Irodalmi ajánló a kulturális sokszínűség jegyében

Tekinthető fejlődéstörténetnek is, hiszen egy fiatal kamaszfiú gyötrelmeit dolgozza fel, a fókusz azonban az emberi gyarlóságra kerül, és arra, hogy habár belül ugyanazok vagyunk, az ember-kreálta hierarchia abszurduma miként befolyásolja az egyén létezését. A regény nem egy könnyű olvasmány, nyelvezete nem dallamosan gördülő, de minden mondata megéri a „kínlódást”.

Choli Daróczi József: Férfiként

Choli Daróczi József romániai származású cigány író, költő, műfordító volt. Munkássága nagy hatással volt mind a magyar, mind a cigány irodalomra, például

A Férfiként című verse azonban eltekint származásától, etnikumától, szentimentálisan ír a női-férfi viszonyokról, a meg nem értettségről a két nem között. Hangvételében melankolikus, témájában reményteli, szerkezetében szabados vers ez. Ami pedig igazán különlegessé teszi a művet, az a természeti példákkal megfogalmazott érzelmek, a hasonlatok, amikkel dolgozik, és amikben egyértelmű párhuzam vonható a költő saját környezetével.

Szép Ernő: Vőlegény

Az ukrán származású Szép Ernő maró őszinteséggel írt a világ nagyvárosainak polgárairól a két világháború között. Erre példa a Vőlegény című komédiája is, ami az affektáló budapesti „nagyurakat” mutatja be, tőle szokatlan humorral fűszerezve. A mű a pénz örökös témáját dolgozza fel, mind a tehetősebb, mind a szegényebb oldalról megvizsgálva azt, két család bemutatása révén.

Háy János: Mamikám

A sorból némileg kilógó Mamikám interkulturális viszonya nem az író személyében, hanem az elbeszélő hangban keresendő. Pont ezért a mű megjelenésekor nagy port kavart a médiában, hiszen

A Mamikámban azonban sokkal több van, mint ami a felszínen látszik. Egy érzékeny, kitaszított nőt ismerhetünk meg, akinek a nagymamája maga a követendő példa, környezete mégsem engedi, hogy olyanná váljon, mint ő. Ennek fényében az elbeszélő elzüllik, de nagyon szeret is, így az erkölcsi kettősség érzésével bírni nem tudó nő a mű végén nagy fordulatot vesz.