
Fotó: Gegő Imre
Két jeles nap előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum augusztusban: a fotográfia világnapjára, valamint a magyar fotográfia napjához kapcsolódva, a múzeum gyűjteményéből különböző típusú fényképezőgépeket válogattak A hónap tárgya sorozatba.
2024. augusztus 09., 16:022024. augusztus 09., 16:02
A fotográfiában elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás a Louis Daguerre és Nicéphore Niépce nevéhez köthető dagerrotípia volt. Találmányukat 1839. január 7-én jegyezték be a Francia Akadémián, ezt követően a francia kormány megvásárolta és mindenki számára elérhetővé tette. 1839. augusztus 19-én a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia ülésén óriási nemzetközi érdeklődés mellett mutatták be a vegyi eljárás részleteit, innentől közismertté és bárki által alkalmazhatóvá vált dagerrotípia készítésének módja. Ez a nap a fotográfia megszületésének napja, így ez lett a fotográfia világnapja – mesélte Szabó E. István történész, muzeológus.
A felvétel a budai királyi palotát és az alatta folyó Dunát örökítette meg. 2003 óta hivatalosan is ez a magyar fotográfia napja.”
Fotó: Gegő Imre
A Weltaflex ikerlencsés fényképezőgépet az 1914-ben alapított, Drezda mellett működő Welta-Kamera-Werk gyártotta. A gyárat 1945 után államosították, a Csíki Székely Múzeumban látható fényképezőgép már az állami vállalat terméke az 1950-es évekből.
A kis méretű Beiermatic fényképezőgépet az ugyancsak a Drezda melletti Beier gyártotta. 1961-62 körül mutatták be és mérete miatt főként turistáknak, utazóknak készült. A gyárat 1923-ban alapította Woldemar Beier, a második világháború után viszont a teljes gyáregységet átszállították a Szovjetunióba, Uljanovszkba. Évekbe telt amíg a németországi gyártás újraindulhatott, akkor már állami vállalatként.
Fotó: Gegő Imre
A három darab múlt század közepi fényképezőgép megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!