
Juhász István Géza: a bábművészetben a hagyományokat folytatni kell
Fotó: Juhász István Géza személyes archívuma
Gyermekkorában legtöbbször a bábok voltak a játszótársai, beszéltette őket, párbeszédeket talált ki nekik. Mára a bábszínházat hagyományokra építő, totális színházként képzeli el. Juhász István Géza bábszínésszel az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális folyóirat legújabb lapszámában olvashatnak interjút.
2021. május 10., 11:452021. május 10., 11:45
2021. május 10., 11:512021. május 10., 11:51
Juhász István Géza 1967-ben született Kolozsváron. Tizennyolc évesen országos első díjat nyert klasszikus gitáron, ugyanabban az évben már a kolozsvári Állami Magyar Színházban muzsikált a Tompa Gábor által rendezett Hamletben. 1988-ban részt vett a Kolozsvári Zsebszínház újraindításában, a Vasas Klubban, majd ugyanitt rendezett és zenélt. 1990-ben versenyvizsgával bejutott a Puck Bábszínházba. 1990 és 1995 között rendezést tanult. 1995 őszétől a kolozsvári Apáczai Csere János középiskolában tanított, és bábcsoportot szervezett. 1999-ben megalapította Hajós János kollégájával a Sétáló Bábszínházat, amely ma is működik.
„A bábművészetben nincs «holtág», a hagyományokat folytatni kell.
A hirtelen «fejlődés», ahogy azt minden művészetben láttuk a huszadik században, sok volt, túl gyors az embereknek. Mire megszoktak volna valamit, már rég kiment a divatból az utódja is. Túl sok művész mindenáron sokkolni akart, kísérletezni, meg szembesíteni a közönséget a mindennapok ronda oldalaival. Próbálna csak meg egy illatszerbolt sósavval hígított cápavizeletet forgalmazni, vagy egy élelmiszerbolt csupa rothadt, penészes legyektől nyüzsgő terméket. A szépségnek vissza kell térnie a művészetbe”– véli.
A teljes interjút az Előretolt Helyőrség májusi lapszámában olvashatják.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!