Kóbor: dokumentumfilm készült az elfeledett dél-erdélyi magyar faluról

Ebben a faluban töltött kilenc hónapot a magyarországi Ferkó Zoltán, aki a nagyrészt idős, magyar ajkú lakosokat látogatta, támogatta őket akár a mindennapi problémák megoldásában. Mert sok esetben az is gondot jelent, hogy eljussanak orvoshoz, bevásároljanak, vagy éppen a más településen vagy külföldön élő gyermekeikkel tartsák a kapcsolatot.

Az ott élők szeretettel fogadtak, és én is nagyon jól éreztem magam. A mai napig honvággyal gondolok vissza a kis településre, nem is tudtam teljesen elszakadni az ottani emberektől, a falutól és ezt a film is bizonyítja. Ha az embernek a szívéhez közel kerül egy ilyen közösség, akkor onnan nem is lehet elszakadni” – mondta kérdésünkre Ferkó Zoltán, aki tudatában van annak, hogy Kárpát-medence szerte számos ilyen elnéptelenedett kis település létezik. Ő Kóbor példáján keresztül igyekezett felhívni rájuk a figyelmet, hiszen fontos lenne felébreszteni az érdeklődést úgy e Brassó megyei kis falu, mint más hasonló helyzetben lévő települések iránt, jó lenne, ha ezek újra bekerülnének a köztudatba.

„Kóbor sorsában megmutatkozik a határon kívüli szórványlétbe kényszerült magyarság egy évszázados küzdelme a megmaradásért. Világháborúk, impériumváltás, diktatúra, forradalom, tömeges elvándorlás, elöregedés, a lakosság összetételének megváltozása. Mindezt személyes sorsokon keresztül mutatja be a film. De nemcsak erről szól ez a 25 perc. Kitörési pontokat keresünk ott, ahol sokak szerint már nincs visszaút” – áll a kisfilm bemutatójában.

A Kóbor című film ősbemutatóját tavaly szeptemberben tartották a VI. Debreceni Székely Napon. Azóta összesen 36 alkalommal, köztük négy nemzetközi filmfesztiválon mutatták be élő közönség előtt Erdélyben, Magyarországon, Szlovákiában, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. A vetítések során több mint ezer érdeklődő ismerte meg Kóbor nevét és sorsát itthon, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágon.