
Fotó: Sapientia EMTE
Rendkívüli ünnepi epizóddal jelentkezik március 15-én a csíkszeredai Sapientia egyetem videós tudomány-népszerűsítő projektje, a Sapiophile. Dr. Tamás Melinda kémia-fizikus, dietetikus oktató ebben a részben azt mutatja meg, hogy a kor nagy alakjairól elnevezett süteményeket hogyan, milyen liszttel készíthetjük el egészségesebben. De azt is megtudhatjuk, hogy mi baja volt Petőfinek a barna kenyérrel.
2021. március 15., 15:292021. március 15., 15:29
2021. március 15., 15:552021. március 15., 15:55
Az ünnepi Sapiophile kiindulópontja Petőfi Sándor Fekete kenyér című verse, amelyet, ha elolvasunk, adódik is kérdés, mi a baja Petőfinek a fekete kenyérrel. Manapság meg már az merül fel, hogy Petőfi anyja vajon nem tudta, hogy a teljes kiőrlésű liszt több ásványi anyag-, vitamin- és rosttartalommal bír?
Tamás Melinda szavaiból kiderül, hogy bizony az évek során a liszttrendek is sokat változtak. Amíg régebb a fehér kenyér fogyasztása státuszszimbólumnak minősült, mivel a fehér liszt előállítása költségesebb volt, és ezért csak egy szűk réteg engedhette meg magának, a paraszti réteg az olcsóbban előállított lisztet, a teljes kiőrlésűt választotta. Aztán a dagasztógép felhasználásával, a gépesítés hatására a fehér kenyér – mesterséges térfogatnövelő szerekkel megspékelve – mindenki számára elérhetővé vált, ezért talán nem is csoda, hogy mára már az egészséges életmódra való törekvéseink során előtérbe kerültek a Petőfi anyja által szégyellt, barna lisztből készült termékek.
De térjünk vissza az alapanyaghoz, a különféle lisztekhez. A Sapiophile legfrissebb részében az egyetem oktatója a kor nagy alakjairól elnevezett süteményeket készíti el egészségesebb változatban, alternatívákat ajánlva a fehér liszt mellőzésére. Így a Széchenyi lepénybe útifűmaghéj és lenmaglisztkeverék került, a Kossuth kifli mandulalisztből, a Deák-kuglóf kókuszlisztből sült, az Eszterházy tortába zabliszt került, és a híres muzsikusról elnevezett Rigó Jancsi nevű csokikrémes sütemény tésztája tönkölyliszttel készült.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!