
Juhász István Géza: a bábművészetben a hagyományokat folytatni kell
Fotó: Juhász István Géza személyes archívuma
Gyermekkorában legtöbbször a bábok voltak a játszótársai, beszéltette őket, párbeszédeket talált ki nekik. Mára a bábszínházat hagyományokra építő, totális színházként képzeli el. Juhász István Géza bábszínésszel az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális folyóirat legújabb lapszámában olvashatnak interjút.
2021. május 10., 11:452021. május 10., 11:45
2021. május 10., 11:512021. május 10., 11:51
Juhász István Géza 1967-ben született Kolozsváron. Tizennyolc évesen országos első díjat nyert klasszikus gitáron, ugyanabban az évben már a kolozsvári Állami Magyar Színházban muzsikált a Tompa Gábor által rendezett Hamletben. 1988-ban részt vett a Kolozsvári Zsebszínház újraindításában, a Vasas Klubban, majd ugyanitt rendezett és zenélt. 1990-ben versenyvizsgával bejutott a Puck Bábszínházba. 1990 és 1995 között rendezést tanult. 1995 őszétől a kolozsvári Apáczai Csere János középiskolában tanított, és bábcsoportot szervezett. 1999-ben megalapította Hajós János kollégájával a Sétáló Bábszínházat, amely ma is működik.
„A bábművészetben nincs «holtág», a hagyományokat folytatni kell.
A hirtelen «fejlődés», ahogy azt minden művészetben láttuk a huszadik században, sok volt, túl gyors az embereknek. Mire megszoktak volna valamit, már rég kiment a divatból az utódja is. Túl sok művész mindenáron sokkolni akart, kísérletezni, meg szembesíteni a közönséget a mindennapok ronda oldalaival. Próbálna csak meg egy illatszerbolt sósavval hígított cápavizeletet forgalmazni, vagy egy élelmiszerbolt csupa rothadt, penészes legyektől nyüzsgő terméket. A szépségnek vissza kell térnie a művészetbe”– véli.
A teljes interjút az Előretolt Helyőrség májusi lapszámában olvashatják.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!