
Magyari Éva, a Csíki Székely Múzeum történeti gyűjteményének vezetője
Fotó: Gegő Imre
Egy, az 1849-es magyar ezüstpénzérmékből alkotott karkötőt, az 1848-as 20 krajcárosokból készített brosst és fülbevalót választotta márciusban A hónap tárgya sorozatába a Csíki Székely Múzeum, az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve.
2023. március 01., 17:332023. március 01., 17:33
2023. március 01., 17:342023. március 01., 17:34
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi azok a veretek, amelyeket a forradalom idején Magyarországon és Horvátországban vertek, Kossuth Lajos rendelete alapján, a Kossuth-bankó váltópénzeként.
1848-as 20 krajcárosokból készített kitűző
Fotó: Gegő Imre
Ezek a Landerer nyomdában készültek, Tyroler József tervei alapján. Az érméket a nagybányai és körmöcbányai pénzverdékben verték, rajtuk az „N.B.”, illetve a „K.B.” hagyományos magyar verdejegy szerepel. Az 1766-os Mária Terézia féle alfabetikus rendszer szerint Nagybánya verdejele „G”, míg Körmöcbányáé „B” volt.
– magyarázta Magyari Éva, a Csíki Székely Múzeum történeti gyűjteményének vezetője.
Fotó: Gegő Imre
„A múzeum említett gyűjteményében található ékszerek eredete sajnos nem ismert, nem tudjuk milyen módon kerültek az intézmény tulajdonába, ki vagy kik lehettek egykori tulajdonosai. Az 1930-as első leltári naplóban nem szerepelnek, így feltételezhetjük, hogy az 1950-es múzeum- intézményesítés után kerültek bevételre adományozás, vásárlás esetleg elkobzás útján, hiszen tudjuk, hogy a magyar múltat megjelenítő tárgyaknál ez gyakori módszer volt a múlt rendszerben. Az 1960-as években keltezett regiszterben jelennek meg leltárszámmal, hiányos adatokkal, hiányzik például a dátum bejegyzés, tárgyleírás, eredet.
– fejtette ki.
Fotó: Gegő Imre
A most bemutatott ezüstérméken a következők szerepelnek: 6 krajczár, előlapján magyar felirat MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓPÉNZ, koronás kiscímer, értékjelzés, hátlapján értékjelzés, verési évszám 1849, verdejegy. A 20 krajczár előlapján a FERD·I·D·G·AVST·IMP·HVNG·B·REX·H·N·V·R·L·V·D·G·L·I·A·A latin felirat olvasható, verdejegy, hátlapján pedig S·MARIA‧MATER‧DEI PATRONA‧ HUNG felirat értékjelzés, verési évszám 1848.
„A szabadságharc leverése után az ezüst pénzérmékből készített patrióta ékszereknek valóságos divatja támadt a történelmi Magyarországon.
Fotó: Gegő Imre
Hasonló karkötők találhatók a nagyszebeni Brukenthal Múzeum és a veszprémi Lackó Dezső Múzeum gyűjteményeiben is” – magyarázta Magyari Éva.
Az ékszereket a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárolóban tekinthetik meg keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Fotó: Gegő Imre
Fotó: Gegő Imre
1849-es magyar ezüstpénzekből készített karkötő
Fotó: Gegő Imre
Fotó: Gegő Imre
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!