
Lazányi Béla erdélyi kötődéseit is felhasználta első regényében
Fotó: Pinti Attila
Nagymamájának és édesapjának kíván emléket állítani Lazányi Béla a Rigójancsi a Hauerből című regényével, amely a 20. század első felében játszódik Budapesten. A Méri Ratio kiadónál idén megjelent családregény a történelem sodrásában evickélő kisemberek történeteit sorakoztatja fel.
2021. október 25., 18:222021. október 25., 18:22
2021. október 25., 18:222021. október 25., 18:22
„Nagymamámat soha nem ismertem. Édesapámat pedig biztos nem eléggé. Nem tudhatom, mi lakozott bennük, noha bennem élnek. Mindamellett számos az én bűnöm a családommal szemben. Talán mert nem szerettem őket eléggé. És a történteken változtatni már nem áll módomban. De most, hogy néhányan közülük a könyv lapjain újra megelevenednek, mielőtt végleg elhalványulnának az idő homályában – talán halhatatlanokká lesznek. S tartozásom egy kis részét ily módon lerovom” – áll a könyv fülszövegében. A borítón egy fehérpettyes ruhás nő és egy matrózinges kisfiú látható: Lazányi Julianna és Lazányi Béla, a szerző nagymamája és édesapja.
Lazányi Béla a Pest megyei Zebegényben született 1963-ban. Az egyéni vállalkozóként dolgozó szerzőnek ez az első regénye. Az olvasó 1924 augusztusától – ekkor váltotta ki a cselédkönyvét Julis a székesfőváros ötödik kerületi hivatalában – 1959 augusztusáig kísérheti végig a szereplők életét. Julisét, a Budapestre került, megesett cselédlányét, és fiáét, Béláét.
„A legfontosabb mozgatórugó ahhoz, hogy megírjam ezt a könyvet, az volt, hogy egyfajta emléket szerettem volna állítani az őseimnek, elsősorban nagymamámnak és édesapámnak. De még csak a könyvről való gondolkodásban tartottam, akkor rádöbbentem, hogy noha ez két konkrét személyről fog szólni, de igazából valamennyi úgynevezett kisembernek szerettem volna emléket állítani. Méltatlanul kevés szó esik ezeknek az embereknek a mindennapjairól, sorsukról, gondolatairól, örömeiről” – magyarázta Lazányi Béla, akivel nemrég székelyföldi látogatása alkalmával beszélgettünk.
Amint azt a fülszövegben is jelezte, soha nem találkozott a nagymamájával, és csupán annyit tudott, hogy cselédlány volt Budapesten, aki úgy döntött, hogy megszüli a gyerekét, akit az apa, a háziúr, akinél szolgált, nem ismert el törvényes gyermekének.
„A legfontosabb mozgatórugó ahhoz, hogy megírjam ezt a könyvet, az volt, hogy egyfajta emléket szerettem volna állítani az őseimnek, elsősorban nagymamámnak és édesapámnak”
Fotó: Pinti Attila
„Szó sincs ítélkezésről, és ha a könyv ezt az üzenetet adja az olvasónak, az már jó, igyekszem így eljárni a hétköznapi életben is. Amihez megintcsak kellett egy bizonyos kor, hogy megérjek ilyenné” – mutat rá, amikor arról esik szó, hogy egy regényben óhatatlanul benne van maga a szerző is. Itt külső nézőpontból tekint a történésekre.
Elmesélte, mintegy három éven át írta a könyvet, és mivel rugalmas a munkaideje, elég sok időt tudott ráfordítani a témával való foglalkozásra. És noha valós személyek is felbukkannak, és valós történelmi eseményeket is beleszőtt, sok fiktív elem került bele.
Vannak lépőkövek számomra – relatíve kevés –, ami azt jelenti, hogy voltak valóságos dokumentumok. Ezek elsősorban édesapám elemi iskolás bizonyítványai, nagymamám, édesapám keresztlevele, és majd később, ahogy halad a történet, még egy-egy dokumentum volt a fogódzóm, és néhány valóságban megtörtént eset, amit édesapámtól hallottam. A többit, és a szereplőknek is a döntő részét kitaláltam” – vázolta.
A történet szereplői között székelyek is feltűnnek – például Julis sógora, aki Székelyudvarhelyről kerül Budapestre, vagy Bencze Jolán mosónő, aki Csíkpálfalváról menekült 1916-ban előbb Kolozsvárra, majd később Nagyvárad után Pestre. „Huszonöt éve járom Erdélyt, vannak itt barátaim, és nagyon erős kötődéseim. A múlt században egy magyar sorstörténet nem csak a csonka Magyarországon játszódott, hanem a Kárpát-medencében. Ha megkapargatjuk, mindannyiunknak vannak olyan szálak a családban, amelyek a mostani határainkon túlra vezetnek” – hangsúlyozta.
A borítón Lazányi Julianna és Lazányi Béla látható, a szerző nagymamája és édesapja
Fotó: Pinti Attila
A regény címét abból a jelenetből merítette a szerző, amelyben a fiú az édesanyja kedvenc süteményét, rigójancsit visz haza a híres budapesti Hauer cukrászdából. „Nagy fejtörést okozott a cím. Már kész volt a regény, és még mindig nem tudtam, mi legyen a címe, nem találtam a megfelelőt. És egyszer csak rátaláltam erre, és rájöttem, hogy
Alkotni csodálatos dolog. Történeteket, figurákat, jellemeket rajzolni csodálatos – véli Lazányi Béla, aki már a következő regényét építgeti gondolatban. „Nem ennek lesz a folytatása, az más korban, más földrészen fog játszódni. De az írást most már biztos, hogy nem fogom abbahagyni.”
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
szóljon hozzá!