Hirdetés
Hirdetés

Kidobásra ítélt festőeszközök vitték a festés útjára: Csiszer András

Csiszer András két festményével. A kezében levő volt az első ilyen jellegű alkotása •  Fotó: Veres Nándor

Csiszer András két festményével. A kezében levő volt az első ilyen jellegű alkotása

Fotó: Veres Nándor

Egy véletlen folytán ragadott ecsetet a kezébe, azóta a festés egyik legfőbb kikapcsolódási tevékenysége. Csiszer András amatőr festőnek tartja magát, de lelkesen tanul újabb és újabb technikákat, kísérletezik, és alkotásaival nem csak magának, hanem másoknak is örömet szerez.

Péter Beáta

2022. március 28., 19:172022. március 28., 19:17

2022. március 28., 19:312022. március 28., 19:31

Már gyermekkorában szépen rajzolt, később asztalos lett a csíkszentkirályi fiatalemberből, hiszen, mint mondja, a településen működő dongagyár biztos megélhetést jelentett a nyolcvanas években. Az asztalos iskolában tizedik osztály után pedig fafaragásra szakosodott.

Idézet
„Fafaragó úgy lettem, hogy tizedik osztály végén fel voltunk sorakozva, és dönthettünk, hogy merre tovább – ki asztalos, ki ács, ki erdész lett –, és akkor mondták, hogy aki fafaragó osztályba akar menni, az lépjen egyet jobbra. Egyet gondoltam, és én is jobbra léptem.

Így cseppentem bele a fafaragásba. Antal Dénes volt a mester, és volt egy nagyon jó osztálytársam Csomortánban, Ernő, akinek az édesapja sokat faragott, járogattunk ki hozzuk, nézegettem, lopogattam a szakmát. Adott egy mintát, azt felrajzoltam, lassan s kicsidenként megtanultam. Gyakorlatilag a stílfaragást tanultam, de a népművészet valahogy jobban vonzott, így saját magamat fejlesztettem. Édesapám csináltatott egy kisebb gyalugépet, itthon gyalultam, csináltam az éjjeli lámpákat, fogasokat” – emlékezett vissza Csiszer András, amikor a csíkszentkirályi otthonában meglátogattuk.

Hirdetés

A természet megihleti •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A természet megihleti

Fotó: Veres Nándor

Mint mesélte, 1986. március 1-jén kezdett dolgozni a dongagyárnál, előbb a parkettrészlegen, majd a bútorrészlegen. A rendszerváltás után egy helybéli céghez szerződött mint karbantartó asztalos. Felidézte, az édesanyjától örökölhette a rajztehetségét, hiszen az édesanyja is szépen rajzolt, a textilgyárban, ahol dolgozott, kézzel rajzolta a ruhamodelleket.

Ő maga is a székelykapukra, amelyeket az elmúlt években faragott, és amelyek számos településen fellelhetőek határon innen és túl, kézzel rajzolja a mintát, nem sablonnal dolgozik.

„A rendszerváltás után megismertem a feleségemet, Márton Árpád tanár úrral mentek kirándulni Szentendrére, mi a HÉV-en találkoztunk, beszélgetni kezdtünk, és házasság lett belőle. Nekem volt rendelve. Ő szentsimoni, a lánykori neve Virág Erzsébet, azt szoktam mondani, hogy én virágot szakítottam” – mesélte kacagva. 1994-ben megszületett a két gyermeke, Sarolta és Szabolcs. Időközben otthon kialakított egy asztalosműhelyt, cége is volt, bútorokat, kerítéseket, lépcsőket készítettek az évek során.

Az első ecsetvonások

A festőecset mintegy véletlenszerűen került Csiszer András kezébe – derült ki a beszélgetés során.

Idézet
„Úgy kezdődött a festés, hogy a gyerekek leérettségiztek, elmentek egyetemre. Üldögéltem, és a feleségem szedte össze a tanszereket, a ceruzákat, temperákat, ecseteket, hogy dobja el. Mondtam, adja ide, egyet fessek. Leültem, és festettem egy olyan képet, hogy a tó felett röpülnek a hattyúk. Annyira jól sikerült, hogy ez ösztönzött, hogy még próbálkozzak.

Kezdtem nézni a különböző oktatóvideókat, lestem el a fortélyokat. A mai világban, ha az ember valamit meg akar tanulni, és van rá egy kicsi érzése és szereti, akkor simán meg tudja tanulni. A másik, hogy amikor sok volt a munka, és azt sem tudtam, merre áll a fejem, akkor felmentem az emeletre, leültem, elővettem egy papírt, festettem, és azon vettem észre magam, hogy teljesen lenyugodtam, nem éreztem azt a feszültséget, ami egy cégvezetéssel jár” – magyarázta, miközben az emeletre indultunk, hogy megnézzük az alkotóterét.

Az emeleti dolgozószoba. Ide vonul el, ha úgy érzi, alkotni szeretne •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Az emeleti dolgozószoba. Ide vonul el, ha úgy érzi, alkotni szeretne

Fotó: Veres Nándor

Arról is szó esik, hogy szívesen fotóz, főként a természetet, hiszen úgy látja, hogy nincs két ugyanolyan napfelkelte, napnyugta, állandóan változóban van a természet, és ezt öröm számára megörökíteni. „Most arra gyűjtöm a pénzecskémet, hogy vegyek egy jó fényképezőgépet. Szeretek kint lenni a természetben, mert ahány nap, mindig más.”

Varró- és festőműhely

Az emeleti dolgozószobán ketten osztoznak a feleségével. Erzsébet itt szokott varrni, máskor András fest, de egymást nem zavarják, amikor a másik ott van. „Ezeket a dolgokat szeretni kell, máskép nem megy. Én hol természetet festek, hol csendéletet, hol modernebb dolgokat. Nem szeretnék egy témánál leragadni. A környéken nagyon jó festők vannak, ők is inspirálnak. Ha az ember leül és alkot, és ha abban örömét leli, az a saját lelkének is jó, egészséges. Van olyan, hogy vasárnap délután csend van, mindenki elhúzódik, felmegyek és festek. Olyan is volt, hogy délután öt órától éjjel háromig három tájképet festettem. De olyan is volt, hogy felmentem, nem ment, kimostam az ecseteket, és azzal lejöttem, mert ezt nem lehet gyártani.”

Sok képét elajándékozza, másokat a felesége nem engedi ki a házból •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Sok képét elajándékozza, másokat a felesége nem engedi ki a házból

Fotó: Veres Nándor

Ismerősöknek, barátoknak is szívesen ajándékoz az alkotásaiból, Magyarországra, Németországba és az Egyesült Államokba is vittek már általa festett képeket. „Nem vagyok az a típusú ember, aki feltétlenül gyűjteni akarja a festményeket csak azért, mert én festettem. Ha valakinek tetszik valamelyik, és látom, hogy örömét lelné benne, szívesen odaadom. Van két-három olyan darab, amelyekre a feleségem azt mondta, hogy ezeket innen el nem viszik, mert van, amitől nem lehet megválni. De a legtöbbel úgy vagyok, hogy ha örömet szerzek velük, vigyék. Nem vagyunk egyformák, vannak olyan képek, ami nekem egyáltalán nem tetszik, másnak meg nagyon” – emeli ki, és közben megtekintjük a 2015-ben készült legelső alkotását is, amely a dolgozószobában kapott helyet.

Támogató közeg

Rámutat, sok pozitív visszajelzést kapott az évek során, a családja is támogatja, a felesége a legfőbb kritikusa. Ugyanakkor azzal is támogatják, hogy ha éppen elvonult festeni, akkor nem zavarják, mert erre rá kell hangolódni lelkiekben is. András arra biztat mindenkit, hogy ha valamit nagyon szeretne, próbálja ki.

Idézet
„Ha az ember nem keresi meg önmagában azt a valamit, amit ki tud hozni magából, akkor sosem tudja meg, hogy sikerülne-e.”

„Én nem vagyok művész, én műkedvelő festő vagyok.” •  Fotó: Veres Nándor Galéria

„Én nem vagyok művész, én műkedvelő festő vagyok.”

Fotó: Veres Nándor

Ő maga is folyamatosan tanul, gyakorol, kísérletezik különböző stílusokkal, technikákkal. „Akril festéket használok, próbáltam az olajfestéket is, csak azzal az a baj, hogy a terpentin miatt erős az illata, lakásban nem igazán lehet vele dolgozni. Most gondolkodtam, hogy az istállóban kellene csináljak magamnak egy műteremet, ahol tudok festeni. Sokan mondják nekem, hogy művész úr. Én nem vagyok művész, én műkedvelő festő vagyok. Ugyanolyan ember vagyok mint más, csak lehet, hogy a Jóisten egy valami többel áldott meg ilyen téren, és ez jött ki belőle.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés