Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:54

Romániában az egyik legmagasabb a százezer lakosra jutó bírák száma az EU-ban

14:49

Airbus helikoptereket és légvédelmi radarokat vesz Románia a SAFE-programon keresztül

14:43

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció az EU tagállamai közül

14:13

Skandináv együttest visz Sepsiszentgyörgyre a Kolozsvári U

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek

Pátosztenger északi fénnyel

Fotó: Vertigo Média

Az, hogy mekkora hatása volt az emberiségre a második világháborúnak és az azt követő időszaknak, mi sem bizonyítja jobban, hogy még mindig vannak el nem mesélt, de emberi sorsokat megváltoztató történetek ebből a korszakból. Mészáros Márta legutóbbi filmje, az Aurora Borealis egy ilyen történetet mesél el, keretes történetben. A film történelmi vonalon jelesre vizsgázik: a díszletek és a kosztümök a film nagyívűségéről tanúskodnak, de a tartalom és a megvalósítás már nem ennyire nagyszerű.

Tamás Attila

2018. szeptember 14., 14:002018. szeptember 14., 14:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Tőröcsik Mari és Tőröcsik Franciska (akik csupán névrokonok) főszereplésével készült film nézése alatt az volt az érzésem, hogy ezt a fajta történetmesélést már többször is láttam.

A halálra „készülő” idős asszony és leszármazottjának korokon átívelő története ez, amely a jelenből indulva titkokat tár fel a múltból.

Mészáros Márta alkotásának történelmi vonala a második világháborút követő időszakban, az orosz megszállás alatt játszódik, a helyszín Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria.

Fotó: Vertigo Média

Mária és Ákos Magyarországról Ausztriába indulnak, azonban végérvényesen megpecsételődik a sorsuk amiatt, hogy szabadulni akarnak az önkény alól. Közben a jelenben Mária lánya, anyjának kómába esését követően hazatérve számára ismeretlen nevekkel és arcokkal szembesül. Mint kiderül: ezek a nevek és arcok alapjában változtatják meg mindazt, amit addig saját magáról és a világáról tudott. Szembesülés történik a múlttal, aminek hatása a jelen történéseire is kihat.

Fotó: Vertigo Média

A színészóriás Tőröcsik Mari számára igazi jutalomjáték a film, ő és a fiatalkori énjét játszó Tőröcsik Franciska teljesen hitelesek a szerepükben: előbbi egy megkeseredett, beteg öregasszonyt, utóbbi annak fiatalkori énjét alakítja, akinek történetén keresztül megtudjuk, hogy miken ment keresztül ahhoz, hogy ilyenné váljon. És pont amennyire dacos volt a film elején a főszereplő, épp annyira könnyen nyílik meg később, ennek a dramaturgiája viszont teljesen hiányzik az alkotásból.

A valódi cselekmény viszonylag lassan indul be, az ok-okozati faktorok nem mindig világosak, viszont

a film első részében gyönyörűen fényképezett jeleneteket kapunk, de szinte csak ez az egyetlen pozitívum, mivel a párbeszédek suták, és a forgatókönyvre is ráfért volna még egy „csinosítás”.

Fotó: Vertigo Média

Számos helyzet erőltetett és túlságosan művi, a drámai és helyenként komikusnak szánt jelenetek pedig teljesen alárendelődnek annak a szándéknak, hogy a készítők folyton kihangsúlyozzák: itt valami rendkívüli és jelentőségteljes fog történni, ez pedig a visszájára fordul, mivel a drámai töltet nem elég erős, és a szereplőkről sem mindig hihető el, hogy tényleg annyira szenvednek, mint amennyire ezt érzékeltetni próbálják.

Mindezek mellett tényleg nagyon komoly és egyedi hangulata van a filmnek, ugyanakkor vannak igazán megható jelenetek, de a kevesebb néha több elv ezúttal is érvényesül:

nem kellett volna ennyire túlspilázni ezeket a fordulatokat, mivel teljes pátoszba fulladnak,

emellett a néző szájába rágnak szinte mindent, amikor pedig indokolt lenne egy kevés magyarázat, pont azt nem kapjuk meg. (Például miért látjuk ugyanazt az apácát a múltban és a jelenben is?)

Fotó: Vertigo Média

A főszereplő, Mária lánya, Olga és férjének amúgy a filmben súlytalan kapcsolatát teljesen indokolatlanul mélyítik el a végére, ez pedig teljes giccsbe rántja az utolsó jeleneteket. A címben is szereplő északi fény megjelenítése pont az, ami miatt igazán keserű szájízzel távozhatunk a filmről, hogy

ismét egy nagyköltségvetésű magyar alkotást láthattunk, ami többnek akar látszani, mint ami valójában, ezáltal pedig csak egy pátoszos tucat-alkotássá degradálódik.