Kassay Lajos Péter: Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mit kap a közönség
Fotó: Egyfeszt
Hogyan válik egy új kezdeményezés valódi közösségi üggyé? Kassay Lajos Péterrel az Egyfeszt születéséről, közösségformáló erejéről és a gyergyói lakosság nyitottságáról is beszélgettünk. Szó esett a hitről, az ellenszélről, a lelkes csapatról, és arról is, hogy mi ad lelket egy fesztiválnak.
Ilyés Krisztinka
2025. július 30., 18:422025. július 30., 18:42
– Egy olyan fesztivál megszervezése, mint amilyen az Egyfeszt is, a legfőbb elemek mellett, a helyi lakosok bevonása nélkül talán lehetetlen vállalkozás lenne. Mennyire volt nyitott a gyergyói és a környékbeli lakosság arra, hogy egy 4-5 napon át tartó összművészeti fesztivál – jó értelemben – felborítsa a hétköznapok rendjét?
– Eléggé nagy ellenszélben indultunk neki a szervezésnek. Egyrészt még tartott a COVID – ezért hol bátornak, hol vakmerőnek neveztek minket, akikkel erről beszélgettünk.
Másrészt Gyergyói-medencében újdonság volt maga a „fesztivál” fogalom is. S ide tartozik az is, hogy ugyancsak újdonságnak számított – ez volt a súlyosabb –, hogy ez egy olyan dolog, ami pénzbe kerül.
Fotó: Egyfeszt
De úgy érzem, hogy sikerült ezen átlendülni, a második, harmadik év ilyen szempontból is sokkal könnyebb volt, ma már a gyergyói közönség is sokkal befogadóbb. Persze, amikor Gyergyót említem, az egész Gyergyói-medencét értem ez alatt. Az Egyfeszt nem egy nagyobb falunap vagy városnap, hanem egy fesztivál, ami természetesen a gyergyóiaknak is szól, viszont mint minden fesztivál, annak szól elsődlegesen, akit érdekel, hogy mi is történik egy ilyen kulturális rendezvénysorozaton. Itt volt a valódi ellentmondása is a nyitottság-kérdésnek. A nézőpontot kellett megváltoztatni, kinyitni. Talán mondhatom azt, hogy a tavalyi év volt az első, amikor azt éreztük, azon az úton vagyunk, amelyiken mi is szeretnénk lenni.
Fotó: Egyfeszt
– Mit gondolsz, mikor érezted először azt, hogy az Egyfeszt nemcsak „működik”, hanem valóban hatással van a közösségre?
– Egy fesztivál működése sok mindenen alapszik, nem könnyű feladat a működtetése. Az viszont bizonyos, hogy a csapat jó. Hála Istennek, a csapat tudja, hogy mit akarunk. Ezt a csapatot nem a pénz hajtja, hanem a cél. Ha most kicsit elengedném magam, akkor el is könnyesedne a szemem, mert
Az első évben lejárt a fesztivál, és megbeszéltük, hogy hétfőn nem, csak kedd reggel találkozunk, kiértékelünk. Én hétfő délután mégis bementem valamiért az irodába, és az egyik pillanatban szinte az egész stáb megjelent. Nem hittük el – akkora eufória volt, hogy mi ezt tényleg megcsináltuk.
korábban írtuk
Egyfeszt: minden adott egy jó hangulatú fesztiválhoz
Csütörtökön indul az Egyfeszt 5. kiadása, négy napig pezsgő kulturális- és bulivárossá válik Gyergyószentmiklós. Az önkéntesek már napok óta dolgoznak, készülnek a fesztiváludvarok, a dekorációk, jelezve, hogy valami készülődik.
A kérdésedre válaszolva pedig: a tavaly volt az első olyan alkalom, amikor ráléptünk arra az útra, ami előrefelé vezet. Tavaly volt az első olyan év, amikor az összes udvarba bemenni majdnem bármikor jól esett, mert mindig sokan voltak, mosolygós arcokat láttál mindenhol. Az arányok kezdtek nőni: a Gyergyó-medence-i látogatottság – ami nagyrészt állandó – is nő, de sokkal gyorsabban nő a kívülről jövő látogatók számának az aránya. Ezek biztató jelek. Persze egyetlen évből még nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, de úgy tűnik, jó úton haladunk.
Fotó: Kassay Lajos Péter magánarchívuma
– Az Egyfesztet gyakran nevezik egy olyan fesztiválnak, „aminek lelke van”. Mi adja ma ezt a lelket, négy év után is? Változott ez valamilyen módon az első évhez képest?
– Az Egyfeszt strukturálisan úgy áll össze, hogy a teljes Gyergyói-medence összes településének helyszínén zajlanak a programok. Nagyon hasonlít ez a Művészetek Völgyére. A kapolcsi fesztivál volt tulajdonképpen az egyik példánk – viszont egy dolgot nem vettünk számításba. A Művészetek Völgye a kicsiből építkezett naggyá, mi pedig egyből a naggyal szerettünk volna indítani.
Azóta nyilván letisztult az egész, s most már tudjuk, hogyan érdemes alakítani a struktúrát. Például szubkulturálisan úgy állunk össze, hogy van X számú tematikus udvar: a Bakelittől az Alteren át, a Szanatóriumkerten keresztül a Hegyi levegőig. És persze ott van a nagyszínpad is, és maga a város főtere. Akik ezeket az udvarokat, helyszíneket vezetik, érzik, hogy ez miért van, miért kell épp úgy csinálni, mi a cél. Tudnak azonosulni vele, tehát a lelkük ott van.
Fotó: Egyfeszt
– Az egyik korábbi interjúban azt mondtad, hogy az Egyfeszt célja a lokális és globális értékek összehangolása. Milyen módszerek mentén sikerült ezt létrehozni?
– Ha a kultúra azon definícióját fogadjuk el, mely szerint a kultúra egy népcsoportnak, egy nemzetnek a tudás összességét jelenti, akkor feltevődik a kérdés, hogy létezik-e a Gyergyói-medence-i kultúra? S ha igen, akkor hol van a helye a nagy, globális palettán?
Egy példában bemutatva ezt: a fesztiválon jelen volt a Parov Stelar és a No Sugar zenekar is. Az utóbbi egy helyi zenekar, az előző személy pedig egy világsztár. A résztvevő akaratlanul is párhuzamot vonhat saját magában: hogyan működött az egyik a másikhoz képest? Így meghatározódik a helye a Gyergyói-medence kultúrájának.
Fotó: Egyfeszt
– Sokszor hangoztatjuk, hogy a népi hagyományaink, a folklór veszendőben van. Számomra mégis az volt a legérdekesebb az Egyfesztben, hogy a Folkudvar sosem volt üres, s talán mondhatjuk: az az egyik legkedveltebb hely a fesztiválon.
– A Folkudvar valóban – már a kezdetektől fogva – az egyik legjobban menő fesztiválhelyszín. A folkból és a népművészetből – ez lehet akár tárgyi, akár zenei, akár zenei – sok minden építkezik. Jó látni, hogy ennek van egy széles támogatói köre. Ez a kör viszont zárt, ami azt jelenti, hogy vannak amellett elkötelezettek és vannak azok, akiket abszolút nem érdekel. A népművészeti rendezvények, nemcsak az Egyfeszten megtalálható Folkudvar, mindenhol sikeresek. Mert mindenhol van egy állandó közönségük, ami nagyrészt nem nő, de nem is csökken. Az Egyfeszten is ott van ez a közönség. A fesztivállal egyidőben párhuzamosan zajlik a Méra Világzenei Fesztivál, amelynek a szervezőivel arról beszélgettük, hogy ha nem is hangsúlyosan, de érzik az Egyfeszt létezését 300 kilométerrel arrébb is. Ez azt jelenti, hogy valami ezt a réteget itthon is megszólítja.
Ez a történet két síkon őrződik: egyrészt van a klasszikusan vett hagyományos vonala, ami az én olvasatomban szent és sérthetetlen, amihez nem lehet hozzányúlni. De ott a másik, ami ebből táplálkozik, erre épül. A Folkudvar mindkettőre nyitott.
Fotó: Egyfeszt
– Mire számíthatunk idén? Milyen, eddig el nem mesélt történeteket szeretnének megmutatni a programokon keresztül?
– Azt vettük észre, hogy megnőtt az ázsiónk, kezdünk nyilvántartottak, közszereplők, közszolgálók lenni. Éppen emiatt kapunk hideget és meleget is. De mi azoknak is köszönjük, akik elégedetlenek, mert ők is előrébb viszik ezt a történetet, hiszen mi is sokszor keressük arra a választ, hogy mit és hogyan csinálhatunk jobban. Másrészt viszont, minden nehézség ellenére, igyekszünk a legjobban teljesíteni. Talán ez a legfontosabb, ez a lényeg. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mit kap a közönség. Hogy a résztvevők, akik eljöttek idáig, valamivel térjenek haza. Mi büszkék vagyunk arra, hogy kik vagyunk, és ezt hangsúlyozzuk is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Szedres-ordás pite
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Szedres-ordás pite
Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet
Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga
Egy szoba, hatvan cica és rengeteg második esély
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
Egy szoba, hatvan cica és rengeteg második esély
Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!