
A csíkszeredai Hargita együttes legújabb előadása. Emlék az értékeknek, figyelmeztetés a jövőre nézve
Fotó: Dobos Eszter
Ma sok esetben már csak töredékeket tudunk a népi kultúrából felmutatni, de az értékek még ott lappanganak, és észre kell venni ezeket – véli Diószegi László. Zsuráfszky Zoltán szerint a fiataloké a tánckultúra, és jó, hogy vannak a tanításukra vonatkozó kezdeményezések. A néptáncszakma két kiemelkedő egyéniségével beszélgettünk.
2018. április 04., 15:002018. április 04., 15:00
A magyar néptánc világának két neves koreográfusa, rendezője, intézményvezetője is Csíkszeredába látogatott az elmúlt időszakban. Diószegi László a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes legújabb műsorát, az Erdély.ma, Levelek Londonba című előadást rendezte, koreografálta, Zsuráfszky Zoltán pedig a Magyar Nemzeti Színház Csíksomlyói passió című előadásának koreográfusa, a produkció nyári, csíksomlyói előadása kapcsán szervezett sajtótájékoztatón vett részt. A magyar néptánchagyomány megmutatásában, megőrzésében és továbbadásában szerepet vállaló szakemberektől azt kérdeztük meg, hogyan látják az erdélyi néptánckultúra jelenét.
A fiatalok kivándorlásáról, ünnepeink, szokásaink változásairól szól a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes legújabb előadása. A helyenként drámai hatású produkcióval a rendező emléket állít múltbéli értékeinknek és figyelmeztetést is megfogalmaz a jelennel, jövővel kapcsolatosan. Diószegi László azt mondta, amikor az 1970-es évek elején elkezdett néptánccal foglalkozni, a mesterei már akkor azt mondták, hogy a 24. óra hatvanadik percében vannak a népi hagyományok átmentését illetően.
Diószegi László
Fotó: Veres Nándor
„Azóta eltelt több mint negyven év, és még mindig vannak hagyományaink. Azt gondolom, nem szabad leírni ezt az értéket, kultúrát, de nyilvánvalóan ma már nosztalgikusan nézzük a hetvenes évek filmfelvételeit, mert akkor ez még érintetlen egész volt. Ma már nagyon sok töredéket tudunk csak felmutatni.
Sok minden változik, de az értékek még ott lappanganak, és a mi feladatunk az, hogy egyrészt ezt észrevegyük, másrészt meg segítsük a megőrzés folyamatát a megváltozott idők között” – fejtette ki a rendező, koreográfus.
A népzene- és néptánckultúra utolsó óráiról beszéltek már a múlt század első évtizedeiben is, de ez nem következett be – említette Zsuráfszky Zoltán is. A koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője úgy látja, a hagyomány nem egy halott valami, hanem létezik, él és alakul.
– nyilatkozta. Azt mondta, örül, hogy vannak az átörökítésre, tanításra szolgáló kezdeményezések, ilyen a magyar közszolgálati televízió által műsorra tűzött Fölszállott a páva című műsor is. „Ez egy nagyon nagy segítség. A média nélkül nagyon nehéz ebben eredményeket elérni. De mindig is vannak ilyen sziklák, azok a pedagógusok például, akik elkezdenek a gyerekekkel dolgozni. Örömömre szolgál, hogy szerte a világon a szülők fontosnak tartják, hogy a gyermekek egy bizonyos korban találkozzanak népi kultúrával, zenével énekkel, tánccal, viszik a gyerekeket néptáncolni Kanadában és Budapesten is” – emelte ki Zsuráfszky.
Zsuráfszky Zoltán
Fotó: Gecse Noémi
Hozzátette, természetesen a hivatásos világ egy másik dolog, az egy életformát kíván, de nem kell mindenkinek, aki ezzel kapcsolatba kerül, hivatásos táncosnak vagy zenésznek lennie. „Ha valaki jó orvos vagy mérnök, és tud egy jó ugrós táncot vagy egy erdélyi csárdást, egy legényest, az műveltebbé és egész emberré teszi. Az én életemet ez hivatásos szinten kísérte végig, és boldog vagyok, hogy ezzel foglalkozhattam. Amit tudok, átadok, tanítok, akár kritikát is megfogalmazok, ezt mind szeretettel teszem” – mondta a koreográfus.
Bár a tánckutatás nagyjairól kevesebbet tudunk, mint Bartókról és Kodályról, a magyar néptánckutatás a népzenéhez hasonlóan már az 1950-es években jelentős anyagot gyűjtött össze, és a hetvenes években a táncházmozgalom megmutatta azt a módszert is, amint ezt városi körülmények között meg lehet őrizni – válaszolta Diószegi László a kérdésre, hogy hogyan őrizzük meg a fennmaradt értékeket. A know how (magyarul ismeret, tapasztalat) adott, csak használni kell – tette hozzá.
„Amikor a hetvenes években Gyimesben jártam, akkor épp az elhagyás, elfeledés folyamata zajlott, a néptánccal, a hagyománnyal a szegénységet is összekötötték az emberek, és ki akartak ebből törni. Eltelt azóta egy ki idő, és hálistennek már ismét büszkék rá. Vannak pozitív folyamatok, ezeket kell erősíteni, a negatívokat pedig gyengíteni” – fejtette ki.
Zsuráfszky Zoltán és Diószegi László is tagja a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor zsűrijének, és mindketten fontosnak tartják a Duna Televízió produkcióját. „A Fölszállott a páva műsorban az elmúlt negyven év eredményeit most összesűrítve a világ elé tárjuk. Nem túlzás a világ elé kijelentés, mert tudok arról, hogy több nemzet televíziója érdeklődött a licensz után, és például Szlovákiában már folyik is az ottani műsor” – mondta Diószegi László.
A Tatrospart a Fölszállott a páva döntőjében
Fotó: Fölszállott a páva/Lumidance
Még elmesélte, nem mindig könnyű a műsor során a televíziós elvárások és a népművészeti szakmai elvárások egyeztetése: „ez néha vitákat eredményez, mert a tévések egy gyorsabb, villogóbb műfajt képviselnek, a néptánc pedig nyugodtabb, lassabb, de én amondó vagyok, hogy meg kell kötnünk a kompromisszumokat, mert nem élhetünk a 19. században, ahol gyönyörűséges érintetlen paraszti kultúra volt, csak éppen senki nem tudott róla”.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!