
Marosvásárhely lezárt főtere felé. Előtérben a jelen
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi fekete március visszavonhatatlanul rányomta bélyegét a Maros megyei magyarság mindennapjaira is. A Székelyhon napilap legfrissebb számának melléklete, a Kilátó arra tesz kísérletet, hogy megértsük, mi is zajlott az elmúlt harminc éven át a frontvárossá alakult Marosvásárhelyen.
2019. november 11., 12:472019. november 11., 12:47
2019. november 11., 13:192019. november 11., 13:19
Marosvásárhely, az élhetetlen város főcímmel kényes és kényelmetlen kérdéseket feszeget a Székelyhon napilap hétfői Kilátó melléklete, amely több oldalon keresztül Marosvásárhely múltjával, jelenével foglalkozik, történelmi-politikai kontextusba helyezve a jelenleg „élhetetlenné” minősített helyzetet. Visszaemlékezhetünk a sokat emlegetett 1996-os helyhatósági választásokra, amikor Fodor Imre egy hajszállal, párszáz szavazattal maradt le attól, hogy Dorin Florea előtt az első fordulóban megnyerhesse második polgármesteri mandátumát, miközben Iszlai Jenő a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt színeiben indulva közel 800 szavazatot vett el tőle. A második fordulóban aztán Dorin Florea nyert, és még mindig ő a polgármester.
A melléklet hasábjairól megtudhatják azt is, hogy milyen titkos, az etnikai egyensúly felborítására törekvő előírásai voltak egykor a Román Kommunista Pártnak a marosvásárhelyi pártvezetők számára, de szó esik a fekete márciusról, kampányokról és választásokról is. Szintén a Kilátóban olvashatnak egy terjedelmes interjút Soós Zoltánnal, az RMDSZ által támogatott polgármesterjelölttel, aki 2020-ban arra készül, hogy húsz év után visszanyerje a magyarság számára a polgármesteri széket.
De milyen magyarság? A pokol felé teljes gőzzel – ez a címe annak az írásnak, amely a marosvásárhelyi önkormányzat képviselőtesületének jelenleg is regnáló RMDSZ-frakciója „megvalósításait” szemlézi. „2016 után a helyi RMDSZ-frakció olyan szintű mélyrepülést mutatott be, amelyet joggal jellemezhetjük úgy: minden idők legrosszabb városvezetését hozták össze, a kommunista rezsim időszakát is beleszámítva”.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
szóljon hozzá!