Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk halhatatlanok. Vagy mégis?

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

Fáj a magány, szenvedünk tőle, mégis sokan döntenek mellette, minthogy szembenézzenek a ténnyel: valaki jelenléte a feltételes hiányának a lehetőségét is magába foglalja. A Csíki Játékszín legújabb kamaratermi produkcióját, az Alejandro Durán rendezte Ami megmaradt belőlünk című darabot néztük meg.

Nagy Lilla

2024. október 02., 15:332024. október 02., 15:33

Könnyebb egyedül lennünk, mint kötődni másokhoz és csalódni bennük? Az Alejandro Ricaño és Sara Pinet írta Ami megmaradt belőlünk (fordította Kész Orsolya) kortárs mexikói darab többek között erre a kérdésre is keresi a választ.

A darab az egy óra tíz perc játékidejében, és mindössze két színészével, rengetek társadalmi problémát vet fel.

Hirdetés

Az alaptörténet egy fiatal kamaszlány gyásza, aki kiskorában veszítette el édesanyját, majd szembesült a ténnyel is, hogy édesapja nagyon beteg, haldoklik.

Mindenki másképp gyászol – hogy ezzel a közhellyel éljünk –, Nata elidegenedett maradék családjától, csupán a hibáit emeli ki, komorság és melankólia költözött az életébe. Egyetlen tökéletes szerettétől, a kutyájától is megválik, hiszen könnyebb egyedül lenni, mint kötődni és az elvesztés potenciális gondolatával együtt élni.

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín Galéria

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

A darab Nata és Toto magányos bóklászását dolgozza fel, nem kronológiai sorrendben idézve fel a régi emlékeket. Mégis mindegyik történetszál átlátható, Kányádi Anna és Kozma Attila úgy alakulnak egyik szerepből a másikba, mintha kaméleonok lennének, így mindössze két színésszel sikerült színre vinnie a rendezőnek az egyébként többszereplős darabot.

A fókusz a kamaszlányon és kutyán van, a mellékszálakban felbukkanó, majd eltűnő karaktereknek nincs különösképpen súlya, csupán a cselekmény alakulásának eszközei.

Nata gyásza során péládul olyan archetípusok jelennek meg, mint az istenfélő nagynéni, az alkoholista nagybácsi, Toto bolyongásában pedig más kutyák, a bántalmazó, illetve a sintér keresztezi a kutya útját.

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín Galéria

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

A darab alapvetően az elmúlás tudatosulásának folyamata, hiszen Nata abban a fantáziában élt, hogy ő és az édesapja halhatatlanok, ezt az elképzelést azonban átírja az apa betegsége, majd korai elmúlása. Ahogy fejlődik Nata, úgy alakul a viszonyulása is a halálhoz, így a végére kikerekedik a történet és megfogalmazódik Natában, hogy

habár halandók vagyunk, értékes pillanatainkért megéri élni, s az már csak ráadás, hogy ezek közül többet a szeretteinkkel oszthatunk meg.

A lány a gyász minden lépcsőfokán átesik, az apja elvesztését feldolgozva pedig ráeszmél a tényre, hogy önnön akaratából veszítette el barátját. Innen vesz fordulatot igazán az előadás, ekkor ugyanis Nata elhatározza, visszaszerzi Totot, a közönség pedig a lánnyal együtt izgul, hogy sikerül-e neki.

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín Galéria

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

Az Ami megmaradt belőlünk legkiemelkedőbb részei a monológok, és a bennük megfogalmazott gondolatok. Ki-ki a maga szintjén, de

olyan örök igazságoknak ad hangot, amivel szemmel láthatóan a közönség nagyon tudott azonosulni, így sokszor a papírzsebkendők is előkerültek, máskor pedig a szereplőkkel együtt nevethetett és örülhetett a néző.

Nata például, egy kamaszlányhoz híven, a világ ellen fordulva beszél, úgy, mint aki mindig mérges és csalódott, mint aki nem boldog. Toto pedig a kutya perspektíváját mutatja meg a nézőnek, azt a zűrzavart, ami a fejében van, azt az egyszerű világképet, amivel él, illetve azt a feltétel nélküli szeretetet, amit érez Nata iránt.

•  Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín Galéria

Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín

Minden jó, ha a vége jó, ez pedig nagyon is igaz az Ami megmaradt belőlünkre. S noha a mű lényege nem a cselekményben bontakozott ki, de ennél több nyújtott: az érzéseket mutatta fel és adta át mindazt, amire egymást tanítja a kamaszlány és a kutya.

Szereposztás

Nata: Kányádi Anna
Toto: Kozma Attila

Rendező: Alejandro Durán
Fordító, dramaturg: Kész Orsolya
Díszlet- és jelmeztervező: Raluca Alexandrescu
Rendezőasszisztens: Bartalis Gabriella

Bemutató: 2024. 09. 28.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.

Fenntartható farsang
Fenntartható farsang
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

Hirdetés
2026. január 31., szombat

Tormás céklasaláta – videó

A rántott és sült húsok, halak mellé jó választás köretként a tormás céklasaláta, ami finom, egészséges és jól mutat a tányéron.

Tormás céklasaláta – videó
Tormás céklasaláta – videó
2026. január 31., szombat

Tormás céklasaláta – videó

2026. január 30., péntek

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé

Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.

Mennyi a normális képernyőidő?
Mennyi a normális képernyőidő?
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái

Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
2026. január 29., csütörtök

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
2026. január 27., kedd

Identitásról, emlékezetről és kultúráról az ízeken keresztül

Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.

Identitásról, emlékezetről és kultúráról az ízeken keresztül
Hirdetés
2026. január 27., kedd

Csoki a turnébuszon – a DreamFlow gasztrokalandjai úton, színpadon át

Benzinkúti túlélőcsomagok, backstage-luxus és legendás csalódások – a Turnékonyha második fogásában a DreamFlow mesél arról, hogyan alakul az evés rendje ott, ahol mindig a koncert az első.

Csoki a turnébuszon – a DreamFlow gasztrokalandjai úton, színpadon át
2026. január 26., hétfő

A mindennapok menüje

Ezt a válogatást akkor válasszuk, amikor nemcsak jól szeretnénk lakni, hanem igazán jóleső, kiegyensúlyozott falatokra vágyunk.

A mindennapok menüje
A mindennapok menüje
2026. január 26., hétfő

A mindennapok menüje

2026. január 25., vasárnap

Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó

Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.

Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
2026. január 25., vasárnap

Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó

Hirdetés