
Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín
Fáj a magány, szenvedünk tőle, mégis sokan döntenek mellette, minthogy szembenézzenek a ténnyel: valaki jelenléte a feltételes hiányának a lehetőségét is magába foglalja. A Csíki Játékszín legújabb kamaratermi produkcióját, az Alejandro Durán rendezte Ami megmaradt belőlünk című darabot néztük meg.
2024. október 02., 15:332024. október 02., 15:33
Könnyebb egyedül lennünk, mint kötődni másokhoz és csalódni bennük? Az Alejandro Ricaño és Sara Pinet írta Ami megmaradt belőlünk (fordította Kész Orsolya) kortárs mexikói darab többek között erre a kérdésre is keresi a választ.
A darab az egy óra tíz perc játékidejében, és mindössze két színészével, rengetek társadalmi problémát vet fel.
Mindenki másképp gyászol – hogy ezzel a közhellyel éljünk –, Nata elidegenedett maradék családjától, csupán a hibáit emeli ki, komorság és melankólia költözött az életébe. Egyetlen tökéletes szerettétől, a kutyájától is megválik, hiszen könnyebb egyedül lenni, mint kötődni és az elvesztés potenciális gondolatával együtt élni.
Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín
A darab Nata és Toto magányos bóklászását dolgozza fel, nem kronológiai sorrendben idézve fel a régi emlékeket. Mégis mindegyik történetszál átlátható, Kányádi Anna és Kozma Attila úgy alakulnak egyik szerepből a másikba, mintha kaméleonok lennének, így mindössze két színésszel sikerült színre vinnie a rendezőnek az egyébként többszereplős darabot.
Nata gyásza során péládul olyan archetípusok jelennek meg, mint az istenfélő nagynéni, az alkoholista nagybácsi, Toto bolyongásában pedig más kutyák, a bántalmazó, illetve a sintér keresztezi a kutya útját.
Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín
A darab alapvetően az elmúlás tudatosulásának folyamata, hiszen Nata abban a fantáziában élt, hogy ő és az édesapja halhatatlanok, ezt az elképzelést azonban átírja az apa betegsége, majd korai elmúlása. Ahogy fejlődik Nata, úgy alakul a viszonyulása is a halálhoz, így a végére kikerekedik a történet és megfogalmazódik Natában, hogy
A lány a gyász minden lépcsőfokán átesik, az apja elvesztését feldolgozva pedig ráeszmél a tényre, hogy önnön akaratából veszítette el barátját. Innen vesz fordulatot igazán az előadás, ekkor ugyanis Nata elhatározza, visszaszerzi Totot, a közönség pedig a lánnyal együtt izgul, hogy sikerül-e neki.
Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín
Az Ami megmaradt belőlünk legkiemelkedőbb részei a monológok, és a bennük megfogalmazott gondolatok. Ki-ki a maga szintjén, de
Nata például, egy kamaszlányhoz híven, a világ ellen fordulva beszél, úgy, mint aki mindig mérges és csalódott, mint aki nem boldog. Toto pedig a kutya perspektíváját mutatja meg a nézőnek, azt a zűrzavart, ami a fejében van, azt az egyszerű világképet, amivel él, illetve azt a feltétel nélküli szeretetet, amit érez Nata iránt.
Fotó: Olti Angyalka/Csíki Játékszín
Minden jó, ha a vége jó, ez pedig nagyon is igaz az Ami megmaradt belőlünkre. S noha a mű lényege nem a cselekményben bontakozott ki, de ennél több nyújtott: az érzéseket mutatta fel és adta át mindazt, amire egymást tanítja a kamaszlány és a kutya.
Szereposztás
Nata: Kányádi Anna
Toto: Kozma Attila
Rendező: Alejandro Durán
Fordító, dramaturg: Kész Orsolya
Díszlet- és jelmeztervező: Raluca Alexandrescu
Rendezőasszisztens: Bartalis Gabriella
Bemutató: 2024. 09. 28.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
szóljon hozzá!