
Fotó: Borbély Fanni
Talán kevesen tudják, hogy 2002 óta május 21-én ünnepeljük a kulturális sokszínűség, párbeszéd és fejlődés világnapját. E jeles nap arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kulturális sokszínűség nem egy problémaként megélendő jelenség, hiszen ettől mi is és más kultúrával rendelkező testvéreink is gazdagodunk.
2024. május 21., 17:252024. május 21., 17:25
2024. május 23., 11:562024. május 23., 11:56
Egységben az erő, tartja a mondás, ekképpen pedig nem árt egy kicsit kitágítani a perifériánkat. Mindenki a maga nyelvén beszél, én ezért a magyar irodalmat hoztam példaként, hogy megmutassam: kedvenc szerzőink is kulturális sokszínűségben alkottak, csak éppen sokszor észre sem vesszük. Ennek apropóján itt egy kis ajánló.
Kertész Imre regénye nagy mérföldkő a magyar irodalom életében, hiszen (eddig) ő az egyetlen magyar író, aki irodalmi Nobel-díjat nyert művéért. Nem meglepő ez, hiszen olyan elborzasztó élményeket dolgozott fel benne, amit sokan elképzelni sem tudnak: az auschwitzi deportálásának emlékeit idézi fel a regényben. Megjegyezendő azonban, hogy a mű nem életrajzi adatokon nyugszik, csupán atmoszférájában jelenik meg a borzalom, amire rákényszerült.
Tekinthető fejlődéstörténetnek is, hiszen egy fiatal kamaszfiú gyötrelmeit dolgozza fel, a fókusz azonban az emberi gyarlóságra kerül, és arra, hogy habár belül ugyanazok vagyunk, az ember-kreálta hierarchia abszurduma miként befolyásolja az egyén létezését. A regény nem egy könnyű olvasmány, nyelvezete nem dallamosan gördülő, de minden mondata megéri a „kínlódást”.
Choli Daróczi József romániai származású cigány író, költő, műfordító volt. Munkássága nagy hatással volt mind a magyar, mind a cigány irodalomra, például
A Férfiként című verse azonban eltekint származásától, etnikumától, szentimentálisan ír a női-férfi viszonyokról, a meg nem értettségről a két nem között. Hangvételében melankolikus, témájában reményteli, szerkezetében szabados vers ez. Ami pedig igazán különlegessé teszi a művet, az a természeti példákkal megfogalmazott érzelmek, a hasonlatok, amikkel dolgozik, és amikben egyértelmű párhuzam vonható a költő saját környezetével.
Az ukrán származású Szép Ernő maró őszinteséggel írt a világ nagyvárosainak polgárairól a két világháború között. Erre példa a Vőlegény című komédiája is, ami az affektáló budapesti „nagyurakat” mutatja be, tőle szokatlan humorral fűszerezve. A mű a pénz örökös témáját dolgozza fel, mind a tehetősebb, mind a szegényebb oldalról megvizsgálva azt, két család bemutatása révén.
A sorból némileg kilógó Mamikám interkulturális viszonya nem az író személyében, hanem az elbeszélő hangban keresendő. Pont ezért a mű megjelenésekor nagy port kavart a médiában, hiszen
A Mamikámban azonban sokkal több van, mint ami a felszínen látszik. Egy érzékeny, kitaszított nőt ismerhetünk meg, akinek a nagymamája maga a követendő példa, környezete mégsem engedi, hogy olyanná váljon, mint ő. Ennek fényében az elbeszélő elzüllik, de nagyon szeret is, így az erkölcsi kettősség érzésével bírni nem tudó nő a mű végén nagy fordulatot vesz.
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!