Hirdetés
Hirdetés

Lángoló tél: megérteni az ukrán háború közvetlen előzményét

Képben lehetünk: mi köze a nyolc évvel ezelőtti történéseknek a mostani háborúhoz? •  Fotó: Netflix

Képben lehetünk: mi köze a nyolc évvel ezelőtti történéseknek a mostani háborúhoz?

Fotó: Netflix

Ha igazán meg akarjuk érteni, mi is zajlik tőlünk néhányszáz kilométerre, abban sokat segíthet, ha felfogjuk legalább most, mi is történt nyolc évvel ezelőtt Kijev főterén. Az Euromajdan néven elhíresült tüntetéssorozat történéseit dolgozza fel a Netflix Oscar-díjra is jelölt dokumentumfilmje.

Rédai Attila

2022. február 28., 17:592022. február 28., 17:59

2022. február 28., 18:472022. február 28., 18:47

A Winter on Fire: Ukraine's Fight for Freedom, azaz Lángoló tél: Ukrajna szabadságharca című alkotás még a 2013–2014-es eseményeket követően nem sokkal jelent meg, 2015-ben, de akárcsak maguk a történelmi események, valamiért nem mélyedtek el jobban nálunkfelé a kollektív emlékezetben. Meglepő, de úgy érzékeltem – némileg saját magamon is –, hogy a kijevi Függetlenség (Majdan) téren történtek felett mintha valahogy elsiklottunk volna.

Hirdetés

Pedig a párhuzam nagyon is adott volt egy romániai, emlékezetes tüntetéssorozattal, az 1990-es Egyetem térivel: az is arról szólt, hogy többnyire egyetemista protestálók, nem értve egyet a választások végkimenetelével – mivel érzékelésük szerint ez rossz irányba, „visszafelé” tereli az ország sorsát – elfoglaltak egy fontos közteret az ország fővárosában, hogy ezzel érvényesítsék akaratukat. Az ellenük erőszakosan fellépő államhatalom, illetve az ellenük hergelt és vezérelt bányászok segítségével Bukarestben vérbe fojtották a tüntetést, amely így elbukott, és az Iliescu-rezsim még 1996-ig szomorította az országot. Az Euromajdan tüntetői azonban – és itt jönnek a lényeges különbségek – nem pár kora nyári héten keresztül tartottak ki a szabad ég alatt, hanem novembertől február végéig, 93 nap alatt dacoltak az ukrán tél és az erőszakszervezetek minden szeszélyével és gyilkos rohamával.

Megszervezték és felfegyverezték magukat, több mint száz halálos áldozat és több ezer sebesült árán elérték, hogy az ukrán rohamrendőrség, a Berkut és a fizetett verőlegények minden kísérletét visszaverjék, és végül sikerrel jártak:

az oroszpárti Viktor Janukovics végül elmenekült az országból, Vlagyimir Putyin adott neki menedéket (tavaly távollétében ítélték Ukrajnában jogerősen 13 év börtönre hazaárulás és háború kirobbantásában való bűnsegédlet vádjával).

A Netflix dokumentumfilmjében a háttérben zajló politikai huzavonából keveset látunk, a tüntetésben résztvevők szemszögéből éljük át a néha felemelő, néha pedig embertelenül erőszakos, véres történéseket. Ne számítsunk a napokban megszokott híradós figyelmeztetésekre, hogy most „a lelki nyugalmat megzavaró” képsorok következnek, és nem fogják nekünk kitakarni, elhomályosítani sem a brutális jeleneteket. És nem is szükséges.

Sőt: úgy érzem, mindannyiunknak szembesülni kell, ha már a bőrünkön nem is érezzük, a fejeket és testeket véresre és pépessé szétverő, fémbotos rohamrendőrök és verőlegények látványával.

Hallanunk kell a csavarokkal „megerősített” füstgránátok robbanásait, a folyamatos fegyverropogást. És igen: látnunk kell az embereket meghalni, és tudnunk kell, ki is volt pontosan az a szakállas, jóságos tekintetű fiatalember, aki a szemünk láttára adja vissza lelkét teremtőjének. És csodálkozhatunk, hogy minden ábrázolt veszteség és brutalitás ellenére a tüntetők újra és újra összegyűlnek, kitartanak.

A film plakátján szereplő fotó •  Fotó: Netflix Galéria

A film plakátján szereplő fotó

Fotó: Netflix

A dokumentumfilm készítői nem kímélnek minket, nézőket, ugyanakkor elkerülik a hatásvadászatot – épp elég drámaiak a tulajdonképpeni történések. Az eseményekről készült tényleges, dokumentumértékű híradó- és telefonos felvételeket mutatnak be tulajdonképpen kronologikus sorrendben (egy megdöbbentő privát videó részleteivel keretezve), ám ezeket jócskán megtisztítva, feldolgozva. A zenei illusztráció erősíti a képek üzenetét, de emiatt is sokszor olyan érzésünk támadhat, mintha mozifilmet néznénk. Ez mintha már a nézői távolságtartás irányába vinne, hisz bekapcsolhatja a fogadóban a Rambo-filmek hullahegyeivel elért védekező közönyt, de mindannyiszor rá kell jöjjünk, hogy a romokban és hamuban heverő Majdan nem díszlet, és az utcaköveken hömpölygő vér nem kellék.

Az események narratívájában a tüntetések résztvevőinek későbbi vallomásai segítenek, őket korabeli híradós nyilatkozatok és mozgótérképes animációk egészítik ki. Hogy mi zajlik a háttérben, milyen politikai és kommunikációs machinációk zajlanak az események kapcsán, arról is mintegy a tüntetők szemével értesülünk a Függetlenség téren elhelyezett óriásképernyőn futó híradóból vagy abból, ahogy a tüntetők vezérévé (ön)jelölt ellenzéki pártelnök, a jelenlegi kijevi polgármester, Vitalij Klicsko tesz egy-egy, nagy népszerűségnek egyáltalán nem örvendő bejelentést.

Arra nem kapunk a filmből magyarázatot, hogy ki vezényelte az utolsó napokban a Majdan körüli épületek tetejére a mesterlövészeket. A filmkészítőknek nyilatkozók szerint azonban nem ők voltak az elsők, akik éles, halálos lövedéket használtak a téren: a Berkut puskáiban már korábban cseréltek ki gumilövedéket éles töltényekre. Egyre több halottat és sebesültet látunk, a dráma a csúcspontja felé közelít. Már-már groteszk jelenet, amikor a kijevi városháza díszes, fényárban úszó, hadikórházzá átalakított csarnokában a sorfalat álló forradalmárok – az ukrán himnuszt éneklő egyetemisták, értelmiségiek, munkások, tartalékos katonatisztek, papok, nők, férfiak és gyerekek – a hordágyon elcipelt halottakat búcsúztatják.

Idézet
„Képzeljék el, mekkora lehetett a kétségbeesés foka, amikor a lvivi (lembergi) jómodú ügyvéd azzal kezdi a napját, hogy őrült módjára kövekkel dobálja a milicistákat”

– fogalmaz a filmben az érintett.

Janukovics végül elmenekül: látjuk a filmben a biztonsági kamerás felvételeket, amint az éj leple alatt helikopterre száll. A majdani forradalmárok, bár látszólag sikerrel jártak (és például a Berkut egységeket is felszámolták, és Ukrajna aláírta a társulási szerződést az Európai Unióval), mégsem győzedelmeskedhettek: nem sokkal a tüntetések véget érte után Oroszország katonákat küldött Donbasszba, és elfoglalta a Krím-félszigetet. Az itteni harcokban csak a film elkészítésének időpontjáig, 2015 áprilisáig már több mint hatezren haltak meg, ami a Majdanon elesettek sokszorosa (a mostani orosz támadásig a halálos áldozatok száma Kelet-Ukrajnában már meghaladta a 13 ezret).

Megszervezték magukat , és fel is fegyverkeztek a Majdan tüntetői •  Fotó: Netflix Galéria

Megszervezték magukat , és fel is fegyverkeztek a Majdan tüntetői

Fotó: Netflix

Mindez egyenesen vezetett a mostani háborúhoz. Leeshet a tantusz: hisz Putyin mindvégig egy oroszbarát Ukrajnáért mesterkedett, csak az ukránok másképp gondolták. És nem csak gondolták, 2013–2014 telén a mi közönyös tekintetünk alatt vérüket adták azért az eszméért, ami Romániának a szerencsésebb csillagzat miatt szinte automatikusan járt: az Európához és a nyugati világhoz való tartozás. Éppen ezért több mint cinikus, sőt, messzemenően felháborító azt gondolni, hogy az uniós és a NATO-tagsággal mi jártunk volna rosszul.

A mi dolgunk most csupán az lehet, hogy ha másképp nem tudunk vagy akarunk segíteni, legalább ne ártsunk (és ez nem jelenti azt, hogy el kell felejteni a kárpátaljai magyarságot ért atrocitásokat, de ezt most jó lenne félretenni).

Akiben igazán van empátia, az rácsodálkozhat arra a hősiességre, arra az elszántságra is, amivel az ukránok akkor és most is szembeszállnak a náluknál sokkal hatalmasabb ellenséggel. Mert lehet fiatal állam Ukrajna, de bőven van, amire a nemzetépítést alapozni. Még akkor is, ha a bőrüket is a vásárra vivő tüntetők álmát, az Európához való tartozást talán már soha nem érheti el az ország.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés