Hirdetés
Hirdetés

Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra

A Márton Áron-szoborcsoport Csíkszeredában •  Fotó: Gecse Noémi

A Márton Áron-szoborcsoport Csíkszeredában

Fotó: Gecse Noémi

Mit tett Márton Áron az erdélyi kultúráért? Mit értett népnevelésen a püspök, és mit értünk ma ezalatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hegedűs Enikő művészettörténész és Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója a magyar kultúra napja alkalmából szervezett előadáson.

Nagy Lilla

2025. január 21., 13:192025. január 21., 13:19

2025. január 21., 13:372025. január 21., 13:37

A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében, január 21-én 18 órától, egyfajta ráhangolódásként a magyar kultúra napjára, egy, a Márton Áron személye, tettei, gondolatai köré felépülő ünnepségre várják az érdeklődőket a csíkszeredai Márton Áron Kulturális Központba (Mihai Eminescu utca 3/A).

•  Fotó: Gyulafehérvári Érseki és Káptalani Levéltár gyűjteménye Galéria

Fotó: Gyulafehérvári Érseki és Káptalani Levéltár gyűjteménye

Hirdetés

Az est folyamán Hegedűs Enikő művészettörténész Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra viszonyáról tart előadást. „Enikő felrajzol egy szélesebb tablót arról, hogy a püspök hosszú élete során, a fiatalabb korától kezdve egészen addig, hogy idős püspökként – amikor például az egyik ilyen nagy gesztusaként a szárhegyi művésztelep részére engedélyezte a ferences kolostor használatát –, mi mindent tett. Hogy miért tartotta fontosnak, illetve népszerűsíteni is, miben látta a kultúra erejét” – fogalmazott Lázár Csilla, amikor arról kérdeztük, hogy mi várható a keddi eseményen.

Hegedűs Enikő •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Hegedűs Enikő

Fotó: Péter Beáta


Lázár Csilla előadásának témája a népnevelés, „ahogy Márton Áronék ezt az 1930-as évek elején megfogalmazták”. Az előadó végigveszi a Márton Áron által felvázolt népnevelési koncepciónak a főbb momentumait, azt, hogy mit látott a népnevelés fő feladatának, hogy hogyan látta, hogy ez kinek a feladata, és ezeket hogyan lehetne megvalósítani.

Szó lesz arról is, hogy milyen tevékenységek, programok során terjesztette a népnevelést, és arról, hogy ő nemcsak egy elméletet nyújtott, hanem ezt a gyakorlatban is kivitelezte – erre pedig az Erdélyi Iskola című népnevelési folyóiratból hoz példákat Lázár Csilla.

„Abban bízom, hogy a hallgatóság körében többen lesznek, akik most fogják először kézbe ezt a két példányt az Erdélyi Iskola folyóiratból. Rávilágítok arra is, hogy hogyan szerkesztették ezt a lapot, milyen elvek mentén, milyen rovatok voltak benne, milyen témák, milyen stílusban, és azok hogyan szolgálták a népnevelést. Egy reflexióra is hívom a hallgatóságot arra vonatkozóan, hogyha Márton Áron népnevelési eszméit az adott korra, vagy a jelen korunkra aktualizálva tartanánk szem előtt, akkor milyen feladataink lennének, és egyáltalán kinek lennének ezek a feladatai” – avatott be a részletekbe a Márton Áron Múzeum igazgatója.

Lázár Csilla •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Lázár Csilla

Fotó: Veres Nándor

Ez utóbbi kérdésekben az előadó nem fog véleményt mondani, csupán arra hívja a hallgatóságot, hogy kicsit gondolkodjanak el azon, hogy akár a jelenlévők személy szerint, akár az általuk képviselt intézmények, mit tehetnének a korszerű népnevelés érdekében. Mint fogalmazott,

Márton Áron gondolatai időnként annyira áthallásosak, mintha tegnapelőtt mondta volna. Annyira aktuális, visszatérő problémák vannak a társadalmunkban, az erdélyi magyar társadalomban, hogy nem kérdés, hogy most is vannak sürgető feladatok.

De hogy ebből ki mit vállal be, és esetleg mit vállalhatna be azon felül, amit jelenleg tesz, az az előadás reflexiós része lesz. Például azt mondja Márton Áron egy helyen a kortársairól, az akkori emberről, hogy „szabad zsákmánya lett a hazug és megtévesztő eszméknek, a testtel, lélekkel egyformán üzérkedő szellemnek”, és hogy emiatt az embereknek az értelmi nevelésére milyen nagy szükség van. Ezalatt a felnőttek nevelésére gondol, hiszen a népnevelés az ő értelmezésében a felnőttek, az iskolából kikerült korosztály nevelésére vonatkozik.

A püspök dolgozószobája a gyulafehérvári érseki palotában •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A püspök dolgozószobája a gyulafehérvári érseki palotában

Fotó: Pinti Attila

Megjegyzendő azonban, hogy Márton Áron korában ez a korosztály időben tágabb volt, mert a kötelező oktatás sokkal rövidebb volt, tehát már az elemi oktatásból, a nyolc osztályból kikerült fiatalokat is bevonták a népnevelésbe, a népnevelési programokba – magyarázta Lázár Csilla. „Ugyanezek a dolgok ma is megvannak. De hogy erre van-e intézményi válaszunk, ki kell megmondja az embereknek, hogy mi a hazug és mi a megtévesztő mondjuk az online térben? – ilyen jellegű kérdések lesznek.” Az előadás tehát egyfajta gondolatébresztőként is szolgál majd.

Az estet a Ványolós család rövid hangversenye teszi emelkedetté.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 11., hétfő

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról

Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Hirdetés
2026. május 11., hétfő

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma

A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
2026. május 10., vasárnap

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás

Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
2026. május 09., szombat

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni

Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Hirdetés
2026. május 09., szombat

Sajtos kréker – videó

Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.

Sajtos kréker – videó
Sajtos kréker – videó
2026. május 09., szombat

Sajtos kréker – videó

2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?

A könyvek szeretete vonzásában
A könyvek szeretete vonzásában
2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

2026. május 08., péntek

Sóska, a tavaszi csodaszer

Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.

Sóska, a tavaszi csodaszer
Sóska, a tavaszi csodaszer
2026. május 08., péntek

Sóska, a tavaszi csodaszer

Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba

Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.

Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba
2026. május 06., szerda

Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron

Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.

Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
2026. május 05., kedd

Gyerekek a táncszínházban: értik, félreértik vagy újraértelmezik?

A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.

Gyerekek a táncszínházban: értik, félreértik vagy újraértelmezik?
Hirdetés