Hirdetés
Hirdetés

Ízes emlékek: nem holokausztkönyvet írt Király Kinga Júlia

Könyvbemutató a zsinagógában. Kamaszkoruk ízei emlékeztek az alanyok •  Fotó: Antal Erika

Könyvbemutató a zsinagógában. Kamaszkoruk ízei emlékeztek az alanyok

Fotó: Antal Erika

Több ezer megtett kilométerből, beszélgetésekből és hallgatásokból, főzésből és kóstolásból, dokumentum- és fényképfelvételek válogatásából állt össze Király Kinga Júlia Az újrakezdés receptjei című kötete, amelynek alcíme: Erdélyi zsidó történetek életről, éhségről és reménységről. A könyv a napokban jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Könyvek kiadó gondozásában. 

Antal Erika

2018. november 15., 15:222018. november 15., 15:22

2018. november 15., 23:172018. november 15., 23:17

Nem egy holokausztkönyvet akart írni a szerző, hanem egy receptest, azokat a hagyományos erdélyi zsidó ételeket megörökíteni, amelyeket megőrzött az emlékezet, amelyeket a túlélők, többségük a kilencvenen is túl, nem felejtettek el. Mert

Idézet
„az illatokat, közvetetten az ízeket és ételeket, ugyanott raktározzuk az agyunkban, ahol az emlékeinket és az érzelmi kötődéseinket”

– fogalmazott Király Kinga Júlia marosvásárelyi születésű, Budapesten élő író, műfordító. Nem akart a holokausztról beszélni, de mégsem tudta megkerülni azt, hiszen mindazoknak az életét, akikkel beszélgetett, megváltoztatta a „soá”, a pokol, ahol szüleiket, nagyszüleiket, kistestvéreiket, rokonaikat veszítették el. 

Hirdetés

Meséltek, elakadtak, emlékeztek

A zsidó receptes könyv ötlete 2015 végén született meg, úgy, hogy abban helyet kapnak a közösség háború előtti szokásai, a koncentrációs táborokban átélt éhezések, majd a kommunista rezsim ínséges évtizedei, ahogy az is, hogy kényszerűségből a hagyományos kóser étkezést hogyan hagyta el a közösség. A szégyen érzése is hozzájárult a könyv megszületéséhez, az, hogy az általa ismert erdélyi településeken, azok egykori zsidó negyedeiben közlekedve fel sem merül szinte senkiben az a gondolat, hogy az elhurcoltak szobáit, konyháit, edényeit 1944 májusa után „talán épp a mi dédszüleink, nagyszüleink kezdték használni”, szégyellte, hogy a csólenten, meg a flódnin kívül az erdélyi zsidó konyháról alig tudott valamit.

•  Fotó: Antal Erika Galéria

Fotó: Antal Erika

A gyűjtéshez úgy fogott hozzá, hogy marosvásárhelyi születésű lévén, családjának szálai sokfelé elérnek, tudta, hogy kapcsolatba léphet a zsidó hitközségekkel, túlélőket kereshet meg, kérdezheti őket a távoli múltról, a gyerekkorról, az azt követő kamaszkorról, illetve arról ami rögtön azután következett: deportálásról, túlélésről, veszteségekről, kínokról, a traumák feldolgozásáról, a hagyományok megőrzéséről. Voltak, akik azonnal megnyíltak, rutinos mesélők lévén, könnyebben idézték fel a történeteket, viszont voltak olyan interjúalanyok is, akiket megviselt az emlékezés. Ilyenkor abba kellett hagyni, majd visszatérni, együtt hallgatni, fogni a kezét az idős embernek, és megpróbálni átérezni vele együtt mindazt, ami felkavarta a lelki nyugalmát.

Idézet
„Nem sajnáltam az időt, fogtam a kezét és hallgattam”

– meséli a szerző.

Kugli Erdélyiéknél

Arról, hogy a megszólaltatott tíz túlélő története hogyan kapcsolódik össze a 41 ételrecepttel, a szerző elmondta, a történelemmel kezdte, a felhőtlen gyermekkorról beszélgettek, ami idillikus volt, gondtalan és meghitt. Azután jött a kamaszkor és a gettózás, és mindaz, ami a lágerben, vagy a munkaszolgálaton történt. „Képzeljük el, az embernek még arra sincs ideje, hogy felfogja, nincsenek meg a szülei” – idézte Király Kinga Júlia Lea néni történetét, akit serdülő lányként vittek a marhavagonban, hullafáradtan érkezett meg sorstársaival, kereste a szüleit és nagyszüleit, és azt a választ kapta, hogy „most szálltak ki azon a kéményen”.

•  Fotó: Antal Erika Galéria

Fotó: Antal Erika

Az általa meginterjúvolt idős emberek úgy őrizték meg a hagyományos recepteket, hogy tulajdonképpen zsenge koruk ételeire, az ízekre, illatokra, formákra, mozdulatokra emlékeztek. Erdélyi Anni ezt mondja például: „Látod, arra nem emlékszem, honnan tudom a kugli receptjét. Hogy a fejemből-e, vagy valahol olvastam róla”. Majd mesélt a csólentről, amit az anyja úgy főzött, mint egy levest, de Laló, a férje úgy nem szereti, csak úgy, ha a bab jól kisült a zsírban. 

Kordokumentumok, hiteles történetek

Erdélyi Lajos – vagyis ahogy mindenki ismeri, Laló – marosvásárhelyi újságíró, fotóművész így mesél a gettózásról: „Közel hatezer ember vonult, bámészkodó tekintetek kereszttűzében. Részvéttel, részvétlenül, nem emlékszem. De arra igen, hogy a Hosszú utcában nézelődők közt megpillantottam egy osztálytársamat. Kértem, hogy hozzon egy üveg ivóvizet. Hozott. És mielőtt ideadta volna, tíz pengőt kért érte”. Életét apjának köszönheti, aki a nyilvántartásba vételkor idősebbnek hazudta a fiát, így munkára fogták és nem küldték a gázkamrába, mint a többi kortársát. 

A szerző nem akarta, hogy könyve fikciónak, kitalált történetek gyűjteményének tűnjön, ezért valamennyi történetet kordokumentumokkal, fényképfelvételekkel tette még hitelesebbé.

Múzeumokkal, könyvtárakkal, hitközségekkel, magánszemélyekkel lépett kapcsolatba, levelezett, utazott, interneten, személyesen, telefonon egyeztetett, szerzői jogdíjat fizetett, hogy közölhesse a kézhez kapott iratokat, fotókat. Köszönetnyilvánításában felsorolja mindazokat a segítő szándékú barátokat, családtagokat, ismerőst és ismeretlent, akik nélkül nem jöhetett volna létre a könyv. „Örökké hálás leszek beszélgetőtársaimnak” – mondja és felsorolja őket: Braun Vioara, Diamantstein Zsuzsa, Erdélyi Anna, Erdélyi Lajos, az azóta elhunyt Kain Helena, Kárpelesz Leopold, Salamon Golda, Steier Erzsébet, Szilágyi Júlia, Tusa Etelka. 

Receptek és főzés

A receptek lejegyzésével nem elégedett meg Király Kinga Júlia, úgy tartotta ugyanis, hogy ahhoz, hogy majd ő is igazi hamisítatlan zsidó ízeket valósíthasson meg, előbb a recept tulajdonosának kell azt saját kezűleg elkészítenie. Ezért az általa megvásárolt alapanyagokból az ő segítségével valamennyi étel elkészült. Azt követte majd a saját konyhájában valamennyi receptnek a kipróbálása. Minden lejegyzett alapanyaghoz, mértékhez, elkészítési módhoz ragaszkodott. Segítségére voltak a főzésben és sütésben a barátai, hozzátartozói. Az elkészült ételeket többnyire ő fotózta le, illetve a jelen levő barátok egyike-másika.

Idézet
„A saját konyhámban dolgoztam, a saját felszerelésemmel, saját edényeimmel. Nem akartam szépíteni semmit, nem tévéműsort készítettem, minden eredeti volt és azt is fotóztuk le”

– mondta a könyvben látható fényképekkel kapcsolatban. 

Rómában főz erdélyi zsidó ételeket

„Arra kerestem a választ, hogy mi történt az emberekkel, az emberségükkel, miért nem jajongtak, vagy szisszentek fel legalább, amikor tulajdonképpen belőlük, a közösségükből vágtak ki egy darabot?” – magyarázta a szerző a könyv céljával kapcsolatosan. Emléket szeretne állítani mindazoknak, akikkel megtörténtek a szörnyűségek, azoknak, akik a gyász árán is ragaszkodtak emlékeikhez és megőrizték a receptjeiket. „Sok minden úgy tűnt el, hogy nem is tudunk róla, hogy létezett, nem tudjuk, mi az ami elveszett” – tette hozzá. 

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Folytatás nem lesz, válaszolta érdeklődésünkre, nem tervez új könyvet, hiszen nem tartja magát sem holokauszt-kutatónak, sem történésznek, sem szociológusnak. Viszont meghívást kapott Rómába, hogy a római zsidó hitközség számára erdélyi zsidó vacsorát főzzön. 

Paradicsomos csólent:
Hozzávalók:
50 dkg tarkabab
25 dkg gersli (árpakása)
1 kg marhaszegy
3 kanál libazsír
2 fej vöröshagyma
10 gerezd fokhagyma
2-3 szál sárgarépa
0,5 l paradicsompüré
só, bors, pirospaprika, babérlevél
Elkészítés: a babot megmossuk, fél napra beáztatjuk. A hagymát és a fokhagymát apróra vágjuk, a gerslit egy szűrőbe tesszük és átöblítjük. A marhaszegyet 3-4 centis kockákra vágjuk. A csólentes edény alján eloszlatunk másfél kanál libazsírt, leteszünk egy adag babot, rá a marhaszegyet, arra a hagymát és fokhagymát, a gerslit, majd a maradék babot. Tetejére elhelyezzük a répát és a babérlevelet, sózzuk, borsozzuk, paprikázzuk, majd felöntjük vízzel és paradizsompürével, végül pedig hozzáadjuk a maradék zsírt és kemencébe tesszük. 

 

 

 

 

 

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Hirdetés
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Befőzés
Befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Hirdetés
2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

Hirdetés
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.

Vajbabos sertésragu – videó
Vajbabos sertésragu – videó
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
2025. szeptember 23., kedd

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó

A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Hirdetés