Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:14

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

13:13

Magabiztosan nyert az éllovas Piliske, bajnokot avattak a 6. Ligában

12:39

Első helyen végzett csoportjában, hazai pályán vívhat negyeddöntőt a Vasas Femina

12:03

Kétszáz méter mélyről fogják felhozni az ivóvizet négy Kányád községi településen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Megalakult a Tisza-kormány

Homonyik Sándor: írjatok magyar dalokat!

Homonyik Sándor és zenekara

Fotó: Pinti Attila

Nevéhez több száz erdélyi fellépés, felejthetetlen koncert, számtalan sláger fűződik, mint a Sose búcsúzz el, az Otthon várnak rád, és a bizonyára nagyon sokak által ismert, kedvelt és dúdolt Álmodj, királylány című dal. „Ameddig élek, jövök Erdélybe” – hangsúlyozta mindjárt a beszélgetésünk elején Homonyik Sándor Csíkszentsimonban, a Tiltott Csíki Fesztiválon adott koncertje előtt.

Péter Beáta

2021. szeptember 10., 17:102021. szeptember 10., 17:10

Harminc évvel ezelőtt, 1991-ben lépett fel először Erdélyben Homonyik Sándor, akkor már sokan szerették a dalait, az 1988-ban kiadott Álmodj, királylány címűt biztosan. Ezt 1989-ben Magyarországon az év dalának, Homonyik Sándort pedig az év férfi énekesének választották.

Az 1991-es erdélyi turnéra úgy emlékszik vissza, mint élete egyik meghatározó élményére, és mint mondta, ezért is tért vissza évről évre ide koncertezni. „Nem sokkal a forradalom után egyike voltam azoknak, akik átmerészkedtek Erdélybe. Az ismerősök próbáltak otthon tartani, hogy rosszak az utak, nincs kenyér és nincs benzin. Én ennek ellenére azt mondtam, hogy annyi kedves levelet kaptam Erdélyből, hogy ide át kell jönni, mert lehet, hogy nem is tudjuk, hogy a dalaink milyen hatást váltanak ki. És a levelekből úgy tűnt, hogy rengetegen szeretik a munkánkat. Át is merészkedtünk, és az akkori mostoha viszonyokhoz képest mindig volt benzinünk, mindig volt ételünk, meleg volt, ahol laktunk, olyan szeretetben és fogadtatásban volt részünk harminc évvel ezelőtt, hogy akkor megfogadtam: ameddig élek, mindig jönni fogok Erdélybe, Székelyföldre. Így is lett, ennek harminc éve már, és nem csak úgy, hogy tízévente egyszer, hanem folyamatosan” – magyarázta az énekes.

Kiemelte, azt is fontosnak tartotta, hogy mindenhová eljusson, a kisebb településektől a nagyobb városokig, mert motiválta őt az itteni fogadtatás, amelyet minden egyes alkalommal megtapasztal.

„Hiába, hogy több száz kilométert kell utazzunk, akkor is jövünk. Ez a ti érdemetek is, mert értékelitek, szeretitek a dalainkat, és megkapjuk az elismerést tőletek. Úgyhogy, amint mondtam, jövök, amíg élek.”

Örökzöld slágerek

És hogy mi a titka annak, hogy a mai napig éneklik, nem csak az idősebb korosztály, hanem a fiatalok is ezeket a dalokat? Homonyik Sándor szerint talán az, hogy jó mesterek írták. A dalai nagy részét Menyhárt János, a dalszövegek többségét Demjén Ferenc és Miklós Tibor írta. „Ők mesterei ennek a szakmának. Demjén Ferenc is ötven éve a magyar élvonal legendás előadója. Nagy köszönet nekik, hogy nekem olyan dalokat adtak a számba, ami nekem jól áll, amit szeret a közönség, és amelyekkel harminc év múltán is fel tudok lépni.”

Ma is ismerik és szeretik a dalait

Fotó: Pinti Attila

Az EMeRTon-díjas művész három dalának a születéséről is mesélt. Rámutatott, szövegíró barátainak, Miklós Tibornak és Demjén Ferencnek nem kellett elmondani, hogy milyen dalt kell számára írjanak, ők tudták, tudják, érzik. „Rózsi legendásan őstehetség, akit én gyerekkorom óta tisztelek, és nagyon boldog voltam, amikor megígérte, hogy ír dalszövegeket nekem. Miklós Tibor, aki egyébként nem zenész volt, hanem jogászember, de imádta a színházat, az irodalmat, és elkezdett Beatles dalokra szövegeket írni. Olyan jól sikerültek ezek, hogy aztán írt Cserháti Zsuzsinak, írt a Generál együttesnek is. Mestere lett a szövegírásnak, és az én sorsom hála Istennek kötődik hozzá. Volt egy tehetségkutató verseny, és akkor ott játszottam egy debreceni zenekarral, feljött a koncert után, és mondta, hogy azt a kis szőke énekest keresi. Így indult az én fővárosi karrierem. Tiborral egészen a haláláig együtt dolgoztunk.”

Mint kiderült, a Sose búcsúzz el dal ötlete is tőle származik. Egy alkalommal ő hozta az ötletet, hogy mi lenne, ha írnának egy olyan dalt, ami kicsit szomorú, kicsit reményt adó, és az lenne a refrén: „Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény…”. Sándor rögtön rábólintott. „Azt mondta, »te olyan lírai alkat vagy mint én, nekem nem nehéz belebújni a te bőrödbe«. Nekem az a szerencsém, hogy ilyen zseniális alkotóemberekkel hozott össze a sors, akik olyan dalokat írtak nekem, amelyeket 25-30 év után is lehet énekelni. És a Sose búcsúzz el is egy ilyen dalocska. Ugyan ez a dal sem fiatal, húsz éves most már, de nagyon sokan éneklik, nagyon sokan feldolgozták már, aminek én örülök, mert azt jelenti, hogy hat. Nem baj, hogy éneklik mások is, az a jó egy dalban, hogy él, mert akkor van értelme egy dalt megírni, ha azt használják, éneklik, örömet okoz az embereknek. Csak annyit kérek, írják oda, hogy ki a szerző és az eredeti előadó, kié az eredeti dal.”

Egy szépségkirálynő emlékére

Az Otthon várnak rád dal szintén Miklós Tiborhoz kapcsolódik – elevenítette fel az énekes. „Ő is imádta a szüleit, az édesapja nagy szurkolója volt Tibinek, akár színházi előadást csinált, akár dalszövegeket írt, minden koncertre eljött a papája. És egyszer Tibi mondta, hogy mi lenne, ha írnánk a szülőkről egy dalt. Nagyon jó ötletnek találtam, és hozta is a dalszöveget: „mondd mit jelent, miért oly szent örökkön át, ki otthon vár reád…, ki mondja azt, ha bajban vagy, fiam mi bánt… Ilyen egyszerű, szép. És bebizonyosodott, hogy igaza van, mert harminc év eltelt és a közönség most is szereti.

Szívesen jár Erdélybe koncertezni

Fotó: Pinti Attila

A legismertebb Homonyik-dalt egy szomorú történet ihlette. 1985-ben hosszú kihagyás után Magyarországon szépségversenyt tartottak. A Magyarország Szépe címet és koronát a 16 éves Molnár Csilla Andrea nyerte. A Fonyódon élő lány nem tudott megküzdeni a sikerrel jövő teherrel, a családi és közéleti konfliktusokkal, 1986 őszén halálos adag gyógyszert vett be, nem tudták megmenteni.

„Az Álmodj, királylány szintén Tibi ötlete volt. Megvolt a zenéje, és akkor mondta, hogy »álmodj, királylány«. Rögtön mondtam neki, hogy ezt írja meg. Eltelt három hét és jött, hogy gyerekek, ez elég kényes téma. Nehogy az legyen, hogy mi ebből üzleti hasznot akarunk, inkább ne írjuk meg. A zeneszerző Menyhárt János mondta, hogy nem kell kimondani semmit a dalban, általánosságban szóljon a szöveg egy királylányról, de a refrén maradjon ez, hogy álmodj, királylány. Tibi nem akart belemenni, de aztán meggyőztük. És amikor abban az évben mindenki Álmodj, királylány lemezt akart venni, mondta, hogy milyen igazatok volt. Mert nem mondtunk ki semmit, nem direkt volt megcélozva a dolog. Majd a videóklipbe becsempésztek bizonyos dolgokat, de ott már a szövegírónak ahhoz nem sok köze volt. Aztán egy-két év múlva, amikor a dal már megjelent, egy balatoni fellépés előtt odajött Molnár Csilla anyukája, Marika néni, átölelt, könnyezett és azt mondta, hogy köszöni, hogy egy ilyen szép dallal emléket állítottunk a lányának. Nem volt más, ennyi: egy mondat.”

Magyar énekes magyar dallal

A 67 éves előadó arra biztatja a fiatal zenészeket, énekeseket, hogy magyarul írjanak dalokat, magyarul énekeljenek. „Van egy gyönyörű nyelvünk, bebizonyítottuk, hogy gyönyörű dalok születhetnek, magyarul is lehet énekelni. És a magyar közönség el is várja, hogy magyarul énekelj. Ha a következő generáció is így gondolkodik, mint mi, akkor a magyar nyelvű dal még többszáz évig hallható lesz. Legyen meg ez a folyamatosság. Arra biztatnám a fiatalokat, hogy ne szégyelljék a magyar gyökereket, mert a nyelvünk egy csoda és túlélt annyi küzdelmes évszázadot. Írjanak magyar dalokat, énekeljenek magyarul.”

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2021. szeptember 10-én.