Hirdetés
Hirdetés

Megtalálni a saját történeteket

Erwin Șimșensohn •  Fotó: Pinti Attila

Erwin Șimșensohn

Fotó: Pinti Attila

Azt a színházat szereti, amely történeteket mesél el, de oly módon, hogy abban a néző magára találjon. A Csíki Játékszín műsorán levő Hegedűs a háztetőn című musical rendezőjével, a Konstancai Állami Színház igazgatójával, Erwin Șimșensohnnal a zsidó közösségekről és a színház szerepéről is beszélgettünk.

Péter Beáta

2023. február 15., 20:362023. február 15., 20:36

2023. február 15., 20:402023. február 15., 20:40

A Csíki Játékszín tavaly év végén mutatta be a Hegedűs a háztetőn című musicalt, és azóta minden alkalommal, amikor műsorra tűzi, teltházzal játssza. Az előadást Erwin Șimșensohn rendezte, a koreográfus Bodor Johanna, díszlet-jelmeztervező Camencita Brojboiu, a zenei vezető Bene Zoltán, a világítás tervezője pedig Constantin Baciu volt.

Hirdetés

A népszerű musicalt világszerte játsszák a színházak, első alkalommal 1964-ben mutatták be a Broadwayen. Joseph Stein írta színpadra Sólem Aléchem novellái alapján, a szövegkönyvet Sheldon Harnick, a zenéjét Jerry Bock jegyzi.

Az Anatevkában játszódó történet Tevje, a tejesember és családja köré fonódik, hagyományokhoz fűződő viszonyokról, emberi és közösségi sorsokról mesél.

„Számomra nagyon személyes ez a történet, mert én is egy zsidó közösségből származom, noha ez nem volt olyan zárt közösség, mint a darabban megjelenő. Piatra Neamț-on (Karácsonkőn) születtem, az anyai nagyszüleim Târgu Neamț-iak (Németvásár), az apai nagyszüleim bákóiak.

Idézet
Még a hetvenes-nyolcvanas években is erős, élénk zsidó közösségek léteztek, és én zsidó szokások és hagyományok között nőttem fel. És láttam azt is, ahogy ezek a közösségek lassan-lassan szétestek. Nem születtek gyerekek, sokan elmentek az országból, és azok a fiatalok, akik maradtak, beolvadtak, sok vegyes házasság köttetett, és lassan a közösség szertefoszlott.

De folyamatosan ott volt a törekvés arra, hogy megőrizzék a kulturális identitásukat, nem feltétlen a vallási identitást. Ezért is személyes ez a történet, mert visszaemlékszem a gyerekkoromból, hogy

Idézet
mennyire fontosak voltak a nagyszüleim házában a szokások és a hagyományok, hogy mennyire fontos volt számukra az, hogy a gyerekek ne házasodjanak a hagyományokon kívül”

– magyarázta a rendező.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Ugyanakkor – mint mondta –, azon túl, hogy személyes számára, egy jól megírt és lenyűgöző történet ez. Adott egy zsidó ember, egy apa, aki ragaszkodik a hagyományokhoz és szokásokhoz, és egyetlen vágya, hogy lányai zsidó emberekhez menjenek feleségül, akik vallásosak, és lehetőleg gazdagok is.

Az első lánya egy nagyon szegény szabóhoz megy feleségül, aki zsidó ugyan, de szegény. A középső lány szintén zsidó férfival házasodik, de aki kommunista, a harmadik lány pedig egy orosz emberhez, aki közösségen kívüli.

„Ez az a pillanat, amikor már nem bírja. Felmerül tehát, hogy meddig lehet a határokat feszegetni? Napjainkban minden közösségben, ahol értékek, tradíciók és szokások vannak, felmerül a diskurzus: a 21. században vagyunk, (de a korábbi századokban is mondták),

Idézet
és meg kell értenünk, hogy van fejlődés, új dolgok jelennek meg, új szokások, és mi kell azok legyünk, akik egyre inkább megértőek és toljuk ki ezeket a korlátokat.

De az egyéni identitás milyen mértékben alapszik a közösségi értékeken? A közösségi értékek fontosak az egyéni identitásnak, vagy sem? Olyan kérdések ezek, amelyekre nincs válaszunk, de mindezt az előadás felmutatja a Tevje és a lányai története által. De több rétegű ez a történet. Mert ott vannak a tradíciók, szokások és az értékek, amelyeket az eltűnés fenyeget. De ott van a közösség is, amelyet kiutasítottak, elzavartak a saját földjükről. Nagyon aktuális a darab.

Idézet
Sajnos, látjuk, hogy mi történik a szomszédunkban, és egy keserű véletlen, hogy Anatevka, ahol a történet játszódik, a jelenlegi Ukrajnak területén van. Ott, ahol ma egész közösségek kényszerülnek arra, hogy hátrahagyják a javaikat és elmeneküljenek. És ez a 21. században történik. Hihetetlen, hogy nem sikerül tanulnunk a történelemből”

– ecsetelte a darab aktualitását a direktor.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Erwin Șimșensohn elmondta: nagy álma volt, hogy musicalt rendezhessen, amely most megvalósult. „Készítettem már olyan előadást, amelybe nagyon sok betétdalt illesztettem, külön az előadásra komponált dalokat egy zeneszerző, de

Idézet
klasszikus értelemben vett musicalt most rendeztem először.

Nagyon érdekes, hogy a magyar nyelvű színházakban erőteljesebben jelen van ez a műfaj, mint a román nyelvű teátrumokban. Talán amiatt is van ez, mert a magyar ajkú színészek alaposabb ének- és táncképzésben részesülnek, úgy tűnik, hogy sokkal felkészültebbek fizikailag is ezekre. Remélem, hogy a román sziniiskolákban is figyelni fognak ezekre. Van képzés, de nem elégséges.

Idézet
Azt hiszem, hogy nagyon kevés olyan színészünk van az országban, aki képes musicalt csinálni magas szinten. Éppen ezért elképesztő, hogy egy negyvenezres lélekszámú városban ilyen komoly és professzionális színház van, egy nagyon jó társulat, tehetséges és jól képzett színészekkel, akik nagyon jól énekelnek és táncolnak. Nem csak egy-kettő, hanem szinte mindenki.

Ha egy ilyen színház egy erősebb finanszírozást kapna, abszolút a romániai színház élvonalába tartozna, és nemcsak. Ezzel a társulattal bámulatos előadásokat lehet csinálni, ha van rá anyagi kapacitás is” – mondta el Șimșensohn. Hozzátette: azt látta, hogy a színház törekszik a repertoár változatossá tételére, hogy különböző műfajú darabokat tűz műsorra,

ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy román nyelvű előadások is szerepelnek a programban, hiszen a városban van egy potenciális, színházba járó román közösség is.

Első alkalommal rendezett musicalt •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Első alkalommal rendezett musicalt

Fotó: Pinti Attila

Az szintén premier volt számára, hogy az anyanyelvétől eltérő nyelven szólal meg az általa rendezett előadás, ez némi nehézséget is okozott a próbafolyamat során. „Ahhoz, hogy megértsem, nem a román nyelvű fordítással dolgoztam, hanem az eredeti, angol nyelvű szöveggel és ezzel párhuzamosan a magyarral. Rájöttem, hogy sok helyen változtattak egy-egy kicsit a szövegen, az árnyalatok mások voltak. Egy-két félreértés után aztán visszatértünk az eredeti szöveghez, majd egy fordított folyamatot indítottam el:

Idézet
a magyar nyelvű szövegből indultunk ki és kértem a színészeket, hogy fordítsák le román nyelvre, hogy rájöjjek, miből fakadnak a különbségek.

Nagyon érdekes tapasztalat volt. Olyan rendező vagyok, aki aprólékosan dolgozom minden egyes szó árnyalatán, jelentésén. Például, a színházban a szöveg közötti csend is nagyon fontos, az, hogy mikor tart szünetet a színész, hogy hol vannak a hangsúlyos részek. Számomra ez az első alkalom, hogy más nyelvű előadást rendezek, mint a román. Sokat segített, hogy a színészek értik, beszélik a román nyelvet” – avatott be a rendező a próbafolyamatba.

A rendező kiemelte, hogy a színház, akárcsak más művészeti formák, a lélek, a szellem tanítója és egyfajta terápia, amelynek átalakító szerepe kell legyen, és amely által nemesedik a lélek.

Idézet
A kultúra szerepe általánosságban, hogy átalakítsa az egyszerű embereket polgárokká. Mert a polgár azt jelenti, hogy olyan ember valaki, aki megérti, hogy mi történik körülötte. Aki figyeli, hogy mi történik a társadalomban, a közösségben, akinek van véleménye és nem érdektelen a történésekkel szemben. A színháznak ez a szerepe.

Ugyanakkor az, hogy jelzéseket adjon és fontos, akár súlyos témákról beszéljen. Sok néző azt mondja, hogy nem akarja a színházban is azt látni, amit az utcán, nem akarja azt a beszédet hallani. Ezt is megértem, de nem feltétlenül tudom elfogadni. Azt hiszem, a színház, ha jól csinálják, tükröt tart nekünk. Akkor a színház megmutatja, hogy milyenek is vagyunk. Másképp kell kimennünk a színházból, mint ahogy bementünk.

Idézet
Én azt a színházat szeretem, amely történeteket mesél el, és olyan formában igyekszik elmesélni, hogy a néző megértse, magára találjon abban a történetben, megtalálja a saját történetét”

– zárta a beszélgetést Erwin Șimșensohn.

Nagyon aktuális a darab - véli •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Nagyon aktuális a darab - véli

Fotó: Pinti Attila

Amikor még meg lehet nézni az előadást:
Február 16., 19 órától – Tiborc bérlet
Február 17., 19 órától – szabadelőadás

Szereposztás:
Tevje, tejesember: Kányádi Szilárd; Golde, a felesége: Márdirosz Ágnes; Cejtel: Tatár Zsuzsa m.v. ; Hódel: Tóth Jess; Chava: Balázs-Bécsi Alíz; Sprince: Xántus Dorka; Bjelke: Bartalis Panna; Mótel Kamzolj, szabó: Nagy Gellért; Percsik, diák: Kozma Attila; Fegyka: Bilibók Attila; Jente, házasságközvetítő: Szabó Enikő; Lázár Wolf, mészáros: Lőrincz András Ernő; Mordcha, kocsmáros: Puskás László; Avram, könyvárus: Bende Sándor, Rabbi: Veress Albert; Mendel, a fia: Borsos Tamás; Fruma-Sára: Zsigmond Éva-Beáta; Sandel, Mótel anyja: Fekete Bernadetta; Cejtel nagymama: Fekete Bernadetta; Csendbiztos: Kosztándi Zsolt; Jásszl, kalapos: Keresztes Szabolcs; Náhum, koldus: Pap Tibor; Szása, Fegyka barátja: Bordás Attila; Rivka: László Réka; Falubeliek/oroszok/zsidók: Ana Maria Popa, Balogh Szabolcs, Bordás Attila, Fazakas Nóra, Lakatos Áron, László Réka, Lutz Eszter, Okos Attila, Szentes Zsombor.
Zenészek: Benedek Szilamér, Boldizsár Szabolcs, Berze Albert, Bene Zoltán, Hompoth Arthur Norbert, Kiss Lehel, Ráduj Gábor, Szőgyör Árpád, Veress Csaba.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Hirdetés