
Fotó: Borbély Fanni
Talán kevesen tudják, hogy 2002 óta május 21-én ünnepeljük a kulturális sokszínűség, párbeszéd és fejlődés világnapját. E jeles nap arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kulturális sokszínűség nem egy problémaként megélendő jelenség, hiszen ettől mi is és más kultúrával rendelkező testvéreink is gazdagodunk.
2024. május 21., 17:252024. május 21., 17:25
2024. május 23., 11:562024. május 23., 11:56
Egységben az erő, tartja a mondás, ekképpen pedig nem árt egy kicsit kitágítani a perifériánkat. Mindenki a maga nyelvén beszél, én ezért a magyar irodalmat hoztam példaként, hogy megmutassam: kedvenc szerzőink is kulturális sokszínűségben alkottak, csak éppen sokszor észre sem vesszük. Ennek apropóján itt egy kis ajánló.
Kertész Imre regénye nagy mérföldkő a magyar irodalom életében, hiszen (eddig) ő az egyetlen magyar író, aki irodalmi Nobel-díjat nyert művéért. Nem meglepő ez, hiszen olyan elborzasztó élményeket dolgozott fel benne, amit sokan elképzelni sem tudnak: az auschwitzi deportálásának emlékeit idézi fel a regényben. Megjegyezendő azonban, hogy a mű nem életrajzi adatokon nyugszik, csupán atmoszférájában jelenik meg a borzalom, amire rákényszerült.
Tekinthető fejlődéstörténetnek is, hiszen egy fiatal kamaszfiú gyötrelmeit dolgozza fel, a fókusz azonban az emberi gyarlóságra kerül, és arra, hogy habár belül ugyanazok vagyunk, az ember-kreálta hierarchia abszurduma miként befolyásolja az egyén létezését. A regény nem egy könnyű olvasmány, nyelvezete nem dallamosan gördülő, de minden mondata megéri a „kínlódást”.
Choli Daróczi József romániai származású cigány író, költő, műfordító volt. Munkássága nagy hatással volt mind a magyar, mind a cigány irodalomra, például
A Férfiként című verse azonban eltekint származásától, etnikumától, szentimentálisan ír a női-férfi viszonyokról, a meg nem értettségről a két nem között. Hangvételében melankolikus, témájában reményteli, szerkezetében szabados vers ez. Ami pedig igazán különlegessé teszi a művet, az a természeti példákkal megfogalmazott érzelmek, a hasonlatok, amikkel dolgozik, és amikben egyértelmű párhuzam vonható a költő saját környezetével.
Az ukrán származású Szép Ernő maró őszinteséggel írt a világ nagyvárosainak polgárairól a két világháború között. Erre példa a Vőlegény című komédiája is, ami az affektáló budapesti „nagyurakat” mutatja be, tőle szokatlan humorral fűszerezve. A mű a pénz örökös témáját dolgozza fel, mind a tehetősebb, mind a szegényebb oldalról megvizsgálva azt, két család bemutatása révén.
A sorból némileg kilógó Mamikám interkulturális viszonya nem az író személyében, hanem az elbeszélő hangban keresendő. Pont ezért a mű megjelenésekor nagy port kavart a médiában, hiszen
A Mamikámban azonban sokkal több van, mint ami a felszínen látszik. Egy érzékeny, kitaszított nőt ismerhetünk meg, akinek a nagymamája maga a követendő példa, környezete mégsem engedi, hogy olyanná váljon, mint ő. Ennek fényében az elbeszélő elzüllik, de nagyon szeret is, így az erkölcsi kettősség érzésével bírni nem tudó nő a mű végén nagy fordulatot vesz.
Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.
Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.
Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.
Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.
A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.
A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.
Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
szóljon hozzá!