
A füstölt csülök az erdélyi vendéglátás egyik kedvenc étele
Fotó: Kisréti Zsombor
Az újranyitás óta a kolozsvári Kerékcsárda étterme is zsúfolt. A magyar vállalkozói sikertörténetként elkönyvelhető vendéglő idén tízesztendős. Kolozsvár turisztikailag felkapott zöldövezetében, a Bükkben gasztronómiai élményhelynek számít. Ide látogatott el az Erdélyi Gasztró munkatársa.
2021. július 14., 11:322021. július 14., 11:32
A kolozsvári magyar vendéglátás tízéves sikertörténete a kincses város határában található Kerékcsárda. A kolozsváriak legkedveltebb kirándulóhelye, a természetvédelmi területként nyilvántartott Bükk-erdő szomszédságában álló fogadó nemcsak duplaágyas szobákkal és apartmannal várja vendégeit, hanem remek konyhával, több étteremmel, illetve tágas nyári kerttel is.
A legtöbb étteremhez hasonlóan a Kerékcsárdát is megviselte a koronavírus-járvány okozta kényszerpihenő, de a tiltások fellazulásával a vendégek olyan hévvel lepték el az újranyitott vendéglőket, hogy a Kerékcsárda nyári kertjében előzetes foglalás nélkül nem lehet szabad asztalhoz jutni. A benti tágas éttermet rendszerint családi eseményeknek tartják fenn, kint azonban minden hétvége zsúfolt reggeltől késő estig.
A Kerékcsárda bejárata a kolozsvári Bükkbe vezető úton
Fotó: Kisréti Zsombor
A csárda utolsó szilveszteri bulija 2019 decemberében volt. Egy-egy ilyen évzáró eseményre rendszerint háromszor annyian jelentkeznek, mint ahány hely van. Ebből okulva az előző években több farsangi bált is szerveztek – az igények szerint egy-egy esztendőben hármat is –, de volt fergeteges húsvéti és szüreti bál is. Tavaly mindez elmaradt, és
És hogy milyen benyomásokkal távozott a csárdából a kiszolgálást és a menüt illetően a cikk írója, megtudhatják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának július 14-ei lapszámából.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!