Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra
A Márton Áron-szoborcsoport Csíkszeredában
Fotó: Gecse Noémi
Mit tett Márton Áron az erdélyi kultúráért? Mit értett népnevelésen a püspök, és mit értünk ma ezalatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hegedűs Enikő művészettörténész és Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója a magyar kultúra napja alkalmából szervezett előadáson.
Nagy Lilla
2025. január 21., 13:192025. január 21., 13:19
2025. január 21., 13:372025. január 21., 13:37
A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében, január 21-én 18 órától, egyfajta ráhangolódásként a magyar kultúra napjára, egy, a Márton Áron személye, tettei, gondolatai köré felépülő ünnepségre várják az érdeklődőket a csíkszeredai Márton Áron Kulturális Központba (Mihai Eminescu utca 3/A).
Fotó: Gyulafehérvári Érseki és Káptalani Levéltár gyűjteménye
Az est folyamán Hegedűs Enikő művészettörténész Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra viszonyáról tart előadást. „Enikő felrajzol egy szélesebb tablót arról, hogy a püspök hosszú élete során, a fiatalabb korától kezdve egészen addig, hogy idős püspökként – amikor például az egyik ilyen nagy gesztusaként a szárhegyi művésztelep részére engedélyezte a ferences kolostor használatát –, mi mindent tett. Hogy miért tartotta fontosnak, illetve népszerűsíteni is, miben látta a kultúra erejét” – fogalmazott Lázár Csilla, amikor arról kérdeztük, hogy mi várható a keddi eseményen.
Hegedűs Enikő
Fotó: Péter Beáta
Lázár Csilla előadásának témája a népnevelés, „ahogy Márton Áronék ezt az 1930-as évek elején megfogalmazták”. Az előadó végigveszi a Márton Áron által felvázolt népnevelési koncepciónak a főbb momentumait, azt, hogy mit látott a népnevelés fő feladatának, hogy hogyan látta, hogy ez kinek a feladata, és ezeket hogyan lehetne megvalósítani.
„Abban bízom, hogy a hallgatóság körében többen lesznek, akik most fogják először kézbe ezt a két példányt az Erdélyi Iskola folyóiratból. Rávilágítok arra is, hogy hogyan szerkesztették ezt a lapot, milyen elvek mentén, milyen rovatok voltak benne, milyen témák, milyen stílusban, és azok hogyan szolgálták a népnevelést. Egy reflexióra is hívom a hallgatóságot arra vonatkozóan, hogyha Márton Áron népnevelési eszméit az adott korra, vagy a jelen korunkra aktualizálva tartanánk szem előtt, akkor milyen feladataink lennének, és egyáltalán kinek lennének ezek a feladatai” – avatott be a részletekbe a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Lázár Csilla
Fotó: Veres Nándor
Ez utóbbi kérdésekben az előadó nem fog véleményt mondani, csupán arra hívja a hallgatóságot, hogy kicsit gondolkodjanak el azon, hogy akár a jelenlévők személy szerint, akár az általuk képviselt intézmények, mit tehetnének a korszerű népnevelés érdekében. Mint fogalmazott,
De hogy ebből ki mit vállal be, és esetleg mit vállalhatna be azon felül, amit jelenleg tesz, az az előadás reflexiós része lesz. Például azt mondja Márton Áron egy helyen a kortársairól, az akkori emberről, hogy „szabad zsákmánya lett a hazug és megtévesztő eszméknek, a testtel, lélekkel egyformán üzérkedő szellemnek”, és hogy emiatt az embereknek az értelmi nevelésére milyen nagy szükség van. Ezalatt a felnőttek nevelésére gondol, hiszen a népnevelés az ő értelmezésében a felnőttek, az iskolából kikerült korosztály nevelésére vonatkozik.
A püspök dolgozószobája a gyulafehérvári érseki palotában
Fotó: Pinti Attila
Megjegyzendő azonban, hogy Márton Áron korában ez a korosztály időben tágabb volt, mert a kötelező oktatás sokkal rövidebb volt, tehát már az elemi oktatásból, a nyolc osztályból kikerült fiatalokat is bevonták a népnevelésbe, a népnevelési programokba – magyarázta Lázár Csilla. „Ugyanezek a dolgok ma is megvannak. De hogy erre van-e intézményi válaszunk, ki kell megmondja az embereknek, hogy mi a hazug és mi a megtévesztő mondjuk az online térben? – ilyen jellegű kérdések lesznek.” Az előadás tehát egyfajta gondolatébresztőként is szolgál majd.
Az estet a Ványolós család rövid hangversenye teszi emelkedetté.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!