy miken ment keresztül ahhoz, hogy ilyenné váljon. És pont amennyire dacos volt a film elején a főszereplő, épp annyira könnyen nyílik meg később, ennek a dramaturgiája viszont teljesen hiányzik az alkotásból.
A valódi cselekmény viszonylag lassan indul be, az ok-okozati faktorok nem mindig világosak, viszont
Fotó: Vertigo Média
Számos helyzet erőltetett és túlságosan művi, a drámai és helyenként komikusnak szánt jelenetek pedig teljesen alárendelődnek annak a szándéknak, hogy a készítők folyton kihangsúlyozzák: itt valami rendkívüli és jelentőségteljes fog történni, ez pedig a visszájára fordul, mivel a drámai töltet nem elég erős, és a szereplőkről sem mindig hihető el, hogy tényleg annyira szenvednek, mint amennyire ezt érzékeltetni próbálják.
Mindezek mellett tényleg nagyon komoly és egyedi hangulata van a filmnek, ugyanakkor vannak igazán megható jelenetek, de a kevesebb néha több elv ezúttal is érvényesül:
emellett a néző szájába rágnak szinte mindent, amikor pedig indokolt lenne egy kevés magyarázat, pont azt nem kapjuk meg. (Például miért látjuk ugyanazt az apácát a múltban és a jelenben is?)
Fotó: Vertigo Média
A főszereplő, Mária lánya, Olga és férjének amúgy a filmben súlytalan kapcsolatát teljesen indokolatlanul mélyítik el a végére, ez pedig teljes giccsbe rántja az utolsó jeleneteket. A címben is szereplő északi fény megjelenítése pont az, ami miatt igazán keserű szájízzel távozhatunk a filmről, hogy
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!