Hirdetés
Hirdetés

Hiába temették, nem haltak ki a hagyományok

A csíkszeredai Hargita együttes legújabb előadása. Emlék az értékeknek, figyelmeztetés a jövőre nézve •  Fotó: Dobos Eszter

A csíkszeredai Hargita együttes legújabb előadása. Emlék az értékeknek, figyelmeztetés a jövőre nézve

Fotó: Dobos Eszter

Ma sok esetben már csak töredékeket tudunk a népi kultúrából felmutatni, de az értékek még ott lappanganak, és észre kell venni ezeket – véli Diószegi László. Zsuráfszky Zoltán szerint a fiataloké a tánckultúra, és jó, hogy vannak a tanításukra vonatkozó kezdeményezések. A néptáncszakma két kiemelkedő egyéniségével beszélgettünk.

R. Kiss Edit

2018. április 04., 15:002018. április 04., 15:00

A magyar néptánc világának két neves koreográfusa, rendezője, intézményvezetője is Csíkszeredába látogatott az elmúlt időszakban. Diószegi László a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes legújabb műsorát, az Erdély.ma, Levelek Londonba című előadást rendezte, koreografálta, Zsuráfszky Zoltán pedig a Magyar Nemzeti Színház Csíksomlyói passió című előadásának koreográfusa, a produkció nyári, csíksomlyói előadása kapcsán szervezett sajtótájékoztatón vett részt. A magyar néptánchagyomány megmutatásában, megőrzésében és továbbadásában szerepet vállaló szakemberektől azt kérdeztük meg, hogyan látják az erdélyi néptánckultúra jelenét.

„Az értékek ott lappanganak”

A fiatalok kivándorlásáról, ünnepeink, szokásaink változásairól szól a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes legújabb előadása. A helyenként drámai hatású produkcióval a rendező emléket állít múltbéli értékeinknek és figyelmeztetést is megfogalmaz a jelennel, jövővel kapcsolatosan. Diószegi László azt mondta, amikor az 1970-es évek elején elkezdett néptánccal foglalkozni, a mesterei már akkor azt mondták, hogy a 24. óra hatvanadik percében vannak a népi hagyományok átmentését illetően.

Hirdetés

Diószegi László •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Diószegi László

Fotó: Veres Nándor

„Azóta eltelt több mint negyven év, és még mindig vannak hagyományaink. Azt gondolom, nem szabad leírni ezt az értéket, kultúrát, de nyilvánvalóan ma már nosztalgikusan nézzük a hetvenes évek filmfelvételeit, mert akkor ez még érintetlen egész volt. Ma már nagyon sok töredéket tudunk csak felmutatni.

Idézet
Egy nagyon közeli példát mondok: a Fölszállott a páva műsorban reveláció volt a Tartospart néptáncegyüttes szereplése, pedig a táncosok már nem gyimesi parasztemberek, hanem többnyire máshol tanuló fiatalok. De olyan mélyen gyökerezik bennük a gyimesi kultúra, és olyan közel vannak a forráshoz, hogy bámulatos volt.

Sok minden változik, de az értékek még ott lappanganak, és a mi feladatunk az, hogy egyrészt ezt észrevegyük, másrészt meg segítsük a megőrzés folyamatát a megváltozott idők között” – fejtette ki a rendező, koreográfus.

„A fiataloké a tánckultúra”

A népzene- és néptánckultúra utolsó óráiról beszéltek már a múlt század első évtizedeiben is, de ez nem következett be – említette Zsuráfszky Zoltán is. A koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője úgy látja, a hagyomány nem egy halott valami, hanem létezik, él és alakul.

Idézet
„Én azt hiszem, hogy a fiataloké a tánckultúra, az idősek hordozzák, ők tudják átörökíteni, megtanítani, tőlük lehet átvenni, de a fiatalok azok, akik gyakorolják, magukévá teszik ezt az anyanyelvet”

– nyilatkozta. Azt mondta, örül, hogy vannak az átörökítésre, tanításra szolgáló kezdeményezések, ilyen a magyar közszolgálati televízió által műsorra tűzött Fölszállott a páva című műsor is. „Ez egy nagyon nagy segítség. A média nélkül nagyon nehéz ebben eredményeket elérni. De mindig is vannak ilyen sziklák, azok a pedagógusok például, akik elkezdenek a gyerekekkel dolgozni. Örömömre szolgál, hogy szerte a világon a szülők fontosnak tartják, hogy a gyermekek egy bizonyos korban találkozzanak népi kultúrával, zenével énekkel, tánccal, viszik a gyerekeket néptáncolni Kanadában és Budapesten is” – emelte ki Zsuráfszky.

Zsuráfszky Zoltán •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Zsuráfszky Zoltán

Fotó: Gecse Noémi

Hozzátette, természetesen a hivatásos világ egy másik dolog, az egy életformát kíván, de nem kell mindenkinek, aki ezzel kapcsolatba kerül, hivatásos táncosnak vagy zenésznek lennie. „Ha valaki jó orvos vagy mérnök, és tud egy jó ugrós táncot vagy egy erdélyi csárdást, egy legényest, az műveltebbé és egész emberré teszi. Az én életemet ez hivatásos szinten kísérte végig, és boldog vagyok, hogy ezzel foglalkozhattam. Amit tudok, átadok, tanítok, akár kritikát is megfogalmazok, ezt mind szeretettel teszem” – mondta a koreográfus.

Ráébredni, hogy ez érték

Bár a tánckutatás nagyjairól kevesebbet tudunk, mint Bartókról és Kodályról, a magyar néptánckutatás a népzenéhez hasonlóan már az 1950-es években jelentős anyagot gyűjtött össze, és a hetvenes években a táncházmozgalom megmutatta azt a módszert is, amint ezt városi körülmények között meg lehet őrizni – válaszolta Diószegi László a kérdésre, hogy hogyan őrizzük meg a fennmaradt értékeket. A know how (magyarul ismeret, tapasztalat) adott, csak használni kell – tette hozzá.

Úgy gondolja, helyben, például a Gyimesekben úgy lehet megőrizni a népi kultúrát, hogy rá kell ébreszteni az ott élőket arra, hogy ez érték.

„Amikor a hetvenes években Gyimesben jártam, akkor épp az elhagyás, elfeledés folyamata zajlott, a néptánccal, a hagyománnyal a szegénységet is összekötötték az emberek, és ki akartak ebből törni. Eltelt azóta egy ki idő, és hálistennek már ismét büszkék rá. Vannak pozitív folyamatok, ezeket kell erősíteni, a negatívokat pedig gyengíteni” – fejtette ki.

Fontos tévéműsor

Zsuráfszky Zoltán és Diószegi László is tagja a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor zsűrijének, és mindketten fontosnak tartják a Duna Televízió produkcióját. „A Fölszállott a páva műsorban az elmúlt negyven év eredményeit most összesűrítve a világ elé tárjuk. Nem túlzás a világ elé kijelentés, mert tudok arról, hogy több nemzet televíziója érdeklődött a licensz után, és például Szlovákiában már folyik is az ottani műsor” – mondta Diószegi László.

A Tatrospart a Fölszállott a páva döntőjében •  Fotó: Fölszállott a páva/Lumidance Galéria

A Tatrospart a Fölszállott a páva döntőjében

Fotó: Fölszállott a páva/Lumidance

Még elmesélte, nem mindig könnyű a műsor során a televíziós elvárások és a népművészeti szakmai elvárások egyeztetése: „ez néha vitákat eredményez, mert a tévések egy gyorsabb, villogóbb műfajt képviselnek, a néptánc pedig nyugodtabb, lassabb, de én amondó vagyok, hogy meg kell kötnünk a kompromisszumokat, mert nem élhetünk a 19. században, ahol gyönyörűséges érintetlen paraszti kultúra volt, csak éppen senki nem tudott róla”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Hirdetés
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Befőzés
Befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Hirdetés
2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

Hirdetés
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.

Vajbabos sertésragu – videó
Vajbabos sertésragu – videó
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
2025. szeptember 23., kedd

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó

A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Hirdetés