Lazányi Béla első regénye. Emlékállítás a kisembernek
Lazányi Béla erdélyi kötődéseit is felhasználta első regényében
Fotó: Pinti Attila
Nagymamájának és édesapjának kíván emléket állítani Lazányi Béla a Rigójancsi a Hauerből című regényével, amely a 20. század első felében játszódik Budapesten. A Méri Ratio kiadónál idén megjelent családregény a történelem sodrásában evickélő kisemberek történeteit sorakoztatja fel.
Péter Beáta
2021. október 25., 18:222021. október 25., 18:22
2021. október 25., 18:222021. október 25., 18:22
„Nagymamámat soha nem ismertem. Édesapámat pedig biztos nem eléggé. Nem tudhatom, mi lakozott bennük, noha bennem élnek. Mindamellett számos az én bűnöm a családommal szemben. Talán mert nem szerettem őket eléggé. És a történteken változtatni már nem áll módomban. De most, hogy néhányan közülük a könyv lapjain újra megelevenednek, mielőtt végleg elhalványulnának az idő homályában – talán halhatatlanokká lesznek. S tartozásom egy kis részét ily módon lerovom” – áll a könyv fülszövegében. A borítón egy fehérpettyes ruhás nő és egy matrózinges kisfiú látható: Lazányi Julianna és Lazányi Béla, a szerző nagymamája és édesapja.
A megesett cselédlány története
Lazányi Béla a Pest megyei Zebegényben született 1963-ban. Az egyéni vállalkozóként dolgozó szerzőnek ez az első regénye. Az olvasó 1924 augusztusától – ekkor váltotta ki a cselédkönyvét Julis a székesfőváros ötödik kerületi hivatalában – 1959 augusztusáig kísérheti végig a szereplők életét. Julisét, a Budapestre került, megesett cselédlányét, és fiáét, Béláét.
„A legfontosabb mozgatórugó ahhoz, hogy megírjam ezt a könyvet, az volt, hogy egyfajta emléket szerettem volna állítani az őseimnek, elsősorban nagymamámnak és édesapámnak. De még csak a könyvről való gondolkodásban tartottam, akkor rádöbbentem, hogy noha ez két konkrét személyről fog szólni, de igazából valamennyi úgynevezett kisembernek szerettem volna emléket állítani. Méltatlanul kevés szó esik ezeknek az embereknek a mindennapjairól, sorsukról, gondolatairól, örömeiről” – magyarázta Lazányi Béla, akivel nemrég székelyföldi látogatása alkalmával beszélgettünk.
Amint azt a fülszövegben is jelezte, soha nem találkozott a nagymamájával, és csupán annyit tudott, hogy cselédlány volt Budapesten, aki úgy döntött, hogy megszüli a gyerekét, akit az apa, a háziúr, akinél szolgált, nem ismert el törvényes gyermekének.
„A legfontosabb mozgatórugó ahhoz, hogy megírjam ezt a könyvet, az volt, hogy egyfajta emléket szerettem volna állítani az őseimnek, elsősorban nagymamámnak és édesapámnak”
Fotó: Pinti Attila
„Szó sincs ítélkezésről, és ha a könyv ezt az üzenetet adja az olvasónak, az már jó, igyekszem így eljárni a hétköznapi életben is. Amihez megintcsak kellett egy bizonyos kor, hogy megérjek ilyenné” – mutat rá, amikor arról esik szó, hogy egy regényben óhatatlanul benne van maga a szerző is. Itt külső nézőpontból tekint a történésekre.
Fikció vagy valóság?
Elmesélte, mintegy három éven át írta a könyvet, és mivel rugalmas a munkaideje, elég sok időt tudott ráfordítani a témával való foglalkozásra. És noha valós személyek is felbukkannak, és valós történelmi eseményeket is beleszőtt, sok fiktív elem került bele.
Vannak lépőkövek számomra – relatíve kevés –, ami azt jelenti, hogy voltak valóságos dokumentumok. Ezek elsősorban édesapám elemi iskolás bizonyítványai, nagymamám, édesapám keresztlevele, és majd később, ahogy halad a történet, még egy-egy dokumentum volt a fogódzóm, és néhány valóságban megtörtént eset, amit édesapámtól hallottam. A többit, és a szereplőknek is a döntő részét kitaláltam” – vázolta.
A történet szereplői között székelyek is feltűnnek – például Julis sógora, aki Székelyudvarhelyről kerül Budapestre, vagy Bencze Jolán mosónő, aki Csíkpálfalváról menekült 1916-ban előbb Kolozsvárra, majd később Nagyvárad után Pestre. „Huszonöt éve járom Erdélyt, vannak itt barátaim, és nagyon erős kötődéseim. A múlt században egy magyar sorstörténet nem csak a csonka Magyarországon játszódott, hanem a Kárpát-medencében. Ha megkapargatjuk, mindannyiunknak vannak olyan szálak a családban, amelyek a mostani határainkon túlra vezetnek” – hangsúlyozta.
A borítón Lazányi Julianna és Lazányi Béla látható, a szerző nagymamája és édesapja
Fotó: Pinti Attila
A regény címét abból a jelenetből merítette a szerző, amelyben a fiú az édesanyja kedvenc süteményét, rigójancsit visz haza a híres budapesti Hauer cukrászdából. „Nagy fejtörést okozott a cím. Már kész volt a regény, és még mindig nem tudtam, mi legyen a címe, nem találtam a megfelelőt. És egyszer csak rátaláltam erre, és rájöttem, hogy
Alkotni csodálatos dolog. Történeteket, figurákat, jellemeket rajzolni csodálatos – véli Lazányi Béla, aki már a következő regényét építgeti gondolatban. „Nem ennek lesz a folytatása, az más korban, más földrészen fog játszódni. De az írást most már biztos, hogy nem fogom abbahagyni.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!