Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk halhatatlanok. Vagy mégis?

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

Fáj a magány, szenvedünk tőle, mégis sokan döntenek mellette, minthogy szembenézzenek a ténnyel: valaki jelenléte a feltételes hiányának a lehetőségét is magába foglalja. A Csíki Játékszín legújabb kamaratermi produkcióját, az Alejandro Durán rendezte Ami megmaradt belőlünk című darabot néztük meg.

Nagy Lilla

2024. október 02., 15:332024. október 02., 15:33

Könnyebb egyedül lennünk, mint kötődni másokhoz és csalódni bennük? Az Alejandro Ricaño és Sara Pinet írta Ami megmaradt belőlünk (fordította Kész Orsolya) kortárs mexikói darab többek között erre a kérdésre is keresi a választ.

A darab az egy óra tíz perc játékidejében, és mindössze két színészével, rengetek társadalmi problémát vet fel.

Hirdetés

Az alaptörténet egy fiatal kamaszlány gyásza, aki kiskorában veszítette el édesanyját, majd szembesült a ténnyel is, hogy édesapja nagyon beteg, haldoklik.

Mindenki másképp gyászol – hogy ezzel a közhellyel éljünk –, Nata elidegenedett maradék családjától, csupán a hibáit emeli ki, komorság és melankólia költözött az életébe. Egyetlen tökéletes szerettétől, a kutyájától is megválik, hiszen könnyebb egyedül lenni, mint kötődni és az elvesztés potenciális gondolatával együtt élni.

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín Galéria

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

A darab Nata és Toto magányos bóklászását dolgozza fel, nem kronológiai sorrendben idézve fel a régi emlékeket. Mégis mindegyik történetszál átlátható, Kányádi Anna és Kozma Attila úgy alakulnak egyik szerepből a másikba, mintha kaméleonok lennének, így mindössze két színésszel sikerült színre vinnie a rendezőnek az egyébként többszereplős darabot.

A fókusz a kamaszlányon és kutyán van, a mellékszálakban felbukkanó, majd eltűnő karaktereknek nincs különösképpen súlya, csupán a cselekmény alakulásának eszközei.

Nata gyásza során péládul olyan archetípusok jelennek meg, mint az istenfélő nagynéni, az alkoholista nagybácsi, Toto bolyongásában pedig más kutyák, a bántalmazó, illetve a sintér keresztezi a kutya útját.

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín Galéria

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

A darab alapvetően az elmúlás tudatosulásának folyamata, hiszen Nata abban a fantáziában élt, hogy ő és az édesapja halhatatlanok, ezt az elképzelést azonban átírja az apa betegsége, majd korai elmúlása. Ahogy fejlődik Nata, úgy alakul a viszonyulása is a halálhoz, így a végére kikerekedik a történet és megfogalmazódik Natában, hogy

habár halandók vagyunk, értékes pillanatainkért megéri élni, s az már csak ráadás, hogy ezek közül többet a szeretteinkkel oszthatunk meg.

A lány a gyász minden lépcsőfokán átesik, az apja elvesztését feldolgozva pedig ráeszmél a tényre, hogy önnön akaratából veszítette el barátját. Innen vesz fordulatot igazán az előadás, ekkor ugyanis Nata elhatározza, visszaszerzi Totot, a közönség pedig a lánnyal együtt izgul, hogy sikerül-e neki.

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín Galéria

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

Az Ami megmaradt belőlünk legkiemelkedőbb részei a monológok, és a bennük megfogalmazott gondolatok. Ki-ki a maga szintjén, de

olyan örök igazságoknak ad hangot, amivel szemmel láthatóan a közönség nagyon tudott azonosulni, így sokszor a papírzsebkendők is előkerültek, máskor pedig a szereplőkkel együtt nevethetett és örülhetett a néző.

Nata például, egy kamaszlányhoz híven, a világ ellen fordulva beszél, úgy, mint aki mindig mérges és csalódott, mint aki nem boldog. Toto pedig a kutya perspektíváját mutatja meg a nézőnek, azt a zűrzavart, ami a fejében van, azt az egyszerű világképet, amivel él, illetve azt a feltétel nélküli szeretetet, amit érez Nata iránt.

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín Galéria

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

Minden jó, ha a vége jó, ez pedig nagyon is igaz az Ami megmaradt belőlünkre. S noha a mű lényege nem a cselekményben bontakozott ki, de ennél több nyújtott: az érzéseket mutatta fel és adta át mindazt, amire egymást tanítja a kamaszlány és a kutya.

Szereposztás

Nata: Kányádi Anna
Toto: Kozma Attila

Rendező: Alejandro Durán
Fordító, dramaturg: Kész Orsolya
Díszlet- és jelmeztervező: Raluca Alexandrescu
Rendezőasszisztens: Bartalis Gabriella

Bemutató: 2024. 09. 28.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.

A lélek kenyere
A lélek kenyere
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

Hirdetés
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

2026. március 26., csütörtök

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban

A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.

A hiányban is a szépet látni
A hiányban is a szépet látni
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

Hirdetés
2026. március 25., szerda

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk

Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.

Legényfogó csirke – videó
Legényfogó csirke – videó
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

2026. március 24., kedd

Fábián Tibor: Mesélők lettünk

Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.

Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
2026. március 24., kedd

Fábián Tibor: Mesélők lettünk

Hirdetés
2026. március 24., kedd

Meghatározó alapanyagunk: a szerény sárgarépa

Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.

Meghatározó alapanyagunk: a szerény sárgarépa
2026. március 23., hétfő

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel

Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel
2026. március 22., vasárnap

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar

Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar
Hirdetés