Marosvásárhely lezárt főtere felé. Előtérben a jelen
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi fekete március visszavonhatatlanul rányomta bélyegét a Maros megyei magyarság mindennapjaira is. A Székelyhon napilap legfrissebb számának melléklete, a Kilátó arra tesz kísérletet, hogy megértsük, mi is zajlott az elmúlt harminc éven át a frontvárossá alakult Marosvásárhelyen.
2019. november 11., 12:472019. november 11., 12:47
2019. november 11., 13:192019. november 11., 13:19
Marosvásárhely, az élhetetlen város főcímmel kényes és kényelmetlen kérdéseket feszeget a Székelyhon napilap hétfői Kilátó melléklete, amely több oldalon keresztül Marosvásárhely múltjával, jelenével foglalkozik, történelmi-politikai kontextusba helyezve a jelenleg „élhetetlenné” minősített helyzetet. Visszaemlékezhetünk a sokat emlegetett 1996-os helyhatósági választásokra, amikor Fodor Imre egy hajszállal, párszáz szavazattal maradt le attól, hogy Dorin Florea előtt az első fordulóban megnyerhesse második polgármesteri mandátumát, miközben Iszlai Jenő a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt színeiben indulva közel 800 szavazatot vett el tőle. A második fordulóban aztán Dorin Florea nyert, és még mindig ő a polgármester.
A melléklet hasábjairól megtudhatják azt is, hogy milyen titkos, az etnikai egyensúly felborítására törekvő előírásai voltak egykor a Román Kommunista Pártnak a marosvásárhelyi pártvezetők számára, de szó esik a fekete márciusról, kampányokról és választásokról is. Szintén a Kilátóban olvashatnak egy terjedelmes interjút Soós Zoltánnal, az RMDSZ által támogatott polgármesterjelölttel, aki 2020-ban arra készül, hogy húsz év után visszanyerje a magyarság számára a polgármesteri széket.
De milyen magyarság? A pokol felé teljes gőzzel – ez a címe annak az írásnak, amely a marosvásárhelyi önkormányzat képviselőtesületének jelenleg is regnáló RMDSZ-frakciója „megvalósításait” szemlézi. „2016 után a helyi RMDSZ-frakció olyan szintű mélyrepülést mutatott be, amelyet joggal jellemezhetjük úgy: minden idők legrosszabb városvezetését hozták össze, a kommunista rezsim időszakát is beleszámítva”.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!