
Benczédi Ilona szobrászművész és az Édes otthon című alkotása
Fotó: Hans Enander
A kiváló és híres szobrászművész, Benczédi Sándor mindhárom gyermeke művészi útra lépett, de csak egy követte annak hivatását. Noha Ilona sem akart apja nyomdokaiba lépni, mégis a szobrászatnál kötött ki. Az Erdélyi Napló e heti számában vele olvashatnak interjút.
2021. május 13., 09:492021. május 13., 09:49
Benczédi Ilona Korondon született 1948. január 6-án. 1973-ban végezte a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászat szakát. Első egyéni kiállítására a kolozsvári Művészeti Alap kisgalériájában került sor 1974-ben. 1987-ben Svédországban telepedett le. Munkái sok helyen megtalálhatók, többek között a kolozsvári Művészeti Múzeumban, a makói múzeumban, a svédországi östersundi színházban, kultúrközpontban, a megyei kórház homlokzatán, és számtalan magángyűjteményben.
Arra a kérdésre, hogy mennyire számított a családi örökség hivatásának választásában, elmondta, két testvérével – Sándorral és Józseffel – mindhárman művészi pályát választottak azért, mert egyszerűen nem volt sok lehetőség. „Apám képzőművész volt, anyám vezette a háztartást. Nem láttunk senkit reggel munkába menni.
Nem olyat, mint amiben ők nőttek fel: kisgyerekkortól munka, kötelesség, feladat. Én semmiképpen nem akartam apám nyomdokaiban járni. Egészen más életét kívántam, nem a füstös-piás művészvilágot. A sportot láttam akkor az ellenpólusnak, de álmaim – országos bajnok voltam – egy balesettel és a kórházi ápolással hirtelen elszálltak. Nyolcan voltunk a kórteremben, ismerkedtünk, beszélgettünk, és én kezdtem őket rajzolni.
– mondtam magamban. Minden erőt bele, művészetire fogok felvételizni! Sportlíceumból nem éppen könnyű, de behozom. És így is történt…”
A teljes interjút az Erdélyi Napló május 13-ai lapszámában találják.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!