
Lakat és kulcs a 17. századból
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A Mikó-vár régészeti kutatásai során egy 17. századi égetett rétegből előkerült lakatot és a hozzá tartozó kulcsot választotta az áprilisi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeum – szimbolikusan a Mikó400 rendezvénysorozat egyik záróakkordjaként.
2024. április 09., 14:002024. április 09., 14:00
2024. április 09., 16:302024. április 09., 16:30
A csíkszeredai Mikó-vár általános felújítása kapcsán 2010-ben és 2011-ben végeztek kisebb régészeti kutatásokat a vár belső helyiségeiben, ekkor találtak rá az északi szárnyban – ahol most a múzeum könyvelősége található – egy égetett rétegre, amely feltételezhetően a Mikó-vár 1661-es török-tatár ostroma és részleges leégése során keletkezett. Az égetett rétegből kerámia- és kályhacsempe-töredékek, valamint néhány fémtárgy került elő: spatula, lakat kulcssal, és még egy zárszerkezet – magyarázta Darvas Lóránt régész-történész, muzeológus.
Csupán a kutas teremben találtunk egy 17. századi latrinát, de más, 17. századi objektumot nem sikerült azonosítani.”
Darvas Lóránt régész-történész
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A hónap tárgyáról elmondta, kovácsolt vasból készített hossznégyszög alakú mechanikus lakatról van szó, a fordítókulcs viszonylag nagy méretű, a felső részén gyűrűs fogantyú van, melynek taraja a lakatba tört. Hogy mit zárt és nyitott, azt nem tudni, használhatták ládához, vagy ajtóhoz is.
A lakatosmesterség a középkorban vált külön a kovácsmesterségtől. A lakatosmesterek céhekbe tömörültek, és nem adták csak úgy át bárkinek a tudást – mutatott rá a régész-történész. „Már az ókori görögök és rómaiak korától ismertek képek és ábrázolások, melyeken kulcsok, illetve zárak tűnnek fel – sőt ekkoriban a kulcs egyben státusszimbólum is volt. Azokban az időkben a nyíltan, övön vagy nyakban hordott kulcs egyszerre jelképezte a tulajdonos gazdagságát, és jelezte azt, hogy „hozzám felesleges betörni, az értékeim védve vannak”. A középkorban a kulccsal nyitható lakatok és zárak jobban elterjedtek, egyre díszesebbek és egyre bonyolultabb szerkezetűek lettek, a kulcsok tollai is egyre összetettebb formákat öltöttek, és elkezdődött a miniatürizáció is: a tenyérnyi nagyságúaktól az egészen apró, pár milliméteres darabokig mindenféle formájú kulccsal találkozhatunk.
Akkoriban is ismert volt a kész termékből, annak szétszerelésével, alkatrészekre bontásával a felépítés tanulmányozása, így akit nem fogadott maga mellé egy mester, annak más módja nem volt arra, hogy elsajátítsa a szakma fortélyait.”
A 17. századi lakat és kulcs megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!