
A bukaresti Jiddis Színház produkciója
Fotó: Bartalis Előd/Nemzetiségi Színházi Kollokvium
Míg egyik előadás a romániai zsidó színjátszás másfél évszázados történetén, a másik három generáció és a huszadik század Romániájának történelmén keresztül kíséri a nézőt. A teatrológusok a bukaresti Jiddis Színház és a marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadásait tekintették meg ezúttal a 13. Nemzetiségi Színházi Kollokviumon.
2019. október 15., 20:162019. október 15., 20:16
„A romániai zsidó színjátszás atyja, Avram Goldfaden még jiddisül írta darabjait. A világháborúk és a kommunista diktatúra elnehezítette, majd betiltotta e nyelv használatát. Ennek hatására napjainkban hiába szeretnék éltetni a jiddis nyelvű színjátszást, kérdéses, hogy a közönség és maguk az alkotók is mennyire értik/értékelik ezt. A zenés előadás végigkalauzol a romániai zsidó színjátszás másfél évszázados történetén. Tradicionális zsidó zene keveredik a rappel, különböző történelmi korszakok elevenednek meg. A jelenetek megmutatják, hogy a társadalomban bekövetkezett változások hogyan hatottak a színház és az alkotók életére. A színészek szerepváltásai izgalmasak voltak, csak a jelenetek tempója nehezítette az előadás élvezhetőségét – emiatt egy túl hosszúra nyúlt történelem órán éreztük magunkat, ahol értékeljük a tanár igyekezetét, de várjuk már a csengőt” – véli az Andrea Vălean által rendezett, Peca Ștefan Jiddis? című darabról Takács Réka és Dobrovszki Dóra.

Javában zajlik Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház által szervezett 13. Nemzetiségi Színházi Kollokvium. A fesztiválon jelen vannak a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem teatrológus hallgatói is, akik rövid írásokkal reflektálnak a látott produkciókra.
„Elise Wilk drámája (Eltűntek – szerk. megj.) nagyon tudatosan és hangsúlyosan használja a narrációt, amely által az előadás tartalma és formája egymástól elválaszthatatlanná válik. Ez kőkemény feladat elé állítja a színészeket, hiszen »akciók« helyett a szöveg lelkének és értelmének pontos közvetítésével kell megteremteniük, majd 1 óra 40 percen keresztül fenntartaniuk a nézők figyelmét. Izgalmas volt látni, ahogy hat különböző életkorú és típusú színész, azonos energiaszinten, egymást kiegyensúlyozva és megsegítve dolgozott. Feszes és pontos játékuk által egy pillanatig sem lankadt figyelmem, mentem velük, ők pedig kísértek, három generáción és a huszadik század Romániájának történelmén keresztül” – írja Sebestyén Aba rendezéséről Juraszek Zsuzsi.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!