Így lett az internetes mémekből iparág
Ki ne emlékezne a mára már legendássá vált gödörre a csíkszeredai vasúti átjáró úttestén? Számos mém született róla, a csíkszeredaiak megmutatták kreativitásukat
Noha gyakorlatilag átszövik a közösségi hálót, mégis keveset tudunk az internetes mémek szerepéről és kialakulásukról. Az emberek szórakoztatására hivatott vicces szövegek, képek és videók mára már komoly iparággá nőtték ki magukat, egyeseknek kizárólag ezek készítése jelenti a megélhetését. Eligazító.
Molnár Rajmond
2021. március 10., 17:272021. március 10., 17:27
2021. március 10., 17:282021. március 10., 17:28
Az internetes mémek meghatározását illetően igencsak nehéz dolgunk van, hiszen egy viszonylag új fogalomról van szó, ami szigorúan vett értelemben csak alig több mint egy évtizede van jelen a popkultúrában.
De ha mégis megpróbáljuk meghatározni szűk értelemben, akkor úgy lehetne, hogy internetes mém lehet bármilyen szöveggel illusztrált fénykép, videó, GIF vagy ezek variánsai, amelyek valamilyen gondolatot, eszmeiséget, viccet vagy épp kritikát fogalmaznak meg egy adott helyzetről.
A témában fellelhető szakirodalom szerint a világhálón terjedő mémek kezdetleges formái valamikor az 1990-es évek közepén kezdtek terjedni, bizonyos levelezési hírcsoportok privilégiumaként.
Ekkoriban azonban még korántsem voltak annyira elterjedtek, mint manapság, amikor is jelentős iparágak épülnek a mémekre, elég csak a 9GAG honlapra gondolni. A mémekre épített honlapok komoly bevételt szerezhetek az oldalukon okosan elhelyezett reklámokból, de akár legyártott mémeikre feltüntethetnek egy márkát, amely tulajdonosa természetesen juttatást ad a reklámért cserébe.
Hide The Pain Harold. Ki gondolná, hogy magyar származású a népszerű mémfigura?
Az internetes mémek napjainkban már művészeti formaként is számon tarthatók, számos közösségi oldal, illetve honlap gyakorlatilag csak ezeknek biztosít táptalajt, szélesebb közönséghez eljuttatva azokat. Manapság már a legtöbb gyűjtőfogalomnak – csak a legnépszerűbbeket említve fim, videójáték, futball – van külön közösségi mémoldala, amelyek csak és kizárólag az általuk felvállalt téma kapcsán készítenek vicces ábrázolásokat.
Lapcsaládunk hírportálja, a Székelyhon.ro is adott ihletett egy-egy mémhez. • Forrás: csikisapmeme/Instagram
Nyilván e a kifejezésforma elsődleges szerepe a szórakoztatás, viszont mára már annyira elterjedté váltak, hogy akár politikai és közéleti kérdések felvetésére, esetenként megválaszolására is felhasználják azokat. A politikai színtéren, választási kampányokban gyakran használják ezeket a politikai pártoktól függetlenen vagy akár velük szimpatizáló közösségi oldalak az ellenfél negatív színben való feltüntetése eszközeként.
Ezen túlmenően pedig a mémek komoly bevételi forrást is jelenthetnek, ha valaki okosan felépít egy rájuk épített honlapot vagy közösségimédia-oldalt, mint például a Facebook vagy az Instagram. Hogy magyar viszonylatban az egy sokak által ismert példával éljek, „Tibi atya” kezdetben csak alpári humorával fűszerezett mémekkel szórakoztatott, követőtábora növekedésével azonban már komoly márkát épített épített poénjaiból.
Tibi atya történetéről egyébként itt cikkeztünk.
Tibi atya leváltotta jórészt az alpári humort, így már egy szélesebb, főként fiatalokból álló közönséget céloz meg • Forrás: Tibi atya/Facebook
Egy közelebbi példa a kolozsvári egyetemisták által készített Yolozsvár nevű Facebook és Instagram-oldal, amely egyrészt a város mindennapjainak legszebb oldalát mutatja be képeken keresztül, másrészt pedig közéleti témákra is reflektál, persze mindezt úgy, hogy célközönsége, az egyetemisták szórakozzanak rajta.
A Yolozsvár oldal főként az egyetemistákat célozza meg humorával • Forrás: Yolozsvár/Facebook
Ha alaposabban szemügyre vesszük az oldalt, láthatjuk, hogy az általuk épített márkára hivatkozva bulikat is szerveztek a járvány előtt, így újabb ékes példát kapunk arra, hogy lehet összekapcsolni egy mémoldalt a bevételszerzéssel.
Az imént felsoroltak pedig csak néhány példa az ezerből, a jéghegy csúcsa, tulajdonképpen az elmúlt években szemtanúi lehettünk egy új iparág születésének, érdemes ebbe belegondolni, amikor a közösségi profilunkat végiggörgetve belebotlunk egy mémbe.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!