Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra
A Márton Áron-szoborcsoport Csíkszeredában
Fotó: Gecse Noémi
Mit tett Márton Áron az erdélyi kultúráért? Mit értett népnevelésen a püspök, és mit értünk ma ezalatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hegedűs Enikő művészettörténész és Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója a magyar kultúra napja alkalmából szervezett előadáson.
Nagy Lilla
2025. január 21., 13:192025. január 21., 13:19
2025. január 21., 13:372025. január 21., 13:37
A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében, január 21-én 18 órától, egyfajta ráhangolódásként a magyar kultúra napjára, egy, a Márton Áron személye, tettei, gondolatai köré felépülő ünnepségre várják az érdeklődőket a csíkszeredai Márton Áron Kulturális Központba (Mihai Eminescu utca 3/A).
Fotó: Gyulafehérvári Érseki és Káptalani Levéltár gyűjteménye
Az est folyamán Hegedűs Enikő művészettörténész Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra viszonyáról tart előadást. „Enikő felrajzol egy szélesebb tablót arról, hogy a püspök hosszú élete során, a fiatalabb korától kezdve egészen addig, hogy idős püspökként – amikor például az egyik ilyen nagy gesztusaként a szárhegyi művésztelep részére engedélyezte a ferences kolostor használatát –, mi mindent tett. Hogy miért tartotta fontosnak, illetve népszerűsíteni is, miben látta a kultúra erejét” – fogalmazott Lázár Csilla, amikor arról kérdeztük, hogy mi várható a keddi eseményen.
Hegedűs Enikő
Fotó: Péter Beáta
Lázár Csilla előadásának témája a népnevelés, „ahogy Márton Áronék ezt az 1930-as évek elején megfogalmazták”. Az előadó végigveszi a Márton Áron által felvázolt népnevelési koncepciónak a főbb momentumait, azt, hogy mit látott a népnevelés fő feladatának, hogy hogyan látta, hogy ez kinek a feladata, és ezeket hogyan lehetne megvalósítani.
„Abban bízom, hogy a hallgatóság körében többen lesznek, akik most fogják először kézbe ezt a két példányt az Erdélyi Iskola folyóiratból. Rávilágítok arra is, hogy hogyan szerkesztették ezt a lapot, milyen elvek mentén, milyen rovatok voltak benne, milyen témák, milyen stílusban, és azok hogyan szolgálták a népnevelést. Egy reflexióra is hívom a hallgatóságot arra vonatkozóan, hogyha Márton Áron népnevelési eszméit az adott korra, vagy a jelen korunkra aktualizálva tartanánk szem előtt, akkor milyen feladataink lennének, és egyáltalán kinek lennének ezek a feladatai” – avatott be a részletekbe a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Lázár Csilla
Fotó: Veres Nándor
Ez utóbbi kérdésekben az előadó nem fog véleményt mondani, csupán arra hívja a hallgatóságot, hogy kicsit gondolkodjanak el azon, hogy akár a jelenlévők személy szerint, akár az általuk képviselt intézmények, mit tehetnének a korszerű népnevelés érdekében. Mint fogalmazott,
De hogy ebből ki mit vállal be, és esetleg mit vállalhatna be azon felül, amit jelenleg tesz, az az előadás reflexiós része lesz. Például azt mondja Márton Áron egy helyen a kortársairól, az akkori emberről, hogy „szabad zsákmánya lett a hazug és megtévesztő eszméknek, a testtel, lélekkel egyformán üzérkedő szellemnek”, és hogy emiatt az embereknek az értelmi nevelésére milyen nagy szükség van. Ezalatt a felnőttek nevelésére gondol, hiszen a népnevelés az ő értelmezésében a felnőttek, az iskolából kikerült korosztály nevelésére vonatkozik.
A püspök dolgozószobája a gyulafehérvári érseki palotában
Fotó: Pinti Attila
Megjegyzendő azonban, hogy Márton Áron korában ez a korosztály időben tágabb volt, mert a kötelező oktatás sokkal rövidebb volt, tehát már az elemi oktatásból, a nyolc osztályból kikerült fiatalokat is bevonták a népnevelésbe, a népnevelési programokba – magyarázta Lázár Csilla. „Ugyanezek a dolgok ma is megvannak. De hogy erre van-e intézményi válaszunk, ki kell megmondja az embereknek, hogy mi a hazug és mi a megtévesztő mondjuk az online térben? – ilyen jellegű kérdések lesznek.” Az előadás tehát egyfajta gondolatébresztőként is szolgál majd.
Az estet a Ványolós család rövid hangversenye teszi emelkedetté.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Korhelyleves – videó
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
Korhelyleves – videó
Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Kertészkedés februárban
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Kertészkedés februárban
Dichotómia mint létállapot
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Dichotómia mint létállapot
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
A hiány térben való felmutatása
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A hiány térben való felmutatása
Farsangi fánk mákos töltelékkel
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Farsangi fánk mákos töltelékkel
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!