Juhász István Géza: a bábművészetben a hagyományokat folytatni kell
Fotó: Juhász István Géza személyes archívuma
Gyermekkorában legtöbbször a bábok voltak a játszótársai, beszéltette őket, párbeszédeket talált ki nekik. Mára a bábszínházat hagyományokra építő, totális színházként képzeli el. Juhász István Géza bábszínésszel az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális folyóirat legújabb lapszámában olvashatnak interjút.
2021. május 10., 11:452021. május 10., 11:45
2021. május 10., 11:512021. május 10., 11:51
Juhász István Géza 1967-ben született Kolozsváron. Tizennyolc évesen országos első díjat nyert klasszikus gitáron, ugyanabban az évben már a kolozsvári Állami Magyar Színházban muzsikált a Tompa Gábor által rendezett Hamletben. 1988-ban részt vett a Kolozsvári Zsebszínház újraindításában, a Vasas Klubban, majd ugyanitt rendezett és zenélt. 1990-ben versenyvizsgával bejutott a Puck Bábszínházba. 1990 és 1995 között rendezést tanult. 1995 őszétől a kolozsvári Apáczai Csere János középiskolában tanított, és bábcsoportot szervezett. 1999-ben megalapította Hajós János kollégájával a Sétáló Bábszínházat, amely ma is működik.
„A bábművészetben nincs «holtág», a hagyományokat folytatni kell.
A hirtelen «fejlődés», ahogy azt minden művészetben láttuk a huszadik században, sok volt, túl gyors az embereknek. Mire megszoktak volna valamit, már rég kiment a divatból az utódja is. Túl sok művész mindenáron sokkolni akart, kísérletezni, meg szembesíteni a közönséget a mindennapok ronda oldalaival. Próbálna csak meg egy illatszerbolt sósavval hígított cápavizeletet forgalmazni, vagy egy élelmiszerbolt csupa rothadt, penészes legyektől nyüzsgő terméket. A szépségnek vissza kell térnie a művészetbe”– véli.
A teljes interjút az Előretolt Helyőrség májusi lapszámában olvashatják.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!