
Halász Péter tíz éve költözött Gyimesközéplokra
Fotó: Gábos Albin
Moldvában járva bizonyos szabályokat be kellett tartani – mutatott rá Halász Péter. A számos díjjal elismert, több kötetet, tanulmányt jegyző néprajzkutató a Székelyhon napilap Liget életmód-kiadványában mesél az életéről, a moldvai útjairól.
2019. december 27., 13:172019. december 27., 13:17
2019. december 27., 17:292019. december 27., 17:29
1966 óta minden nyáron elment Moldvába Halász Péter, hogy azt a csodálatos világot összegyűjtse. Vissza-visszatért Magyarországról moldvai magyar csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. Azonban a nyolcvanas évek közepén annyira elmérgesedett a helyzet, hogy nem volt biztonságos ott a járkálás – nem számára, hanem inkább azok számára, akiket felkeresett. Látogatása után kihallgatták ismerőseit, házkutatásokat tartottak, és nem akarták elhinni, hogy egy magyarországi agrármérnök azért megy oda, hogy a lóbetegségekről faggatózzon vagy a szőttesek mintáit lerajzolja, hanem biztosan valutacsempészésben vagy a fejlett román ipar ellopásán mesterkedik.
A gyűjtőútjairól elmondta, a legfontosabb az volt, hogy nem szabadott feltűnést kelteni, például karórát hordani. „Ha a karórát meglátja egy román, óhatatlanul megkérdezi, hogy hány óra van. S mivel én nem tudok románul, ezért kiderül, és az már rögtön gyanús lesz. Vagy pedig ha az ember felszáll a buszra, először is ne hosszú hajjal járjon. Mert a magyarországi diákok hosszú hajjal, csővázas hátizsákokkal jártak, és rendszerint pont a milícia elé ültek le egy kőre, hogy feljegyezzék az elmúlt nap eseményeit. Ezekre vigyázni kellett.” Hangsúlyozta, ő úgy ment, hogy nem az adatközlőit, hanem a barátait látta a moldvai csángókban.
Hogy került kapcsolatba Domokos Pál Péterrel, hogyan alakult a magyarországi élete, miért döntött úgy tíz éve, hogy Gyimesközéplokot választja otthonául és ott miként telnek a mindennapjai? Elolvashatják a Liget pénteki lapszámában.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
szóljon hozzá!