Fehér Zoltán, Dénes Margit, Gergely Csilla és Vitos Imre – kétszóval a Székely Góbék
Fotó: Péter Beáta
Adott két lájbi, priccses nadrág, báránybőr sapka. Két fiatal legény beöltözik, csatlakozik hozzájuk még két leány, kiállnak a színpadra és beszélgetnek – úgy, mint a régen a csíki emberek falun a kapu előtt. De akár még ma is. Kultúrotthonok nézőterei telnek meg szerte Székelyföldön, a közönség kacag, szórakozik. Legtöbbjük ugyan már látott hasonló helyzeteket a mindennapokban, de így felmutatva mégiscsak vicces. Hogy miért? Erre talán a két év szünet után újra összeállt Székely Góbék társulat tagjai sem tudják a választ.
2018. január 31., 15:352018. január 31., 15:35
A kalamajka folytatódik – hirdették a plakátok több településen is, két év szünet után ugyanis újra összeállt a Csíkszentgyörgyi Székely Góbék humortársulat. Fehér Zoltánnal, Vitos Imrével, Gergely Csillával és Dénes Margittal a mindszenti előadás előtt ültünk le beszélgetni a kulisszák mögé, remélve, hogy néhány kulissza- vagy egyéb titokra is fény derül velük kapcsolatban.
Többek között arra, hogy hogyan tudnak bevonzani akár hétköznap este is egy kultúrháznyi nézőt a csíki falusi életből vett és felsorakoztatott jelenetekből álló előadásaikra.
Csíkszentgyörgyön a kétezres évek elején alakult egy vallási jellegű ifjúsági csoport és ezen belül egy színjátszókör is. A csoport tagjai bálokra tanultak be színdarabokat, a „góbéság” ötlete, hogy az öreg székely bőrébe bújjanak, véletlenül pattant ki Vitos Imre fejéből.
• Videó: Rédai Attila
„Egy bál alkalmával a menaságiak kellett volna szerepeljenek, de valamiért nem tudtak, meg volt már hirdetve, mondtam, valamit csináljunk.
– magyarázza Vitos Imre. Fehér Zoltán hozzáteszi, hogy eleinte a maguk szórakoztatására góbéskodtak, de aztán olyan sok pozitív visszajelzést kaptak, hogy ezt folytatni kell, nem szabad abbahagyni, hogy folytatták. Hála Istennek – teszik hozzá, mert – ahogy Gergely Csilla fogalmazott – szeretik a humort, és szeretnek együtt lenni. Ugyanakkor ezáltal humorossá válnak a szomorú dolgok is.
A Góbék 2008-ban megnyerték az 5. Erdélyi Humorfesztivált, ezt követően egyre-másra születtek meg az előadásaik és jelentek meg DVD-ik. A falusi környezet inspirálta produkcióikkal többnyire télen turnéznak, Imre ugyanis külföldön dolgozik, ilyenkor tud hazajönni, Zoltán gazdálkodik, ilyenkor van több ideje: mellettük Csilla gyógyszerészasszisztens, Margit pedig a kereskedelemben dolgozik. Az előadások szövegeit az utóbbi években Vitos Imre írja, majd a próba során mindenikük hozzátesz még ezt-azt, sőt, az előadások alatt is bekerül még néhány poén.
Elsősorban az idősektől inspirálódnak, őket utánozzák
Fotó: Péter Beáta
„Elsősorban az idősektől inspirálódtunk, a nagyszülőktől, őket utánoztuk. Kaptunk olyan visszajelzést, hogy kicsúfoljuk az öregeket, de nekünk eszünkben sincs. A későbbiekben aztán innen is, onnan is hallottunk ezt-azt, vagy olvastunk, és bővültünk tematikailag” – mutatott rá Imre.
Felvetésemre, hogy akkor nyilván könnyű dolguk van, mert csak kiállnak a kapuba, nézelődnek és a téma előbb-utóbb felbukkan, Imre rábólintott, hogy valóban könnyű nekik ezeket a témákat feldolgozni, mivel jól ismerik azt a világot, amelyet megelevenítenek a színpadon. „
– mondja.
Több száz előadással a hátuk mögött két évvel ezelőtt „leállt” a csapat. Több oka is volt ennek, időközben megnősültek, férjhez mentek, négyük közül hármuknak gyereke született. Imre és Zoltán így valóban komák lettek, nem csak a színpadon János és Józsi szerepében. „A második évben sajnos erőst beteg voltam. A többiek imádkoztak értem, hogy felépüljek. Ennek örömére, hogy ez megtörtént, megjött a vigasságunk, nagyon jó kedvvel megyünk minden előadásra, kell nekünk ez a dopping.
Fontos, hogy segítsünk másoknak és jól érezzük magunkat. A Gyergyóvidéken élő komám mondta el valamelyik nap, hogy egy idős, haldokló néninek az volt minden vágya, hogy vigye el neki az egyik DVD-nket. Ennél jobb visszajelzés nem kell...Olyan nézőink is vannak, akik soha nem jártak más előadásra, nyolcvan éves néniket is meg tudunk szólítani, jót nevetnek, örvendünk egymásnak. Lelkileg sokat adunk és ők is nekünk, ez a legnagyobb dolog, amiért megéri ezt nekünk csinálni” – összegzett Vitos Imre.
Jól érzik magukat a színpadon
Fotó: Péter Beáta
És hogy mi a népszerűségük titka? Nos, még mindig nehéz lenne pontosan megmondani. Egy biztos: ők maguk és a közönség is szereti, amit színre állítanak.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!