
Képkocka a Mindig te című filmből (Kiss Bora és Rózsa László)
Fotó: Forrás: Simó Franciska
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja (november 25.) kapcsán tartottak filmvetítést és beszélgetést Csíkszeredában, a Csíki Moziban: Simó Franciska Érted című filmtrilógiájából három különböző bántalmazástörténetet ismerhettünk meg.
2024. november 27., 11:142024. november 27., 11:14
2024. november 27., 17:012024. november 27., 17:01
A nők elleni erőszak témáját dolgozzák fel a fiatal rendező filmjei – különböző bántalmazási formák, különböző élethelyzetekben. Az elsőként levetített alkotás a Kezdet címet kapta, melyben a filmeket összekötő szereplő (Kiss Bora) édesanyja bántalmazásának történetét láthatjuk, a Mindig te címűben a saját mérgező kapcsolatába enged betekintést, míg az Értedben arról hallunk monológot, hogy miként éli meg a bántalmazást.
Bakk-Miklósi Kinga, Simó Franciska és Kovács Károly a vetítést követő beszélgetésen
Fotó: Nagy Lilla
A vetítést követő beszélgetésen a moderátor, Kovács Károly elsőként arról kérdezte a rendezőt, hogy miért fontos a bántalmazás témája. Simó Franciska elmondta, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatójaként egy alkalommal azt a feladatot kapták, hogy dolgozzanak fel egy konfliktust. Ő a párkapcsolaton belüli bántalmazást választotta. Aztán az olvasópróbákon döbbentek rá arra, hogy mekkora fába vágták a fejszéjüket, ugyanis Kiss Bora nem tudott azonosulni a bántalmazott nő karakterével. Hosszas beszélgetések szülték végül az ötletet, hogy ezt a témát ki kell bontani és körbe kell járni.
Képkocka az Érted című filmből (Simó Franciska)
Fotó: Forrás: Simó Franciska
Ehhez Tisza Kata szövegeit hívta segítségül a rendező. „Úgy éreztem, hogy én már nem találom a megfelelő szavakat erre” – fogalmazott. Ebben a filmben követhetjük végig a gyerekkort, a felnövést, majd a felnőttlétet, amikor már párt választunk. Ennek a feloldása a Kezdet, amelyben azt mutatják meg az alkotók: van kiút a bántalmazó kapcsolatból.
Képkocka az Érted című filmből (Zsigmond-Magyari Izabella)
Fotó: Forrás: Simó Franciska
– mutatott rá. Ha viszont nem élt át bántalmazást a színész, úgy is bele tud merülni, így tett Kiss Bora is, akinek a játéka annyira hiteles lett, hogy még az operatőr sem tudta eldönteni, hogy a szerepe vagy a személye jelenik meg éppen a játékban.
Képkocka a Kezdet című filmből (Berekméri Katalin)
Fotó: Forrás: Simó Franciska
– magyarázta. Így megjelenik a verbális, a fizikai és a gazdasági bántalmazás, egyedül a szexuális bántalmazás nincs bemutatva ebben a filmben, az viszont megjelenik az Érted címűben.
Képkocka a Kezdet című filmből (Korpos András)
Fotó: Forrás: Simó Franciska
A pszichológus kihangsúlyozta, egy egészséges embernek nincs szüksége ilyenfajta megerősítésre. A bántalmazott szerepe is származhat azonban az önbizalom hiányából, ami sokszor naivsággal társul és reménnyel, hogy majd megváltozik a másik. „A filmben is elhangzik, hogy senki nem válik egyik napról a másikra bántalmazóvá. Sok évnyi felhalmozott düh eredménye, akár alkoholproblémáé, akár gyermekkori elnyomásé” – fogalmazott Bakk-Miklósi Kinga.
Ez tarthat percekig, napokig, vagy hetekig is, így a bántalmazóról azt feltételezhetjük, hogy megváltozott.
Fontos az is, hogy a bántalmazónak sem tetszik az, hogy bántja a párját. A Mindig te című filmben a férfi főszereplő, Peti, el is mondja, hogy „én nem vagyok ilyen”. Ekkor viszont már a másikra hárítja a felelősséget: „te teszed ezt velem, te hozod ki ezt belőlem”.
Képkocka az Érted című filmből (Kiss Bora)
Fotó: Forrás: Simó Franciska
A karakterformálások során a rendező a színészekre bízta ennek a dühnek a megformálását. Hagyta, hogy improvizáljanak, ami sokat segített neki a forgatókönyvírásban – derült ki a beszélgetésen. A Kezdet című filmben annyi kikötése volt a férfi karakterét illetően, hogy valahogy oldozza fel a nőt. A második filmben ilyesfajta feloldozást nem kap a bántalmazó, viszont a rendező tudatosan nem zárta le a film végén a történéseket, hogy a néző maga döntse el: Bora visszamegy-e Petihez, vagy sem.
Ő a prevencióra esküszik, tehát ne mélyüljünk el olyan kapcsolatokban, amelyekben akár verbálisan, akár fizikailag, akár gazdaságilag, akár szexuálisan bántalmaznak minket. Minél hamarabb kilépünk egy ilyen kapcsolatból, annál hamarabb tudunk gyógyulni.
Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
szóljon hozzá!