
Fotó: Gegő Imre
Két jeles nap előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum augusztusban: a fotográfia világnapjára, valamint a magyar fotográfia napjához kapcsolódva, a múzeum gyűjteményéből különböző típusú fényképezőgépeket válogattak A hónap tárgya sorozatba.
2024. augusztus 09., 16:022024. augusztus 09., 16:02
A fotográfiában elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás a Louis Daguerre és Nicéphore Niépce nevéhez köthető dagerrotípia volt. Találmányukat 1839. január 7-én jegyezték be a Francia Akadémián, ezt követően a francia kormány megvásárolta és mindenki számára elérhetővé tette. 1839. augusztus 19-én a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia ülésén óriási nemzetközi érdeklődés mellett mutatták be a vegyi eljárás részleteit, innentől közismertté és bárki által alkalmazhatóvá vált dagerrotípia készítésének módja. Ez a nap a fotográfia megszületésének napja, így ez lett a fotográfia világnapja – mesélte Szabó E. István történész, muzeológus.
A felvétel a budai királyi palotát és az alatta folyó Dunát örökítette meg. 2003 óta hivatalosan is ez a magyar fotográfia napja.”
Fotó: Gegő Imre
A Weltaflex ikerlencsés fényképezőgépet az 1914-ben alapított, Drezda mellett működő Welta-Kamera-Werk gyártotta. A gyárat 1945 után államosították, a Csíki Székely Múzeumban látható fényképezőgép már az állami vállalat terméke az 1950-es évekből.
A kis méretű Beiermatic fényképezőgépet az ugyancsak a Drezda melletti Beier gyártotta. 1961-62 körül mutatták be és mérete miatt főként turistáknak, utazóknak készült. A gyárat 1923-ban alapította Woldemar Beier, a második világháború után viszont a teljes gyáregységet átszállították a Szovjetunióba, Uljanovszkba. Évekbe telt amíg a németországi gyártás újraindulhatott, akkor már állami vállalatként.
Fotó: Gegő Imre
A három darab múlt század közepi fényképezőgép megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!