Hirdetés
Hirdetés

Párbaj és nemi erőszak három nézőpontból: „metoo-sztori” a középkorból

•  Fotó: 20th Century Studios

Fotó: 20th Century Studios

Minden csak nézőpont kérdése – tartja a klasszikus mondás, Az utolsó párbaj című film pedig egy középkori környezetben mutat rá az állítás valóságtartalmára. A Ridley Scott által rendezett mozi nem kisebb feladatot vállal magára, mint hogy a nők egyenjogúságának és a napjainkban igencsak divatos #MeToo mozgalomnak a kérdéséről értekezzen, mindezt a 14. század végi Franciaországban.

Molnár Rajmond

2022. január 04., 17:342022. január 04., 17:34

Jó ideje leáldozott már a nagy történelmi eposzokat feldolgozó filmeknek a kora, napjainkban nem egy Ben-Hur, Trója vagy a Gladiátor vonzza be a nagyobb nézőközönséget a mozitermekbe vagy a streamingplatformok elé, sokkal inkább tarol a szuperhőskultusz, a fantasy vagy épp a sci-fi. Az utolsó párbaj viszont megérdemelné a nagyobb figyelmet, sőt megkockáztatom azt is, hogy kultuszfilm magasságokba emelkedjék. 

Hirdetés

A történetről

A történet szerint az a 14. század végi Franciaországban járunk, ahol egy lovag és egy földesúr barátságának, majd annak a bukásának lehetünk szemtanúi, amely párbajba torkollik. Több kisebb konfliktus után Jean de Carruges normann lovag azzal gyanúsítja meg egykori bajtársát, Jacques Le Gris nevű földesurat, hogy megerőszakolta a feleségét, Marguerite de Carrouges-t. Az 1370-től 1386-ig zajló, 16 évet felölelő történetnek három szemszögből lehetünk részesei: az örökségéből kisemmizett lovagénak, a self-made man (olyan ember, aki a maga erejéből lett azzá, ami) módjára, kisemberből lett földesúrénak, illetve a feleségnek.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

A történetvezetés pedig fokozatosan árnyalja a szereplőkről és a történetről kialakult képet, hiszen amikor levonnánk egy következtetést az eseményeket illetően, a másik nézőpont teljesen átformálja azt, rávilágítva arra az örök igazságra, hogy minden csak nézőpont kérdése. Ezt a film pedig a maga középkori környezetében kiválóan adja át, nem mellesleg

több párhuzamot is levonhatunk napjaink emberének a gondolkodásmódjára is, és hogy több mint hétszáz év elteltével is mennyire az aktuális társadalmi rend és az általunk felállított szűrőkön át látjuk csak a világot.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

De miért is jó ez a film?

A legfőbb erénye, hogy egy olyan kérdésről értekezik egy középkori környezetben, amelynek jórészt csak közel hétszáz évvel később lett valóban aktualitása. A modern nőt megszemélyesítő Marguerite de Carrouges mindent elkövet, hogy a számos problémával küzdő, erkölcsös, viszont modortalan és számító férjének jó felesége legyen, ezzel elfojtva magában olyan kérdéseket, mint hogy mennyire van egy nőnek joga abban a korban divatosan öltözködni, megélni a szexuális együttlétet vagy épp egy kicsit is kiállni magáért egy teljesen a férfiak által uralt világban. Érdekes párhuzam a filmben a főszereplőnő anyósa, aki gyakorlatilag azt a beletörődő, mégis erélyes nőt képviseli, aki elfogadja a világot olyannak, amilyen. Marguerite viszont szembemegy a korszellemmel, és bár nem tudatosan, ezzel saját életét is kockára teszi. 

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

De azért nem ennyire egyszerűen lecsupaszított a film története, hiszen a három nézőpontból megélt történet számtalan kérdést is felvet. Márpedig a film fő konfliktusának számító nemi erőszakot két nézőpontból is láthatjuk, és míg egyik az igazságként van bemutatva, néha egy apró mimikából vagy épp mozdulatsorból elég sokat lehet kikövetkeztetni. A fősodorba nem is olyan rég beszivárgó #MeToo mozgalom mellet pedig noha egyértelműen állást foglal a film, méghozzá kiállva a nők elleni erőszak ellen, egy nagyon picit azért ellene is. És

ebben rejlik véleményem szerint a film zsenialitása, hogy úgy jár körül egy rendkívül kényes, modern társadalmi kérdést egy számára idegen környezetben, hogy bizonyítja, nem minden fekete és fehér. Inkább nézőpontok és társadalmi normák vannak, mint örök érvényű igazságok. 

Ráadásul arra is képes a film, hogy – én, mint aki nem ismerte a film alapjául szolgáló megtörtént eseményt – a végén igazán izguljak, amit manapság nagyon kevés film képes kiváltani.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

Megéri? Megéri!

Egy másik erénye a filmnek a látványvilága, ahogy bemutatja a középkori környezetet, várakat, a csatákat a maguk valójában. Utóbbinál pedig nem A Gyűrűk Ura szintű csatajelenetekre kell számítani, de azért bőven megállják a helyüket. Ki kell emelni a film utolsó húsz percét, amely a tényleges párbajról szól, a megvalósítás ugyanis parádés. 

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

Ugyanakkor a színészi alakítások is remekek, ehhez persze kellett az illusztris szereplőgárda, ugyanis a főbb szerepekben olyan neveket találunk mint Matt Damon, Adam Driver, Ben Affleck, illetve Jodie Comer. 

Mindent összevetve ez egy rendkívül jó film, amely bár megérdemelné, mégsem került a figyelem középpontjába, ugyanis megjelenése óta nem kapott kifejezetten jó kritikákat, továbbá a mozik pénztárainál sem teljesített az elvártakhoz képest. Ennek ellenére mindenképp érdemes egy esélyt adni neki, főképp annak, aki szereti a történelmi és az elgondolkodtató filmeket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés