
Fotó: 20th Century Studios
Minden csak nézőpont kérdése – tartja a klasszikus mondás, Az utolsó párbaj című film pedig egy középkori környezetben mutat rá az állítás valóságtartalmára. A Ridley Scott által rendezett mozi nem kisebb feladatot vállal magára, mint hogy a nők egyenjogúságának és a napjainkban igencsak divatos #MeToo mozgalomnak a kérdéséről értekezzen, mindezt a 14. század végi Franciaországban.
2022. január 04., 17:342022. január 04., 17:34
Jó ideje leáldozott már a nagy történelmi eposzokat feldolgozó filmeknek a kora, napjainkban nem egy Ben-Hur, Trója vagy a Gladiátor vonzza be a nagyobb nézőközönséget a mozitermekbe vagy a streamingplatformok elé, sokkal inkább tarol a szuperhőskultusz, a fantasy vagy épp a sci-fi. Az utolsó párbaj viszont megérdemelné a nagyobb figyelmet, sőt megkockáztatom azt is, hogy kultuszfilm magasságokba emelkedjék.
A történet szerint az a 14. század végi Franciaországban járunk, ahol egy lovag és egy földesúr barátságának, majd annak a bukásának lehetünk szemtanúi, amely párbajba torkollik. Több kisebb konfliktus után Jean de Carruges normann lovag azzal gyanúsítja meg egykori bajtársát, Jacques Le Gris nevű földesurat, hogy megerőszakolta a feleségét, Marguerite de Carrouges-t. Az 1370-től 1386-ig zajló, 16 évet felölelő történetnek három szemszögből lehetünk részesei: az örökségéből kisemmizett lovagénak, a self-made man (olyan ember, aki a maga erejéből lett azzá, ami) módjára, kisemberből lett földesúrénak, illetve a feleségnek.
Fotó: 20th Century Studios
A történetvezetés pedig fokozatosan árnyalja a szereplőkről és a történetről kialakult képet, hiszen amikor levonnánk egy következtetést az eseményeket illetően, a másik nézőpont teljesen átformálja azt, rávilágítva arra az örök igazságra, hogy minden csak nézőpont kérdése. Ezt a film pedig a maga középkori környezetében kiválóan adja át, nem mellesleg
Fotó: 20th Century Studios
A legfőbb erénye, hogy egy olyan kérdésről értekezik egy középkori környezetben, amelynek jórészt csak közel hétszáz évvel később lett valóban aktualitása. A modern nőt megszemélyesítő Marguerite de Carrouges mindent elkövet, hogy a számos problémával küzdő, erkölcsös, viszont modortalan és számító férjének jó felesége legyen, ezzel elfojtva magában olyan kérdéseket, mint hogy mennyire van egy nőnek joga abban a korban divatosan öltözködni, megélni a szexuális együttlétet vagy épp egy kicsit is kiállni magáért egy teljesen a férfiak által uralt világban. Érdekes párhuzam a filmben a főszereplőnő anyósa, aki gyakorlatilag azt a beletörődő, mégis erélyes nőt képviseli, aki elfogadja a világot olyannak, amilyen. Marguerite viszont szembemegy a korszellemmel, és bár nem tudatosan, ezzel saját életét is kockára teszi.
Fotó: 20th Century Studios
De azért nem ennyire egyszerűen lecsupaszított a film története, hiszen a három nézőpontból megélt történet számtalan kérdést is felvet. Márpedig a film fő konfliktusának számító nemi erőszakot két nézőpontból is láthatjuk, és míg egyik az igazságként van bemutatva, néha egy apró mimikából vagy épp mozdulatsorból elég sokat lehet kikövetkeztetni. A fősodorba nem is olyan rég beszivárgó #MeToo mozgalom mellet pedig noha egyértelműen állást foglal a film, méghozzá kiállva a nők elleni erőszak ellen, egy nagyon picit azért ellene is. És
Ráadásul arra is képes a film, hogy – én, mint aki nem ismerte a film alapjául szolgáló megtörtént eseményt – a végén igazán izguljak, amit manapság nagyon kevés film képes kiváltani.
Fotó: 20th Century Studios
Egy másik erénye a filmnek a látványvilága, ahogy bemutatja a középkori környezetet, várakat, a csatákat a maguk valójában. Utóbbinál pedig nem A Gyűrűk Ura szintű csatajelenetekre kell számítani, de azért bőven megállják a helyüket. Ki kell emelni a film utolsó húsz percét, amely a tényleges párbajról szól, a megvalósítás ugyanis parádés.
Fotó: 20th Century Studios
Ugyanakkor a színészi alakítások is remekek, ehhez persze kellett az illusztris szereplőgárda, ugyanis a főbb szerepekben olyan neveket találunk mint Matt Damon, Adam Driver, Ben Affleck, illetve Jodie Comer.
Mindent összevetve ez egy rendkívül jó film, amely bár megérdemelné, mégsem került a figyelem középpontjába, ugyanis megjelenése óta nem kapott kifejezetten jó kritikákat, továbbá a mozik pénztárainál sem teljesített az elvártakhoz képest. Ennek ellenére mindenképp érdemes egy esélyt adni neki, főképp annak, aki szereti a történelmi és az elgondolkodtató filmeket.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!