Kóbor: dokumentumfilm készült az elfeledett dél-erdélyi magyar faluról

Kóbor sorsában megmutatkozik a határon kívüli szórványlétbe kényszerült magyarság egy évszázados küzdelme a megmaradásért

Fotó: Forrás: Ferkó Zoltán filmje

Jártak már Kóboron? A magyar kormány Petőfi Sándor Programjának ösztöndíjasaként Ferkó Zoltán 2017–18-ban kilenc hónapot töltött a kis Brassó megyei faluban, és az ott szerzett élmények hatására készült a Kóbor című dokumentumfilmje.

Liget

2020. május 11., 16:142020. május 11., 16:14

2020. május 11., 21:162020. május 11., 21:16

Kóbor egy fogyatkozóban lévő szigetfalu Dél-Erdélyben, a Brassó megyei szórványban . A 16. században többek között Székelyderzsről érkezett közszékelyeknek köszönhetően népesült be újból, miután egy török betörés következtében teljesen elpusztult.

A száz évvel ezelőtt még ezer fős színmagyar település ma mindössze kétszáz lelket számlál, akiknek alig egyharmada magyar, a legtöbben hatvan év felettiek.

Ebben a faluban töltött kilenc hónapot a magyarországi Ferkó Zoltán, aki a nagyrészt idős, magyar ajkú lakosokat látogatta, támogatta őket akár a mindennapi problémák megoldásában. Mert sok esetben az is gondot jelent, hogy eljussanak orvoshoz, bevásároljanak, vagy éppen a más településen vagy külföldön élő gyermekeikkel tartsák a kapcsolatot.

„Próbáltam ennek a kis falunak egy maradandó emléket is állítani azzal, hogy az idősekkel folyatott beszélgetéseket videóra rögzítettem, és ezekből egy film készült.

Az ott élők szeretettel fogadtak, és én is nagyon jól éreztem magam. A mai napig honvággyal gondolok vissza a kis településre, nem is tudtam teljesen elszakadni az ottani emberektől, a falutól és ezt a film is bizonyítja. Ha az embernek a szívéhez közel kerül egy ilyen közösség, akkor onnan nem is lehet elszakadni” – mondta kérdésünkre Ferkó Zoltán, aki tudatában van annak, hogy Kárpát-medence szerte számos ilyen elnéptelenedett kis település létezik. Ő Kóbor példáján keresztül igyekezett felhívni rájuk a figyelmet, hiszen fontos lenne felébreszteni az érdeklődést úgy e Brassó megyei kis falu, mint más hasonló helyzetben lévő települések iránt, jó lenne, ha ezek újra bekerülnének a köztudatba.

„Kóbor sorsában megmutatkozik a határon kívüli szórványlétbe kényszerült magyarság egy évszázados küzdelme a megmaradásért. Világháborúk, impériumváltás, diktatúra, forradalom, tömeges elvándorlás, elöregedés, a lakosság összetételének megváltozása. Mindezt személyes sorsokon keresztül mutatja be a film. De nemcsak erről szól ez a 25 perc. Kitörési pontokat keresünk ott, ahol sokak szerint már nincs visszaút” – áll a kisfilm bemutatójában.

A Kóbor című film ősbemutatóját tavaly szeptemberben tartották a VI. Debreceni Székely Napon. Azóta összesen 36 alkalommal, köztük négy nemzetközi filmfesztiválon mutatták be élő közönség előtt Erdélyben, Magyarországon, Szlovákiában, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. A vetítések során több mint ezer érdeklődő ismerte meg Kóbor nevét és sorsát itthon, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágon.