
Székely Csaba Semmit se bánok című darabját Lendvai Zoltán rendezte
Fotó: Jakab Lóránt/Nemzetiségi Színházi Kollokvium
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a marosvásárhelyi Magasművészett csoportosulás előadásai kerültek terítékre, azaz színpadra a 13. Nemzetiségi Színházi Kollokviumon. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem teatrológusai ezúttal is ott ültek a nézőtéren, és meg is írták benyomásaikat.
2019. október 17., 17:102019. október 17., 17:10
„A letűntnek hitt rendszert távolinak érezzük, mintha nem is ismernénk, pedig régi barátként kopogtat be, mintha csak tegnap járt volna itt utoljára. Kedveskedik, nosztalgiázni akar, de érezni, hogy ilyen könnyen nem lehet megszépíteni a múltat. Nem lehet egyik napról a másikra átszokni a konyakról a sörre. A régen látott barát másnak akar mutatkozni, levedlette magáról régi becenevét is, mintha attól, hogy másképpen nevezünk valamit, ténylegesen meg is változna. Ő hisz ebben, kérdés, hogy mi hiszünk-e neki?” – írja György Alida a Székely Csaba Semmit se bánok című darabról. A Harag György Társulat előadását Lendvai Zoltán rendezte.
Ibsen Hedda Gablere a temesvári színház előadásában
Fotó: Jakab Lóránt/Nemzetiségi Színházi Kollokvium
„Hedda Gabler az a nő, akinek nem szeretnél beszólni. Hisztérikus, cinikus, őszintesége már kínos és fájdalmas. Mindenki isteníti őt, mindenki fél tőle, de senki nem ismeri igazán. Az ő házába lépünk be az előadás kezdetén mi, nézők. A lakásbelső, ami fogadja, újnak láttatja magát. Bizonyára ezért kellett kórházi zacsit húzni a cipőnkre, más magyarázatot sajnos nem tudok találni rá. Vagy én nem értettem, vagy nincs értelme, mint ahogy a vetítésnek meg a mikrofonnak se. A szereplők a nézők közt ülnek, nincs takarás, nincs pihenés, mindenki végig látja őket. Ahogy minket, nézőket is.
Sok az indokolatlan játék, giccs, amelyek miatt folyamatosan lekapcsolok az előadásról, és kacagnom kell azon, amin amúgy nem kellene. Ahogy Hedda életében, a rendezésben is nagyon elcsúsztak a dolgok” – véli Ősz Mesi a Csíki Gergely Állami Magyar Színház Tom Dugdale által rendezett előadásáról.
Palimadár á la Carte, ahol a néző vacsoravendég is volt
Fotó: Kolozsi Borsos Gábor/Nemzetiségi Színházi Kollokvium
A Magasművészett csoportosulás egy francia bohózattal érkezett a kollokviumra, a Palimadár á la Carte előadást Deli Szófia rendezte. „A polgári színjátszás fogalmát értelmezte át bennem a Palimadár á la Carte, a nézők ünnepélyes ruhájával és viselkedésével, a helyszínül szolgáló étteremmel, a fancy és drága kulináris kínálattal. A jeleneteket a fogások között láthattuk, így bőven hagytak időt arra, hogy a néző egyen, igyon, társalogjon. Mi voltunk a főszereplő vacsoravendégei, bár ezzel a szerepkörrel nem implikáltak szorosan az előadásba. A színészek alakítása komikus, harsány és színes volt, az étkezések alatt azonban civilként vettek részt az asztali társalgásban. Az alkotók célja a szórakoztatás volt, ehhez szolgált alapul a helyzet- és karakterkomikummal teli bohózat. Értékelendő az is, hogy az erdélyi színházi palettát egy még nem látott kísérlettel gyarapítják, s bár sok nézőnek eszébe jutott, juthatott a kolozsvári Születésnap című előadás, ahol a nézők szintén vacsorán vesznek részt, a Palimadár esetében (hogy viccesen étkezés-analógiával éljek) a színház csak fűszer. Az alkotócsapat fiatalos, előadásuk vállaltan populáris, egy másfajta szín a Kollokvium műsorkínálatában” – mutat rá Kovács Emese.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!