
Illeszkedik a korábbi, hasonló művek sorába
Fotó: Katona Zoltán
A 18. századi Erdélybe kalauzolja olvasóját Kozma Mária új történelmi regénye, A harmadik lélek szabad. Tulajdonképpen egy út története, valódi és fiktív személyekkel, illetve bevezetési kísérlet az akkori mindennapokba, amelyeknek szerves része a székely monda- és legendavilág. Egy nagy tudású írótól kapjuk mindezt a szintézist, amit kifejezetten jó olvasni.
2020. november 27., 17:462020. november 27., 17:46
2020. november 27., 17:502020. november 27., 17:50
A Gutenberg Kiadónál megjelent A harmadik lélek szabad lényegében egy történelmi regény, ám nem feltétlenül mindig a sztori viszi az olvasót benne, hanem azok az adalékok, amelyekkel feldíszíti az író ezt a történetet. Szép, tetszetős a kivitelezés, elegánsnak is mondanám, illetve modernnek, olyannak, amilyennek manapság lennie kell egy kötetnek.
az erdélyi, székelyföldi köznépi viszonyok közepette, átitatva bőségesen a korról ismert tudásunkkal.
Kozma Mária írónő otthonában
Fotó: Veres Nándor
Nem könnyű ez a műfaj, mármint a történelmi regény, főleg az írónak nem, mert manapság egyre-másra jelennek meg a jobbnál jobb remekművek világszerte, óriási sikert aratva – sok-sok történelmi regényt később filmvásznon is viszontlátunk. Ami nem mindegy, az az alapanyag – kicsit talán a gasztronómiához tudnám hasonlítani a helyzetet. Hiszen egy angol történelmi regény játszódhat mondjuk Stuart Mária környezetében, vagy Joséphine élete ezer szállal kapcsolódik Napóleonhoz és az őt körülvevő történetekhez – olyan ez, mint egy ismert „english breakfast” vagy a francia konyha egyik-másik remekműve.
Finomak a francia vagy olasz konyha remekei is, de egy jó csángó pörcös túrós puliszkának vagy az igazi, cserépedényben megfőtt töltött káposztának nincs párja. Nem is lehet. Így vagyunk a történelmi örökségünkkel, vérzivataros évszázadaink eseményeivel, társadalmi folyamataival és azokkal a személyekkel, akik miatt ma még mindig itt és így vagyunk.
Nagy, klasszikus erdélyi történelmi regényeink szerzői (még Jókai korából Kemény Zsigmond, később Kós Károly vagy Makkai Sándor, majd a század második felében Szilágyi István és mások) ugyanezzel a módszerrel dolgoztak, fikciót építettek be adott történelmi korokba – nem történelemkönyveket írtak, hanem olyan könyveket, amelyekben a hétköznapi történelem jelent meg.
Egyszerű, de mégis igényes kivitelezés
Fotó: Katona Zoltán
Kozma Mária évtizedekig muzeográfus, illetve könyvtáros volt Csíkszeredában, régi kéziratokból, első kézből kaphatott tehát alapanyagot történelmi jellegű regényeinek megírásához. Így volt korábbi műveinél is, hiszen akár a Kájoni élete által ihletett regényét (Az ember bolond természete), akár több más, nagyobb lélegzetű művét (A jóság síró vágya, Partomlás, Sárkányfogvetés, Asszonyfa) vesszük, ugyanúgy visszaköszönnek a régi korok történetei, eseményei, még akkor is, ha e regények közül némelyik a mai korba van beágyazva.
A történet szerint a könyvárus Margit és a székelyudvarhelyi, de messze földön tanult diák, Máté Debrecenben találkoznak, onnan indulnak együtt Székelyföldre – útközben pedig nemcsak peregnek az események mellettük, hanem egyre jobban belesodródnak ők is az akkori Erdély, illetve Székelyföld társadalmi-politikai történéseibe, a szerző az akkori események szereplőivé teszi őket. Nem volt egy könnyű időszak az sem, hiszen jelzett század hatvanas éveiben, Mária Terézia uralkodása alatt bizony rendszeres volt az erőszakos katonatoborzás (az említett 1764-es Siculicidiumnak is ez volt az előzménye), igen sok volt a vita és harcoskodás Székelyföldön a katolikusok és a reformátusok között. Ezek a tudnivalók mindegyre előjönnek a regényből,
Nemcsak történelem és fikció, hanem egyfajta írott „road movie”, illetve kultúrtörténeti kalandozás is. Hogy csak egy példát említsek, fiktív, de hiteles leírás van arról, hogy Marosvásárhelyen a vásárban hogyan „toboroztak” katonákat ingyen mért borral, verbunkos tánccal, illetve kötéllel, erőszakkal. Ugyancsak hiteles leírás-részek és történetek vannak az akkori Székelyudvarhely felekezeti viszonyairól, illetve Csíksomlyó mindennapjairól.
Első novelláskötete (Festett káposztalepke) óta fél évszázad telt el
Fotó: Katona Zoltán
A Habsburg uralom alatti Erdély mindennapjaiban alkalmazkodni és túlélni kellett, akár erőszakkal, akár kultúrával, mind a nyugat-európai, mind a helyi kultúra megtartásával. A főszereplő Margit könyveket, kéziratokat csempész jól meghatározott céllal Székelyföldre, hiszen
– akárcsak a mi életünkben mondjuk az 1980-as években.
Nagy fordulatok, csavarok, a „nem lehet letenni” közhely-mondatot az olvasóból kiváltó történések nincsenek a regényben, de hát mindenkinek más és más lesz az olvasmányélménye. Úgy vélem, ezzel a könyvvel igen sok székelyföldi olvasó fog megismerkedni és külön tudja választani a valóságot a fikciótól, bár néha elég nehéz. Mert akár pontosan így is történhetett volna.
(Kozma Mária: A harmadik lélek szabad. 391 oldal, Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2020)
Egyetlen falat ebből a meleg, spenótos-parmezános csodából, és garantáltan magad mögött hagyod a nap minden fáradtságát.
Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.
Visszatértek a képernyőkre a sárkányok, Anya Taylor-Joy egy üldözött szélhámos bőrébe bújik, előzménytörténetet kap a Dr. Szöszi, és önálló sorozatban tér vissza a The Big Bang Theory két mellékszereplője is. Ajánló.
Két csíkszeredai biciklisfutár egy elsőre őrültnek tűnő ötlettel állt rajthoz a Tour Horizonton: futártáskával a hátukon vágtak neki a 700 kilométeres kalandnak. Négy és fél nap, 8000 méter szintkülönbség és számtalan történet lett belőle.
Közösségépítés, mozgás, városi kerékpározás és egy kis nyári szabadságérzet. Július 11-én először szerveznek Critical Mass felvonulást Csíkszeredában, amely mögött lelkes civilek és egy közös ügy áll.
Mindenki számára elérhető próbaterem nyílt Gyergyószentmiklóson, ahol zenészek próbálhatnak, demófelvételeket készíthetnek, és akár új zenekarok is alakulhatnak. A fiataloknak, kezdőknek kiváló lehetőség.
Mindössze 750 ezer dollárból készült és eddig 400 millió dollárt hozott. A Megszállottság (Obsession) az év horrorja, ami megdolgozza a nézőjét, a Z-generáció pedig emellett tette le a voksát a futószalagon érkező blocbusterekkel ellentétben.
Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.
Proteines puding, fehérjés csoki, extra proteinnel dúsított tej. Ma már szinte mindenből létezik fitnesz-változat, de valóban hiányt szenvedünk fehérjéből, vagy a marketing diktálja az étlapot? Pirlea Alessandra dietetikussal jártuk körül a kérdést.
2028-tól már nem ad ki lemezes videójátékokat a Playstationt birtokló Sony. Ez már hivatalos, az ehhez kapcsolódó iparági pletyka pedig, hogy a soron következő konzolok teljesen digitálisak lesznek és nagyon sokba fognak kerülni. Képbehozó.
szóljon hozzá!