Erwin Șimșensohn
Fotó: Pinti Attila
Azt a színházat szereti, amely történeteket mesél el, de oly módon, hogy abban a néző magára találjon. A Csíki Játékszín műsorán levő Hegedűs a háztetőn című musical rendezőjével, a Konstancai Állami Színház igazgatójával, Erwin Șimșensohnnal a zsidó közösségekről és a színház szerepéről is beszélgettünk.
2023. február 15., 20:362023. február 15., 20:36
2023. február 15., 20:402023. február 15., 20:40
A Csíki Játékszín tavaly év végén mutatta be a Hegedűs a háztetőn című musicalt, és azóta minden alkalommal, amikor műsorra tűzi, teltházzal játssza. Az előadást Erwin Șimșensohn rendezte, a koreográfus Bodor Johanna, díszlet-jelmeztervező Camencita Brojboiu, a zenei vezető Bene Zoltán, a világítás tervezője pedig Constantin Baciu volt.
A népszerű musicalt világszerte játsszák a színházak, első alkalommal 1964-ben mutatták be a Broadwayen. Joseph Stein írta színpadra Sólem Aléchem novellái alapján, a szövegkönyvet Sheldon Harnick, a zenéjét Jerry Bock jegyzi.
„Számomra nagyon személyes ez a történet, mert én is egy zsidó közösségből származom, noha ez nem volt olyan zárt közösség, mint a darabban megjelenő. Piatra Neamț-on (Karácsonkőn) születtem, az anyai nagyszüleim Târgu Neamț-iak (Németvásár), az apai nagyszüleim bákóiak.
De folyamatosan ott volt a törekvés arra, hogy megőrizzék a kulturális identitásukat, nem feltétlen a vallási identitást. Ezért is személyes ez a történet, mert visszaemlékszem a gyerekkoromból, hogy
– magyarázta a rendező.
Fotó: Pinti Attila
Ugyanakkor – mint mondta –, azon túl, hogy személyes számára, egy jól megírt és lenyűgöző történet ez. Adott egy zsidó ember, egy apa, aki ragaszkodik a hagyományokhoz és szokásokhoz, és egyetlen vágya, hogy lányai zsidó emberekhez menjenek feleségül, akik vallásosak, és lehetőleg gazdagok is.
„Ez az a pillanat, amikor már nem bírja. Felmerül tehát, hogy meddig lehet a határokat feszegetni? Napjainkban minden közösségben, ahol értékek, tradíciók és szokások vannak, felmerül a diskurzus: a 21. században vagyunk, (de a korábbi századokban is mondták),
De az egyéni identitás milyen mértékben alapszik a közösségi értékeken? A közösségi értékek fontosak az egyéni identitásnak, vagy sem? Olyan kérdések ezek, amelyekre nincs válaszunk, de mindezt az előadás felmutatja a Tevje és a lányai története által. De több rétegű ez a történet. Mert ott vannak a tradíciók, szokások és az értékek, amelyeket az eltűnés fenyeget. De ott van a közösség is, amelyet kiutasítottak, elzavartak a saját földjükről. Nagyon aktuális a darab.
– ecsetelte a darab aktualitását a direktor.
Fotó: Pinti Attila
Erwin Șimșensohn elmondta: nagy álma volt, hogy musicalt rendezhessen, amely most megvalósult. „Készítettem már olyan előadást, amelybe nagyon sok betétdalt illesztettem, külön az előadásra komponált dalokat egy zeneszerző, de
Nagyon érdekes, hogy a magyar nyelvű színházakban erőteljesebben jelen van ez a műfaj, mint a román nyelvű teátrumokban. Talán amiatt is van ez, mert a magyar ajkú színészek alaposabb ének- és táncképzésben részesülnek, úgy tűnik, hogy sokkal felkészültebbek fizikailag is ezekre. Remélem, hogy a román sziniiskolákban is figyelni fognak ezekre. Van képzés, de nem elégséges.
Ha egy ilyen színház egy erősebb finanszírozást kapna, abszolút a romániai színház élvonalába tartozna, és nemcsak. Ezzel a társulattal bámulatos előadásokat lehet csinálni, ha van rá anyagi kapacitás is” – mondta el Șimșensohn. Hozzátette: azt látta, hogy a színház törekszik a repertoár változatossá tételére, hogy különböző műfajú darabokat tűz műsorra,
Első alkalommal rendezett musicalt
Fotó: Pinti Attila
Az szintén premier volt számára, hogy az anyanyelvétől eltérő nyelven szólal meg az általa rendezett előadás, ez némi nehézséget is okozott a próbafolyamat során. „Ahhoz, hogy megértsem, nem a román nyelvű fordítással dolgoztam, hanem az eredeti, angol nyelvű szöveggel és ezzel párhuzamosan a magyarral. Rájöttem, hogy sok helyen változtattak egy-egy kicsit a szövegen, az árnyalatok mások voltak. Egy-két félreértés után aztán visszatértünk az eredeti szöveghez, majd egy fordított folyamatot indítottam el:
Nagyon érdekes tapasztalat volt. Olyan rendező vagyok, aki aprólékosan dolgozom minden egyes szó árnyalatán, jelentésén. Például, a színházban a szöveg közötti csend is nagyon fontos, az, hogy mikor tart szünetet a színész, hogy hol vannak a hangsúlyos részek. Számomra ez az első alkalom, hogy más nyelvű előadást rendezek, mint a román. Sokat segített, hogy a színészek értik, beszélik a román nyelvet” – avatott be a rendező a próbafolyamatba.
A rendező kiemelte, hogy a színház, akárcsak más művészeti formák, a lélek, a szellem tanítója és egyfajta terápia, amelynek átalakító szerepe kell legyen, és amely által nemesedik a lélek.
Ugyanakkor az, hogy jelzéseket adjon és fontos, akár súlyos témákról beszéljen. Sok néző azt mondja, hogy nem akarja a színházban is azt látni, amit az utcán, nem akarja azt a beszédet hallani. Ezt is megértem, de nem feltétlenül tudom elfogadni. Azt hiszem, a színház, ha jól csinálják, tükröt tart nekünk. Akkor a színház megmutatja, hogy milyenek is vagyunk. Másképp kell kimennünk a színházból, mint ahogy bementünk.
– zárta a beszélgetést Erwin Șimșensohn.
Nagyon aktuális a darab - véli
Fotó: Pinti Attila
Amikor még meg lehet nézni az előadást:
Február 16., 19 órától – Tiborc bérlet
Február 17., 19 órától – szabadelőadás
Szereposztás:
Tevje, tejesember: Kányádi Szilárd; Golde, a felesége: Márdirosz Ágnes; Cejtel: Tatár Zsuzsa m.v. ; Hódel: Tóth Jess; Chava: Balázs-Bécsi Alíz; Sprince: Xántus Dorka; Bjelke: Bartalis Panna; Mótel Kamzolj, szabó: Nagy Gellért; Percsik, diák: Kozma Attila; Fegyka: Bilibók Attila; Jente, házasságközvetítő: Szabó Enikő; Lázár Wolf, mészáros: Lőrincz András Ernő; Mordcha, kocsmáros: Puskás László; Avram, könyvárus: Bende Sándor, Rabbi: Veress Albert; Mendel, a fia: Borsos Tamás; Fruma-Sára: Zsigmond Éva-Beáta; Sandel, Mótel anyja: Fekete Bernadetta; Cejtel nagymama: Fekete Bernadetta; Csendbiztos: Kosztándi Zsolt; Jásszl, kalapos: Keresztes Szabolcs; Náhum, koldus: Pap Tibor; Szása, Fegyka barátja: Bordás Attila; Rivka: László Réka; Falubeliek/oroszok/zsidók: Ana Maria Popa, Balogh Szabolcs, Bordás Attila, Fazakas Nóra, Lakatos Áron, László Réka, Lutz Eszter, Okos Attila, Szentes Zsombor.
Zenészek: Benedek Szilamér, Boldizsár Szabolcs, Berze Albert, Bene Zoltán, Hompoth Arthur Norbert, Kiss Lehel, Ráduj Gábor, Szőgyör Árpád, Veress Csaba.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!