
Fotó: Gegő Imre
Két jeles nap előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum augusztusban: a fotográfia világnapjára, valamint a magyar fotográfia napjához kapcsolódva, a múzeum gyűjteményéből különböző típusú fényképezőgépeket válogattak A hónap tárgya sorozatba.
2024. augusztus 09., 16:022024. augusztus 09., 16:02
A fotográfiában elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás a Louis Daguerre és Nicéphore Niépce nevéhez köthető dagerrotípia volt. Találmányukat 1839. január 7-én jegyezték be a Francia Akadémián, ezt követően a francia kormány megvásárolta és mindenki számára elérhetővé tette. 1839. augusztus 19-én a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia ülésén óriási nemzetközi érdeklődés mellett mutatták be a vegyi eljárás részleteit, innentől közismertté és bárki által alkalmazhatóvá vált dagerrotípia készítésének módja. Ez a nap a fotográfia megszületésének napja, így ez lett a fotográfia világnapja – mesélte Szabó E. István történész, muzeológus.
A felvétel a budai királyi palotát és az alatta folyó Dunát örökítette meg. 2003 óta hivatalosan is ez a magyar fotográfia napja.”
Fotó: Gegő Imre
A Weltaflex ikerlencsés fényképezőgépet az 1914-ben alapított, Drezda mellett működő Welta-Kamera-Werk gyártotta. A gyárat 1945 után államosították, a Csíki Székely Múzeumban látható fényképezőgép már az állami vállalat terméke az 1950-es évekből.
A kis méretű Beiermatic fényképezőgépet az ugyancsak a Drezda melletti Beier gyártotta. 1961-62 körül mutatták be és mérete miatt főként turistáknak, utazóknak készült. A gyárat 1923-ban alapította Woldemar Beier, a második világháború után viszont a teljes gyáregységet átszállították a Szovjetunióba, Uljanovszkba. Évekbe telt amíg a németországi gyártás újraindulhatott, akkor már állami vállalatként.
Fotó: Gegő Imre
A három darab múlt század közepi fényképezőgép megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!