
Fotó: Borbély Fanni
Talán kevesen tudják, hogy 2002 óta május 21-én ünnepeljük a kulturális sokszínűség, párbeszéd és fejlődés világnapját. E jeles nap arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kulturális sokszínűség nem egy problémaként megélendő jelenség, hiszen ettől mi is és más kultúrával rendelkező testvéreink is gazdagodunk.
2024. május 21., 17:252024. május 21., 17:25
2024. május 23., 11:562024. május 23., 11:56
Egységben az erő, tartja a mondás, ekképpen pedig nem árt egy kicsit kitágítani a perifériánkat. Mindenki a maga nyelvén beszél, én ezért a magyar irodalmat hoztam példaként, hogy megmutassam: kedvenc szerzőink is kulturális sokszínűségben alkottak, csak éppen sokszor észre sem vesszük. Ennek apropóján itt egy kis ajánló.
Kertész Imre regénye nagy mérföldkő a magyar irodalom életében, hiszen (eddig) ő az egyetlen magyar író, aki irodalmi Nobel-díjat nyert művéért. Nem meglepő ez, hiszen olyan elborzasztó élményeket dolgozott fel benne, amit sokan elképzelni sem tudnak: az auschwitzi deportálásának emlékeit idézi fel a regényben. Megjegyezendő azonban, hogy a mű nem életrajzi adatokon nyugszik, csupán atmoszférájában jelenik meg a borzalom, amire rákényszerült.
Tekinthető fejlődéstörténetnek is, hiszen egy fiatal kamaszfiú gyötrelmeit dolgozza fel, a fókusz azonban az emberi gyarlóságra kerül, és arra, hogy habár belül ugyanazok vagyunk, az ember-kreálta hierarchia abszurduma miként befolyásolja az egyén létezését. A regény nem egy könnyű olvasmány, nyelvezete nem dallamosan gördülő, de minden mondata megéri a „kínlódást”.
Choli Daróczi József romániai származású cigány író, költő, műfordító volt. Munkássága nagy hatással volt mind a magyar, mind a cigány irodalomra, például
A Férfiként című verse azonban eltekint származásától, etnikumától, szentimentálisan ír a női-férfi viszonyokról, a meg nem értettségről a két nem között. Hangvételében melankolikus, témájában reményteli, szerkezetében szabados vers ez. Ami pedig igazán különlegessé teszi a művet, az a természeti példákkal megfogalmazott érzelmek, a hasonlatok, amikkel dolgozik, és amikben egyértelmű párhuzam vonható a költő saját környezetével.
Az ukrán származású Szép Ernő maró őszinteséggel írt a világ nagyvárosainak polgárairól a két világháború között. Erre példa a Vőlegény című komédiája is, ami az affektáló budapesti „nagyurakat” mutatja be, tőle szokatlan humorral fűszerezve. A mű a pénz örökös témáját dolgozza fel, mind a tehetősebb, mind a szegényebb oldalról megvizsgálva azt, két család bemutatása révén.
A sorból némileg kilógó Mamikám interkulturális viszonya nem az író személyében, hanem az elbeszélő hangban keresendő. Pont ezért a mű megjelenésekor nagy port kavart a médiában, hiszen
A Mamikámban azonban sokkal több van, mint ami a felszínen látszik. Egy érzékeny, kitaszított nőt ismerhetünk meg, akinek a nagymamája maga a követendő példa, környezete mégsem engedi, hogy olyanná váljon, mint ő. Ennek fényében az elbeszélő elzüllik, de nagyon szeret is, így az erkölcsi kettősség érzésével bírni nem tudó nő a mű végén nagy fordulatot vesz.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
szóljon hozzá!