
Fotó: Borbély Fanni
Talán kevesen tudják, hogy 2002 óta május 21-én ünnepeljük a kulturális sokszínűség, párbeszéd és fejlődés világnapját. E jeles nap arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kulturális sokszínűség nem egy problémaként megélendő jelenség, hiszen ettől mi is és más kultúrával rendelkező testvéreink is gazdagodunk.
2024. május 21., 17:252024. május 21., 17:25
2024. május 23., 11:562024. május 23., 11:56
Egységben az erő, tartja a mondás, ekképpen pedig nem árt egy kicsit kitágítani a perifériánkat. Mindenki a maga nyelvén beszél, én ezért a magyar irodalmat hoztam példaként, hogy megmutassam: kedvenc szerzőink is kulturális sokszínűségben alkottak, csak éppen sokszor észre sem vesszük. Ennek apropóján itt egy kis ajánló.
Kertész Imre regénye nagy mérföldkő a magyar irodalom életében, hiszen (eddig) ő az egyetlen magyar író, aki irodalmi Nobel-díjat nyert művéért. Nem meglepő ez, hiszen olyan elborzasztó élményeket dolgozott fel benne, amit sokan elképzelni sem tudnak: az auschwitzi deportálásának emlékeit idézi fel a regényben. Megjegyezendő azonban, hogy a mű nem életrajzi adatokon nyugszik, csupán atmoszférájában jelenik meg a borzalom, amire rákényszerült.
Tekinthető fejlődéstörténetnek is, hiszen egy fiatal kamaszfiú gyötrelmeit dolgozza fel, a fókusz azonban az emberi gyarlóságra kerül, és arra, hogy habár belül ugyanazok vagyunk, az ember-kreálta hierarchia abszurduma miként befolyásolja az egyén létezését. A regény nem egy könnyű olvasmány, nyelvezete nem dallamosan gördülő, de minden mondata megéri a „kínlódást”.
Choli Daróczi József romániai származású cigány író, költő, műfordító volt. Munkássága nagy hatással volt mind a magyar, mind a cigány irodalomra, például
A Férfiként című verse azonban eltekint származásától, etnikumától, szentimentálisan ír a női-férfi viszonyokról, a meg nem értettségről a két nem között. Hangvételében melankolikus, témájában reményteli, szerkezetében szabados vers ez. Ami pedig igazán különlegessé teszi a művet, az a természeti példákkal megfogalmazott érzelmek, a hasonlatok, amikkel dolgozik, és amikben egyértelmű párhuzam vonható a költő saját környezetével.
Az ukrán származású Szép Ernő maró őszinteséggel írt a világ nagyvárosainak polgárairól a két világháború között. Erre példa a Vőlegény című komédiája is, ami az affektáló budapesti „nagyurakat” mutatja be, tőle szokatlan humorral fűszerezve. A mű a pénz örökös témáját dolgozza fel, mind a tehetősebb, mind a szegényebb oldalról megvizsgálva azt, két család bemutatása révén.
A sorból némileg kilógó Mamikám interkulturális viszonya nem az író személyében, hanem az elbeszélő hangban keresendő. Pont ezért a mű megjelenésekor nagy port kavart a médiában, hiszen
A Mamikámban azonban sokkal több van, mint ami a felszínen látszik. Egy érzékeny, kitaszított nőt ismerhetünk meg, akinek a nagymamája maga a követendő példa, környezete mégsem engedi, hogy olyanná váljon, mint ő. Ennek fényében az elbeszélő elzüllik, de nagyon szeret is, így az erkölcsi kettősség érzésével bírni nem tudó nő a mű végén nagy fordulatot vesz.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!